Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-04 / 275. szám

1938 november 26 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle irjai Lustig Géza Mindaddig, amig BE á'nohul el rabolt gyarmatokat hiánytalanul vissza nem kap'uk, nem nyugod­hatunk: ez volt a Führer nézete, amikor Hess azel együtt a lands berki börtönben raboskodott, ides­tova tizenöt évvel ezelőtt. £• et­től az exiomától azóta sem tágí­tott. Noha Ausztriát bekebelezte, Csehországot megnyirbálta, szemét ma is ugyanugy, mint akkor, ami­kor magasröptű pályája elindult, a gyarmatokra függeszti. Nemcsak Münchenben érintette ezt a vajú­dó problémát, hanem SaarBrücken­ben és Weinmarben is. Ámde nemctak Hitler, Epp is, Göbbels is egyre sürgetőbben, egyre sűrűb­ben feszegeti a gyarmati kérdést s a sajtó, a Kolonial Zeitung lói a Völklscher Beobachter-ie állan­dóan, nagy hévvel szilja a pa­rázsló tüzet. Oklóber végén La­deburgban gyarmatpolitikai isko­lát nyílott a kormány. S a dél­nyugati Afrikában tömörülő né­metség erősen mozgolódik. Mindez — érthetően — nagyban rtgalja a nyugati hatalmakat. Az angol ellenzék már régen fülel és nem is egy izben föl is horkant. De fölneszeltek azok a konzerva­tívok is, akik egyébként minden­ben Chamberlain nyomába hág­nak. Atlee, Churchill, Eden, meg csatlósaik a zsidókérdés örvén nem mulasztanak el semmi alkal­mat, hogy a legkisebb gyarmati engedmény ellen lózilsanak és uszítsanak. Sőt magukban a gyar­matokban és a dominiumokban talán nagyobb a ribillió, semmint az anyaországban. A délafrikai liga összefogott a tanganyikai ligá­val és eleve tiltakozik minden olyan lépés ellen, amely Berlin felé vezetne csak egy arasszal is. Monbasszában, Kenya legnagyobb városában a fehérek és a szere­csenek, a hinduk és az arabok el­felejtették az ősi gyűlöletet s együtt tüntetnek retrocessionak a puszta gondolata ellen is. A közvéle­mény szinte elviselhetetlen nyo­mása szemmel láthatólag meghök­kentette Chamberlainékat. Elany­nyira, hogy Mac Donald, a gyar­matügyi miniszter es sir John Si­mon a miniszterelnök helyettese jónak látták takarodót fúvatni. És hanyathomlok sietnek megnyug­tatni a felzaklatott tömegeket as­zal az átlátszó kegyes hasugság­gal, miszerint az angol birodalom jelenleg nem foglalkozik az elha­rácsolt területek visszaengedésének zépult ötletével. Hasonló a zene­bona Franciaországban is. Az összes pártok, kezdve a szélső jobbtól le egészen a szélső balig, mind egyöntetűen elutasítják a fel­evést, hogy e, versaillesi gazság jóvátélessék. Es Daladier — mit ehetett mást szegény feje — épp olyan nyilatkozattal reliráli, ami nővel az angol miniszterek gyáván visszakoztak. Hogy a versaillesi diktátorok fáz­nak az elégtételtől, az igazságos megoldástól, azon senki ne cio­délkozsék. Hiszen a német gyar­mat követelések egyként súlyosan érintik mind a két impériumol, De legfőkénl ez eiévenén érintik az angolt. Ne feledjük, hogy az egy­kori német gyarmatok legjava ré­sze Afrika területén fekszik. És csakis ezeknek a sunyi elorozla­tása tette lehetővé annak a vasút­nak a megépítését, amely Kairót Capetcwnnal összeköti. Ez a vo­nal, az angol birodalom efrikai idege, nyomban megszakadna, ha Tanganyike, az egykori német Kelet-Afrika visszatérneod--, ahon nan letépték 8 ezzel a brittek el­esnének a legdusósabb nyeresé­güktől, amit 1918 ban igaztalanul bezsebeltek. Különösen érsi ezt a Dél-Afrikai Unió. S éppen ezért görcsös ma­kacssággal ragaszkodik a jelen­legi birtokállományhoz. Nemcsak Tangenyikát, hanem Kamerunt sem óhajtja a precarium alól föl­szabadítani, sőt még a szomszéd gyanánt se akarja a harmadik bi rodalmat elfogadni, meit fél tőle. Annak idején megtanulta beciülni a német hősiességet és megtanulta félni Lettcw Vorbeck nemzetét. Pucw, a déldfrikai unió miniszter­elnöke est az álláspontot, a hirek szerint, Londonban is, Berlinben is kertelés nélkül leszögezte. Nem zárkózunk el — mondotta volna — az elől, hogy Németország Afriká­ban gyarmatokhoz jusson. De ezek­nek a gyarmatoknak nem szabad az efrikai unió közelségébe fér­kősniök, Helyet foglalhatnak azon­ban mások rovására. Például a Belga-Kongóban, esetleg a portu­gálok is megtehetnék azt a szi vességet, hogy áldozatot hoznak. Egyéb se kellelt. mint ez az insi­nuéció. Belgium Londonban rek­lamált. Salazar pedig ? Fasizmus ide, fasizmus oda a Salazar or­szága ismét az angol barátság húrjait pengeti. Mert kénytelen vele. Es Butler, az angol külügyi éllamlilkár a parlamentben kije­lenti, hogy Anglia érvényesnek te­kinti azt a szerződést, amely 1899 ben kelt és amelyben Anglia vé­delmet biztosit a portugál gyar­matoknak. Franciaországban, ami­ként emiitettük, szintén libabőrö sek a hátak. Sokan attól tartanak, hogy Anglia képes megegyezni Franciaország bőrérc és Mandel ilyenekei hánylorgal. Akármit en­gednénk át a németeknek, Anglia inná meg a levét. Például itt volna Madagaszkár. Mi nem sokat ve­saitenénk, ha lemondanánk róla. De Németorszég birtokában két­ségtelenül vessélyezteíné azindiei utat. Kamerun és Togo ama ré szei,amelyek francia iga. jalás alatt állanak, nemsokat jelentenek a mi számunkra. De amennyiben a har­madik birodalom siárnyai alá ke­rülnének, Angliának meggyülne a baja. Ugyanis Kamerun összeköti Franciaország nyugatafrikei gyar­matbirodalmát az egyenlitőalatli gyarmatbirodalmával. Ha német késre jutna, akkor csak jelenték­telen sáv választaná el az ujot ­nan kerekedő német gyarmatbiro­dalmat az olasz gyarmatbiroda­lomtól éa igy az egyenlítői fran­cia gyarmatbirodalmat játszva el lehet szigetelni. Csakhogy ám az egyenlüői francia gyarmatbiroda­lom sorsa Angliára nézvést sem egészen közömbös. Dehogy is kö­zömböa I Sót, igen nagy a jelen­tősége. Katonailag fedeai Szudánt. És Mandel fe fogását ezúttal kivé­telesen osztja az angol vezérkar is. Osztja annyiban, amennyiben nem akarja a berlin—római ten­gely hatalmát növelni és főként nem akarja, hogy a tengely be­folyása Hamburgtól a Guineái­öbölig nyúljon. Akár pro, akár kontra szemlél­jük s merlegeljük a dolgokat, egy bizonyos: hogy a földet újból meg­osztják. Valószínűleg nem olyan békésen, mint egykor VIII. Kele­men pápa idején, aki a spanyo­lok és a lusilánok közölt csend­ben ossláht tehetett. Sok vér fog elcsurogni, amig e havesek a ha­vetnotsokkal egy gyékényen meg­árulhatnak. Es csak gyerekes utó­piának nétheljük as angol mun­káspárt fö.fogását, amely a vajúdó problémát ekként kívánná meg­oldani. A munkáspárt egyik ve­zére Normann Angell szerint az angol impérium laaaanként átala­kul önálló államok szövetaégévé. A dominiumok végképpen ledo bálták a járszallagot. Még India ia nagyobbára függetlenült. El­annyira nyilvánvaló ez a tenden­cia. hogy a folylonoa azabadulás processusát csak a vak nem látja. Tehát — érdekes ez a logikai bak­ugrás — a gyarmalokat meg kel­lene nyitni, legalább is gazdasági téren minden állam száméra. Visz­saa kell térni Brighlhoz éa egy­aser valahára meg kell valóaitani a azabad kereskedelmet, a nyitott ajtó politikáját. Mert Normann Angell szerint ez éa nem a gyár malbirodalmak löbbé-kevésbé he­lyesebb feloszlása volna az igazi, a célravezető gyarmatpolitikai fel­adat. Utópiának mondottuk ezt az öt­letet. Nem mintha nem volna rea­lisztikus. Csakhogy ma as autar­kiék korában s világában nem időszerű. Ánde mi is hisszük, előbb utóbb arra az ulra vergő­dünk, amit Normann Angell mu­tat. Mert — ahogy Anatole Francé tanította — az emberiség, ha ap­rónként is, ha vonakodva is, ha kényszeredetten is. caak megva* pentoaovai, iu»­szélesség, szelekti­vitás és fiziologiai hangerő-szabályo­zássol működik o 88-as típusú ORION RÁDIÓ, tehát ha­talmas torzítatlan hangerővel, teljes biztossággal hozzö az 5 világrész min­den számottevő adóállomását. \ KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÖKER6SKE0ÖNÉS Kapható: HirschJánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2­(Andrá8sy-uti oldal) lósitja a bölcsek álmait. A nagy hatalmakat a történelem sodra végsetsserüleg fogja éssretérileni, ha nem most, később. Mett bi­zony elmultak azok az idők, ami­kor Európa azt tehette, amit akart a gyöngébbekkel s az elmaradot­takkal. A többi világréss is föl­ébredt a kataleptikus álomból. Egyre sűrűbben hangzik fel a szí­nesek csatakiáltása a fehérek el­len. S amire edd<g példa nem volt soha, Anglia kezd nem csak a barnákra, nemcsak a sárgákra, d a feketékre is hallgatni. Afrka bennszülöttjei a XIX. ssázadban még csak objeclumai voltak a tör­ténelemnek. Ma, a XX. század­ban előléptek a história szubjek­tumaivá. Ezért nehéz, majdnem lehetet­len a gyarmati problémát egy­ketlőre megoldani. Egészséges életmód el sem képzelhető egészséges füstölnivaló nélkül. Egészségi okokból nem kell és nem is szabad leszoknunk a dohányzásról. A m. kir. DohányjSvedék csökkentett nikotintartalom NIKOTEX-gyártmányai egyesitik a hasznost a kellemessel: az egészségre ártalmatlanok, amellett Ízletesek és aromásak. Minden magyarországi trafikban megtalálja; a tartalmas, izes Nikotex-Leventét az olcsó és jó Nikotex-Simphoniát a könnyű, finom Nikotex-Extrát a pompás, gyürüs szivart, a Nikotex-Faintost ara: ára : ára : ára 27 fillér 37 fillér 6 fillér 8 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom