Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-27 / 269. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 november 27 Szarvas: a ligetek, iskolák és nagyemberek városa Csodát színekben tobzódik a szarvasi Körösparl. Lent a folyó medre mellett már üresen áll a grófi kert, elvitték belőle a székeket és padokat, de még igy is szép, félig csupasz fákkal, aranyló levelekkel. Talán nincs még egy község az alföldön, ahol ennyi liget, annyi fa van, mint Szarvason. Mondhatni azt is, hogy csupa iskolából áll az egész község. A szépen kiépült főútvonalon van a középfokú gazdasági tanintéset, amely egyedül álló az egész országban. Van tanítónő képzője, amelyet most akadémiává szeretnének átváltoztatni. Az egyház százötvenezer pengővel kiván hozzájárulni a terv kiviteléhez, mig a község egy közel kétszázezer pengő értékű épületet ajánlott fel, erre a célra. Van kereskedelmi szaktanfolyama, leány polgárija, gimnáziuma stb. A Tessedik Sámuel éllal épített régi gimnázium épületének külső falén pantheon see rüen vannak felsorolva a mult század nagy emberei, akik a szarvasi gimnázium kapuján lép lek ki a világ-hirnév felé. Teasedik Sámuel nevén kivüi ilt látni Inczédy László, Vajda Pál, Szabolcska Mihály, Gyóni Géza, Hojcai Pál stb.' neveit. Legendás múltja van a község nek. Reformer, költő, csillagász,megannyi lángelme tette naggyá mult századbeli kulturáját. A mult száeed közepén elsőnek vezette be a gyakorlaü oktatást az isko lába Tessedik Sámuel az egész világon. Rengeteg támadás éite is miatta, de as idő fényesen igazolta Tessedik zsenijét. Érdekes, hogy amikor Tessedik bevezette ez iskolába az egészségtant, akkor az egyik csizmadia egyházi vezető javaslatára az iskolában e'vatették az egészségtan tanítását és bevesették a Milhologiát. (Ezeket az időket pompás elbeszélő készséggel eleveníti meg a tavasszal megjelent „Kis történetek egy nagy faluból" cimü vaskos könyvében Orosz Iván, az ismert szarvasi költő.) Tessedik Sámuel elsőnek hozta Magyarorsságra az akácot, a vároaháza kertjében még most ia ott áll az első akácfa csonka törzse, amely „Tessedik fája" néven van feljegyezve. Tessedik honosította meg a szikestalaj javítást (a digózést). Szarvasról indult el hirnév felé Jankó János rajzoló is, aki hetedikes gimnazista korában került tanári székbe. A község nagyjai közé tartozik még Gregus Ágost irodalomtörténész is. Említést érdemel még az is, hogy ilt alakult meg az első nyomda a várme gyében, amelyet azután innen vittek át Gyulára. A Pepi-kert csodái Három ligete van a községnek. Az Anna-liget és az Erssébet-liget a közönség rendelkezésére állanak, mig a Papi kertbei csak hivatalos vezetővel lehet elmenni, mert eb ben a kertben a világ minden Iá járói képviselve van egy esy fajta fa. Akad olyan csemete, amely a Himalája tövéből került ide, van amelyik Ceylon szigetéről, Kali forniából, Afrika rengetegeiből, Ki nából és kitudja honnan került ide, Bolsa gróf füvész kertjébe. Igy érthető, hogy a kert nincsen mindenki számára nyitva, mert akkor ezek a rendkívüli értékű fák rongálásnak lennének kitéve. Amikor a románok megijedtek egy malomkőtől Érdekes dologra jöti rá Mihályfi Jóssef szarvasi tanár még 1891ben. Különleges földrajzi méréssel megéllapitotla, hogy Szarvason van Nagymagyaror8zág közepe. Meg is jelölték annakidején a helyet egy malomkővel a Körös-part közelében egy festői szép helyen. Eczel kapcsolatosan komikus eset játszódott ie a román megszállás alatt. Amikor a románok megtud tők, hogy a malomkő milyen célt szolgál, nyomban kcciira rakták és lázas sietséggel ismeretlen helyre szállították s még a helyét is eltüntetni igyekeztek, hogy ne tudja iemél megjelölni senki. Et azonban nem sikerült nekik, mert a szarvasiak most mér pontosan megjelölték a történelmi nevezetességű helyet. Már sbban az időben elhatározták, hogy egv emlékmüvet fognak felállítani Magyarország közepén, azonban ezideig még nem sikerüli felállítani az emlékművet. Az utóbbi időben a mozgalom annyira megerősödött, hogy a tavasszal lehetővé válik a történelmi emlékmű felállítása. A vasút mint a csizmadiák réme Szarvas község naervon megsínyli, hogy nincsen a fővonalon. Régi feljegyzésekből tudjuk meg, hogy annakidején a községen keresztül akarták vezetni a vasút fővonalát, azonban a község fu varosai és csizmadiái kézzel-lák' bal tiltakoztak a terv ellen. A fuvarosok kijelentették, hogy a vasút t&zeiésra csak tatai dió szenet használjon ! Legmagasabb fűtőérték — minimális hamutartalom. Minden mennyiségben szállít ^ a Magyar Általános Köszénbánya R.-T. f5el&rusitófai Budapest Benjámin Márton Luther-ucca 16. Raktáron van: fakereskedő Telefonszám«432. tatai darabos szén, tojás, 5 kg. tégla brikett, koksz és tatai koksz brikett Árvái Jenő Kék Csillag áruháza Békéscsabai Szent István-tér 8. elveszi a kenyerüket, mert ezután mindent csak vasúton fognak szállítani. A csizmadiák hasonlóképen a kenyerüket féltetlék és mint előadták — ha as emberek vasúton járnak akkor nem kopik majd a cipőtalp és nem lesz munka. A község képviselőtestülete annakidején e „nyomós" érvek figyelembevételével határozatilag kimondotta, hogy nem kell vasút. Izy jutott csak Szarvasnak jóval későbben vicinális vonal. Természetesen ez éreztette a hatását, amit különösen a község ipara sinylett meg a legjobban. Szerencsére a községben elég egészséges a fö dbirlok megoszlás. A határban egyetlen nagybirtok sincsen. Igaz, hogy ennek ellenére igen sok a földnélküli János. Az elmúlt nyáron azonban minden dolgozni akaró munkás megkereste a télire valót, úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan néznek a tél e'ébe Szarvason. ET,ütésre méltó as a körülmény is, hogy itt nem divat az egyke, vagy az egyse, mert 4 8 gyermekes családok is igen gyakoriak és a terméssetes szaporodás felül ven az átlagon. Megoldásra váró problémák Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen nagy községnek (27.000 lakos), mint Szervas, nincsen valamire való egészségvédelmi intézménye, van ugyan tüdőbeteg gondozója, de ez gyökeres átszervezésre szorulna. Most az a terv merült fel, hogy a költséges átszervezés helyeit sokkal célszerűbb lenne, ha egészségházat kapna a község. I?en sok hive van Szarvason annak az erőteljes mosgalomnak, hogy a nagyközség alakuljon ét megyei várossá, mert már ugyan* ctak túlnőtt a nagyközség keretein. Szarvas egyébként is 1867-ig mezőváros volt, a község parlamentjének épületén még most is a hatvanhetedik évből visszamaradt „Városháza" falirat díszeleg. Ezt a feliratot nem is kívánják kicserélni „Községháza" felirattal, mert remélik, hogy rövidesen eljön ac az idő, amikor átalakulhat várossá a nagyközség. As uj Szarvas egyébként 1922-ben ünnepelte fennállásának 200-ik évfordulóját és már ekkor határozatilag kimondotta a köiség képviselőtestülete, hogy a várossá való átalakulást fogja kérni. Randkivül sokat vár a köiség a megépítendő kecskémét—békéscsabai betonúitól is, mert remélik, hogy ez majd uj vérkeringést hoz életébe. Ez lenne Szarvas nagyközség portréjának néhány vonással megalkotott vázlata. Legendás mult és szürke jelen. A község agilis vezetői azonban nem nyugodnak bele a jelenlegi helyzetbe és mindent elkövetnek, hogy Szarvas dicső múltjához megfelelően méltó szerepet biztosítsanak a jelenben is. Mátrai János. Pálos Tibor verse: Lamentáció Szíjakkal guzsbakölve ült valaki az éjben s várt. {Lehet, hogy jómagam.) Ugy zsugorodott össze, nem alúoa s nem ébren, mint szük zsákban a hang. Merre vagy ? — Ennyit mondott. De nem kiállva: halkan. Es bevonta a sötét. Házat látott és undok sebhelyeket a falban. S Ismét magába tért. Újra szólt. Most már mély bei dallammal, büvöléssel szétoszlatni a sürüt. A szó megállt, csak félve zengett. Torkáról késsel kellett leszaggatni a gyürül. Körömmel, akarattal a belső zárt csomókat bontotta, tépte volna. Türelemmel, haraggal, kicsalta kedvét (sorvadt lányát) s visszaengedte újra. A vidámság ott táncolt — eléje ült a földre. Látta s utána lehelt. Ugy sajogtak a láncok beágyazva bőrébe, mint ősz kóróival a kert. Nyálában forrt a lug, a savak szétjártak benne, harcolva száz alakban. Marva rombolták a hús zugait. (Látták: szenved s érezték: oldhatatlan) Meri: hogy oldódjék, ml nincsen csak burka ráaszalódva az, ml a hiányt sejti. De hol a keze, hogy Intsen. S ül, mintha kuporodna és nem láthatja senki hogy borzong a bilincse: homloka megtelik porral s a napfényt földre ejti.