Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-25 / 241. szám

2 ölküsmügylí közlöny 193S október 25 Ez történt vasárnap a politikában Az Emerikána ifjusőg Székesfe­hérvárott nagygyűlést tartott. A gyűlés Bittér Illés clairveauxi apát­nak, az Emerikana Commendato­ránek Szent Imréhez intézett köl­tői fohászéval kezdődött. Eiután Bittér Illés rövid beszédet mon­dott, melyben tömör szavakkal hivta fel ez ifjúságot arra, hogy *zekben a történelmi időkben a magyar történelemhez illő „maga­viseletet tanúsítson. — Az Emerlcana ifjúságának — mondotta — nincs szüksége uj megállapításokra a magyarság fogalmáról. A magyaréig fogalmát már Szent István meghatározta. Nem nézett sem nyugatra, sem keletre, hanem befelé és magyar f Lói, magyar kőből, magyar erő­vel felépítette a Bazilikát. Ezt a programot kövesse a magyar ifjú' ság és ha néz valamerre, csak egy világtáj felé forduljon. Est a világtájai igy hívják : Isten. Ezután József főherceg emelke­dett szólásra. — Szent István évében — mon­dotta — küzdjük le a párlosko­dáe?. mely annyiszor vitte vég romlásba hazánkat, fogjunk össze mindnyájan a szebb magyftr jövő kiküzdésére. Az ifjúság szónoka, Szédecsky­Keedos György a namseli egytég és összefogás szükségességét han­goztatta. — Ha végigtekintünk — mon­dotta — a magyar társadalom arcvonalán, meg keli állapítanunk, hogy még mindig akadnak korlá­tolt, beteg agyvelők, akik ezéthu­zőet és rombolást akarnak. Az Émericana nevében kija'ientem, hogy minden fölforgató törekvést, minden egyéni pecíenyesütögatést és széthúzást mi, ez Émericana ifjúsága, mint egy ember, haza­árulnak nyilvánítunk. * Az Egyháii Munkásszakosslá­lyok (EMSiO) tagjai Budapesten, a V i óban nagygyűlést tartoltak. A nagygyűlést Sinkó Lajos nyi­totta meg. — Azt üzenjük — mondta — felvidéki testvéreinknek, hogy a rabság mór nem tart soká 1 A tömlöctaiiók fenyegetésére as a válaszunk, hogy állunk eléje a kardcsörtetésnek, a tankoknak, a Géppuskáknak és a repülők bom­báinak. Mi, magyarok, nem kia­bálunk, nem fenyegetőzünk, de ütünk I A sokezernyi lelkes tömeg per­cekig élteti, ünnepli a kormány­zót. Sinkó után Csurgay István munkős beszélt, hangoztatva, hogy a magyar munkásság hitet akar tenni felvidéki testvérei mellett. — Reformokai akarunk, de nem olyan reformokat, amelyeket szol­gai módon másolunk idegenből, hanem o!„ .lOkat, amelyeket a magyar nemzet mindenkori igé­nyének megfelelő módon haj'unk végre. Á'fö'dy Alajos, a Névtelen Ma­gyar Ifjusőg mofgalmának képvi eelője azólotí arról, hogy ördögi igézet szálita meg a magyar tár­sadalmai, mérgező pletykák száll­nak ssájról-szájra és mételyezik a közéletet. A fiatal magyarság mozgalma ezeket a rágalmakat és lázitáionat akarja megszűnteim. Freesa József lelkész, az EMSzO mozgalom főtitkára, a magyar cél megvalósítását hangoztatta, mely­nek alapja a megelégedett mun­kás, a boldog család és ez erős nemzet. Erélyes szavakkal ítélte el ez árdrágítók, a kutmérgező rémhirlerjesztők, a valulasiberek és a panamisták hazaáruló csele­kedeteit, kikelt az álláshalmosók nemzetellenes magatartósőra és mindezek ellen uj törvényeket sür­getett. Lelkes hangulatban, a Him­nusz eléneklésével ért véget a nagygyűlés. ban is sok árok készült. Cardiffból a következő adatok állnak rendel­keaésre: összesen 9 mérföldnyi kl. 17 km őrkot ősnak és ugy számí­tanak, hogy ezekben 24.000 emb. • laláihat oltalmai (egy főre tehát kb. 1.7 m juO as árkok késsitése állítólag 16.000 fontba (kb. 500.000 P) került és 4.000 munkást vett igénybe. Az angol belügyminisztérium ki­ürítési tervet adott ki és a gyerme­kek kiköltöstelését meg is kezdte. Franciaországban Sarraut bel­ügyminiszter kijelentette, hogy Pá­ris kiürítésére minden előkészületet meglett. Párisban magában 150 szirénát és 300 egyéb riasztó esz­közi szereitek fel, 43.000 pincét rendeztek be óvóhelynek, a tűzol­tóságot 6500 segély tűzoltóval erő­sítették meg ugy, hogy egyszerre kb. 1000 nagyobb tűzoltásra van­nak felkészülve. Lázasan készüli Hollandia is. Az újságok arra seóliiották fel a lakosságot, hogy „Keep calmand dig" (Maradj nyugodt és áss). Kormányok Svájcban éa Dániá­ban is erélyes intézkedéseket lép­tettek ébtbe. Svájc egész területén repülőgé­pekről ellenőrzőit elsötéiitési gya* korlatok vollak. A legfaltünőbb azonban az, hogy a légohalmi berendezkedésben a Müncheni egyezmény óía sem ál't be visszaesés, sőt a légvédelmi őr­kokat még Londonban is ciak ott tamelték be, ahol a forgalom lebo­nyolítását lényegesen akadályoz­lak. ^^^^ Tolvajbandát szerveztek a gyulai elmegyógyintézet ápoltjai és eladták a felszerelést Az idén januőrban a gyulai kór­ház elmegyógyintézetében leltáro­zás során kiderült, hogy ez inté­zet felszereléséből rengeteg lepedő, törülköző fs egyéb ruha- és fehérnemű, valamint más apróbb felszerelési tárgy hiénysik. Azon­nal hézivizsgálatot tartottak és a vizsgálatba belevonták a rendőr­séget is. A vizsgálat meglepő eredményre vezeteti. Kiderült, hogy az elme­gyógyintézet ápoitjei közt valósá­gos szövetkezet alakult, mely a fentemiitett ingóságokat össze­lopkodta. Sikerült körmönfont ra­vaszsággal külső orgazdákra ta­lálniok, akiknek az intézet abla­kéból zsinegen eresztették le as összelopkodott holmit és csoko­ládét, cukorkát, szivarnemüt kap­tak cserébe. A fosztogatások legfőbb irá­nyitői Nagy János és Steiner Ti­bor elmegyógyintézeti ápollak vol­tak, akik három cigányasszonyt nevezlek meg orgazdák gyanánt. A csütörtökön Sípos Ferenc büntető járásbiró előtt megtartott tárgyalásra egy ápoló bekísérte Steiner Tibort is, aki egyre han­goztatta, hogy nincs itt semmi baj, mert a lopásokat ők követték el. Egyszerre kijelentette, hogy a lopott holmit nem a vádlottak padjára került asszonyoknak, ha­nem Sztojka Györgynének és Sztojka Máriának, ugyancsak gyu­lai cigőnynőknek adlák el. Az ügyész as eddigi vádlottak­kal szemben elejtette a vódat, ez alapon a bíróság az eljárást velük szemben megszüntette és a tár­gyalást november 7-ig elnapolta, amikorra már az uj gyanúsította­kat fogják beidézni. A Felvidék visszacsatolását követelte a békési tanyák népe Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán is megjelent a gyűlésen (A B. K. tudósilója jelenti) A békési lanyavilág népe vasár­nep Kamutkerten, Ro8szerdőn éa Bélmegyeren a Felvidék vissza­csatolása melleit nagyarányú tün letést rendeseit. A tüntető gyűlé­sen megjelent Ricsóy Uhlarik Béla dr. a vőrmegye főispánja, valamint Marsall Ferenc dr. békési főszol­gabíró és Molnár Jenő dr. A fő­ispán kíséretében megjelent Rad­nóti István a vármegye szociális tanácsadója is. A nagygyűlésen Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán nagyhatású beszédet mondott. Hazaszaladtak a lopott lovak­egyévi börtönt kapott a lókötő A Beliczey-uradalom hűtlen cselédjét 7 havi böntönre ítélte a tábla (A B. K. tudósítója jelenti) Az ilélő tábla tegnapi tárgyalásán a régi betyárromanlika apró mo­zaikképe elevenedett meg. Két uradalmi béres ügye kerüli a fel­lebbviteli tanács elé, akiklólopás­sal voltak vádolva. Ugy kezdődött a dolog, hogy Vezér Mihőly 37 éves budapesti illetőségű gyári­munkés a mult év tavaszén ösz­szc pakolt e elindult szerencsét próbálni. Végigkilincselt néhény falut, mig Beliczey Gézéné uradal­mába el nem jutott, Éppen esük­ség volt egy gazdaslgi cselédre a ezt a munkát Vezér Mihály el is vállalta. Iit szolgált mint béres Szórfi Vendel 35 éves volt nap­számos is, akivel Vezér hamarc san szoros barátságot kötött. Több szabálytalanság miatt azonban az uradalom felmondta a szolgálatot Vezérnek. Egy este Vezér bement az isiál­lóba 8 magához intette Szőrfitf: — Mondanék valamit. Tudod, hogy nekem mennem kell. Hanem mondanék én valamit. Iit vannak ezek a ssép uredalmi lovak, én esek közül néhányat áthajtok a román megszállott területre. Bosz­szut akarok állni, mert kenyér nél­kül maradtam... Szőrfi biccenteit a fejével, ami annyit jelentelt, hogy „röndbe van mindön I" Augusztus 30-án éjszaka az is­tállóban Szőri Vendel tartott szol­gálatot. Negyven darab uradalmi lóra kellet! vigyáznia. Már már aludt, amikor halkan me*koppant kivülrói az ajtó. Mire Siőr'i a ke­reszirudat kiemelte a helyéből s az istállóajtó nyitva volt. Az ajtó­ban otl állt Vezér egy mé^ik em­berrel, akinek még ma sem tudja a nevét, ugy ismerkedett meg vele a kocsmában. Vesér intett, gyor­sén eloldott 8 lovat c jászol mellől s egymáshoz kötve mindegyiket kivezette az udvarra. Vc .ér halkan fütlyenlett s a két ember falugrott egy-egy lóra. Vezér Miháiv és a máiik lókölő társa mér a román halárra ért a lopott lovakkal, amikor kellemetlen meglepetés érte őket. A hat ö-?se­kötözőlt ió, mintha összebeszélt volna, hirtelen megfordult s mint a förgelez, vágtatni kezdtek visz­szafelé. Hiába eredi utőnuk Vezér és a társa. A megvadult lovakat nem tudták beérni. Vezér és a társa a két lopott ló órából élt hőrom hónapig. Amikor a pénz elfogyott, ujabb tervet kor vőcsoliak. November 19 én éjj ;l megint Ssőrfi volt az istőllóügvele­tes. As előzetes megbeszélés alap jón Vezér az Í9meratlen nevü tőr sőval megint sl aksrt hajtani kél lovat, de az egyik béres, aki késő éjszaka lámpával a kezében ment végig az udvaron, megza zarta őket. A csendőrök ekkor már meg­találták a helyes nyomot, néhány nappal később a második vállal­kozás után elfogte. Vezért, aki be­ismerte, hogy a lólopősban hár­man vettek részt. Vesér és Szőrfi a vádlottak padjára került, de a harmadik társuk romén megszállott területre szökött. A szegedi kir. törvényszék an­nakidején Vezér Mihályt és Szőrfi Vendelt 7—7 hónapi börtönre itélte. A tóbla Ssőrfi büntetését helyben­hagyta, Vezérét azonban 1 évi börtönre emelte fö 1. Európai nagyvárosok védekezése a légi veszély ellen A mostani európai krízis döntő bizonyitékót szolgáltatta annak, hogy a honvédelemnek ma már a légoltalom is igen fonlos ága. A légoltalom megszervesésa minde­nütt igen lényeges réssé, sőt talőn alapja is a mosgósitósi előkészü­leteknek. Minden államban óriási volt a lakosság érdeklődése a lég­oltalmi berendezkedések iránt, meri a „fiükség imádkozni tanít". Mind ezt különösen Anglia pél­dája igazolja. Légoltalmi sajtó-köz leményei minden nap szaporodtak. Szeptember 26-tól kezdve a gőz­éiarcok mór megindult felpróbőlŐBi akciójának üteme meggyorsult. Egyes helyeken a gázálarcokat ki is adták a lakosságnak. A nyilvá­nos parkokban óvóárkokat készí­tettek. Különösen a londoniak vol­tak, de majdnem mindenütt, kü­lönösen Cardiffban és Blackburn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom