Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-23 / 240. szám

1938 október 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja a Lustig Géza Amiiyen hirtelenséggel jött, sza­kasztolt olyan hirle'enséggel el is üli az a lelkendező ujongás, amely a müncheni pcvezs^get Angliában fogadta. A Westminster palola boltivei alatt egyre máira nyúlnak hosszura és mind hosszabra as ábrázatok. Es nem etek Attlee, nemesek Duf; Cooper, ámde maga Halifcx előtt is felképzelt a ször­nyű, a lélekcet elállító alternatíva: vagy rárcba szedi a gályáját Ang­lia is, vagy pedig elvész nyomo­rultén. Ebben a felfogásban nin­csen a legparányibb eltérés sem a pártok közölt. Ezt hirdeti fenn­sróval a Times ép ugy, mint az Economist, az Economist ép ugy, mint az Observer s akármeny­nyire is különböznek egyébaránt. abban, hogy Angliának állig fegy­verben kell a piacra rúgtatnia, Garv'n is, Eden is, Churchill ia. Röviden szólvásl, amitől csak nemrégiben minden angolnak, lé­gyen az illető peer vagy common borsódzott a hála, as általános fegyverszolgálal eszel napi rendre kerüli. Persze nem fog valami könnyen és simán menni a dó­Fűtéshez, főzéshez Sláger szenet hasz­náljon. 100 kg 3*60 P. EgyedárusitássWer­ner Edené és Társa Beliczey-u. sarok, Andássy*isf 27. log. Hisz ezer éven ét meg volt, gyere podoll, virágzót! állandó had­sereg nélkül Anglia s a legmaga­sabb uborkafára kapaszkodott fe'. Nehéz lesz ezeket a megrögiö t individualistákat máról holnapra a kaszárnyákba terelni. Ezzel igen­esek lisztében van Neville Cham berlain, émde tisztában van azzal is, hogy a pecifizmusnak jó időre befe legzett. Annyira befellegzett, hogy a munkáspárt is köveleli a fegyverkezétt, ssinle bántó éles­séggel. Idevégóan érdemes elol­vasni, meggondolni és megszív­lelni Scru'ator soréit, amelyek a Sunday Timesben látlak napvilá­got. A cikkíró, akinek az átlátszó anonimitása mögötl valószínűleg Morrison rejtőzik, Chathamet, az öreg Pillét idézi, aki nemcsak a flottát ejnározla egyedül, de a szá­utföldi hadsereget is ápolta és gondosan ügyelt erra, hogy Ang­lia szablyájának éle valahogy el ne tompuljon. Da ekármennyire egyöntetű az a felfogás, hogy sza­kítani kell az évszázados rutinnal és akármennyire készek a félel­metes yeomanek uiódai glédóba sorakozni, a vélemények megosz­lanak bizonyos tekintetben. Sokan, leginkább a konzervatívak sorai ban, merően ellenzik, hogy a fegy verszolgálet a békében is állciá­nosuljon. Szívósan ragaszkodnak Chamberlain programjához, a^eiy csak topikus kezelést javali. Állít­son fel a kormány — ez a t<on doiatmenete a die hardoknak — tjy ujabb miniazlériumol, amely­nek első, sürgős faladata volna Anglia összes fecyverképes lakó sail regisztrálni. Vetessen lajstrom­ba, nemre való tekinlet nélkül, mindenkit képességei, műveltségi foka s egyéb tulajdonságai szerint, amelyek háború esetén a nemzeti szolgálatra nézvést figyelembe jö helnek. Akadnak ugyancsak so­kan olyanok is, akik mindezt ke­vesellik. Főleg Sir Anthony Eden az, aki Chamberlainék lomhasága, pulyesága ellen tüzel. Es ez an i ol parlament fene gyereke a csr­diffi beszédében ugyancsak meg­erstztelle a kantárszárat. Noha sikerült, igaz, keserves áron, a háborút ezúttal elkerül­nünk, mindazonáltal ugy látom, u*y érzem, hogy az angoloknak bizonytalan időr?, talán örökélig le kell mondaniok a gondatlan, kényelmes életről. O.yan vas kor­szakba léptünk — fűzte hozzá Chamberlaint szapulva — amely­ben gyökeresen megváltozott az egéss élet üteme s amelyben a változásokat továbbra is halogatni lehetetlenség. Múlhatatlan és óv­hatatlan változások síükségesek nemcsak társadalmi, hanem gaz­dasági szerkezetünkben is, olyan elképesztően széleskörű változá­sok, aminők egyes államokban — s ezzel a diktatúrákra céliott — kisebb nagyobb zökkenésekkel fo­ganatba mentek. Mert bizony akár hogyan igyekezünk palástolni a valóságot, el kell ismernünk, bár fanyalogva, ami letagadhatatlan. Nem szabad és nem is szabad kételkednünk abban az erőben és abban a lelkesedésben, amely el­lö'.li a diktatórikus országokat, mint holmi fluidum. Annál kevés­bé szolgállatnak bizonyságol ha­sonló egységről és hasonló áldo­zatkészségről az aggkori demokrá ciák. Hogyan remélhetik ezek a szuvatok, hogy fennmaradjanak a mai világben, amely bátran da­col velük? Majd pompás retorikai érzékkel fölszakilotta a demokrá­ciák összes sebeit ott, ahol nem védi áttetsző és tetszetős hártya / Kapható: HirschJánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andréssyuti oldal) TngeTmannáT elektrotechnikai és műszaki véllatat. Bizalom bevásárlási helye. Békéscsaba Andréssy-ut 19. Fekete vagy szürke szirtben, kitűnő béléssel, jobbnál-jobb minőségben 41 P-től 154 P-ig KULPIN DIVATHÁZ azokat. Brcsületes őszintes égei még nyeisebb kíméletlenséggel os­torozta a hibákat. A nemzetvéde­lem kötelezettségeit bűnösen el­hanyacolle Franciaország, de Ang­lia is. Etk annak tulajdonítja, hogy a fegyverkezési ipar Angliában ép ugy, mint szövetségesénél ostoba módon a béke időre van mére­tezve, stöges elleniéiben a totális államokkal, amelyek soha nem fe­lejtett k el Gro!iu8 oktatásét. Si vis pecerr, pora bellum. Szakítani keil a tutyi-mu'yiséggal, szakítani ke l azokkal az elavult módsze­rekkel, amelyek Angliát az állandó irferioritás érzületében letlják be balzsamozva. Szükség van arra, — mondol'a a továbbiakban — hogy alkalmezkodjunk a diktatú­rákhoz elvégtére. Bár a magam részéről sohasem voltam hajlandó elfogadni azt a tézist, min ha a világnak szinte automatikusan két egymással versengő, egymásra eciarkodó ideológiai táborba keli oszlenia, mindazáltal a nemzet­közi kepcsolrtok rendezését a jog s a jogtalanség elválasztása nél­kül nem concipiálhatom. De a gyöngébbek kedvéért megjegyezni óhajtom, hogy a valódi ellentét nem a demokráciák és diktatúrák kötött, de igenis a békés szándék s a hódítási vágy közölt lelhető fel. Igy Eden I Valószínű, hogy előbb utóbb az ő felfogása győz. Rövidesen meg­érhetjük, hogy engolok is mun­dérba bújnak. Erre vall Hore Be­lisha programja ugyancsak, aki kurtán-furcsán bejelenteite a ter­ritoriális hedsereg újjászervezését. Nem kevesebbről van sió, mint arról, hogy a territorális ármádia nyolc gyalogos divízióval, három metoros divízióval még ebben az esztendőben kibővül. Ee még hagy­ján lenne. Ámde az egykori fis­kális azt is bejelentette, hogy ezen­túl a territoriális hadsereg tisztjei csak akkor nyerhetik el a rangju­kat, ha annak rendje és módja szerint elvégzik a katonai akadé­miát. Hol vannak, hova tűntek azok az idők, amikor egy facé , egy züllött clerk a lábornagyságig vihette es angol hadseregben 1 Gondoljunk csak azokra a kalan­dorokra, akik a világbirodalmat úgyszólván potyán összetákolták. Clivera, aki mint az India Office lézengő hivatalnoka meghóditotta Bengáliál, gondoljunk L'wrencera és gondolunk Monashra. A jövő­ben Anglia is kénytelen leszen a militarizmus hierarchiájához iga­zodni és nem fog ezentúl pirulni a tábornokai miatt, akiknek járat­le nsága Focht és Weygandot gyak­ran a gu sütéssel környékezte. Da akármire is határozza el ma­gét Chamberlain és Haiif'x, egyet bízvást jövendölhetünk. Es pedig azt, hogy az angol militarizmus, ha ugyan iébrakap egyáltalán, nem­igen fog hasonlítani a szárazföldi militarizmushoz. Militarizmus régi hagyományok nélkül, Sainl Cyr és Polsdam nélkül, a genliíhommeok és a junkerek keszlja nélkül gyö­keret verni aiigha tud. Es igy a War Office erőlködései legföljebb és mindössze annyit jelenlenek, hogy Anglia nemzetvédelmi struk­túrája anorganikus állapotából né­mileg organikus álíapoiba ju». Es, hogy a margó, amely az állalános mozgósítást attól a pilanattól, ami­kor Anglia egész man pcwer ja a sikra szállhat, elválasztotta némileg keskenyül. Semmi többre, semmi többel nem lehet számítani. Da ez is elég. Több a kelleténél. Mert gyorsilja a késiülő világ­háború üteméi s tardoról allegro ra állítja be a metronomot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom