Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-27 / 269. szám

1938 november 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irjai Lustig Géza Vagy husz évvel ezelőtt, akkortájt, amikor a gall kakas a leghangosabban kukorékolt Németország bukásán s vesztén, a pojécának csúfolt Shcw ilyeneket dörgött Európa fülébe i „Az emberi lélek megmérgezése gyűlölettel, az emberi szellem elhomályositása hazugsággal, az emberi szellem elhomélyosilása tőmeggyilkolással, pusztítással, éhínséggel, mindez a förtelem olyan sebeket üt, amelyek még sokéig gennyesednek és gyűlni fognak még akkor is, amikoron az ágyuk érctorka réges régen elnémult. Csak azok az őrültek, akik a háborúban befolyáshoz juthattak — meri a békében nem kaphattak esek a lotyók semminémü szerepet — akarják a felcsigázott szenvedélyeket állandóan éleszteni s csak ezek nem akarják azokat pihentetni." Valaki — állítólag Mandel — a Clemenceau asztalára csempészte Shcw füzelét s az öreg tigris — ugyancsak őllitólag — meg is orrolt érte. Pedig igazén okosabban telte volna, ha megszívleli nemcsak a fennebbi, hanem az alábbi sorokat is: „Mi, a győzők szintén keményen fogunk bűnhődni és vezekelni. Es pediglen nemcsak a saját veszteségeinkben, hanem a németekében is. Mert minden német katona, akit a háborúban megöltünk a minden német gyerek, aki a blokád következtében rechitis-szal jön erre a világra, éppen olyan veszteség a mi számunkra is, mint amekkora a németektél megölt angol, francia, olasz polgár vagy katona az ő számukra. Az egyedül létező gazdagság az élő ember — mondotta Ruskin — és mi valamennyien, németek, angolok, franciák, olaszok a jövő években szűkösen, nyomorultan fogunk élni, mert annyi embert megöltünk és annyit fosztottunk meg a munkaképességétől. Tegyük félre a háborús harsonákat és zengjünk béke himnuszt és nem olyat, amilyent asziuindiánok énekelnek skalpolós után. Az ie baj éppen, hogy a legmagasztosabb himnuszokat bocheok izeneitek, aminő Haendel, Mozart, Beethoven és Wagner voll. Igas, a brill orcsalán és a gall kakas győzedelmesen áll a hegytetőn. Ámde a hegy csúcsa egyidejűleg a mélység pereme." Miként rendesen, az okosak ezúttal sem hallgattak a bolond szavára. Le is zuhantak a mélységbe. Egyelőre csak Franciaország vergődik annak a legfenekén. Ám ki ludja mikor jön Angliára a sor ? Mert sor kerül rája is föltétlenül. Nos hót igen. Franciaország lebukott hirtelenül a magaslatról, ahová a sors szeszélye ugyanolyan hirtelenül röpilelte. A kccka megfordult és mostan Franciaországot emésili az a kishitűség, ami a héboru u!őn Némeíorszőgot sorvasztotta s apasztotta. Es lábrakapott a Szajna hetyke partján is a gondolat: Franciaország lesüllyedi a másodrangú nemsetek soróba. Le peuple de Dieu, Istennek kiválasztott népe, ahogyan a franciák hencegve magú kat nevezték, a történelem szégyenpadjőba ült. Daladiert, amikor Münchenből haza rkezett, első pillanatban ugy fogadták, mint a béke angyalót. Ámde nemsokára a triumfus elpérotgott. Felocsúdtak a lelkek a kábulatból s megérezték, hogy egyelőre oda minden. Oda a gloire, oda a hegemónia. Hasztalanul igyekezett lelket rázni Daladier a csüggedőkbe, a petyhüdtség. a zsibbadtság nem akart elmúlani. A francia nép ugy sejdíti, hogy ciunyőn kijátszották a vesetői és egyikhez sincsen bizodalma. A jelenlegi kormányt lefitymálja mindenki és senki nem hederit arra, amit ez vagy az a miniszter dadog. De azért mégse veszett írmagja a nagy államférfiaknak Galliában. Clemenceau titkára, a gyűlöli, az ócsárolt, a zsidó Mandel legény a talpán 1 0 volt ez első, aki eltalálta és meg is ütötle a kellő hangot. Longponlbant ekként harsogott i Franciaországnak semmi oka nincsen as ijedelemre. Franciaország majdnem százmillió lelket számláló birodalom. De ugylélszik ezt nem mindig tartja az eszében. Csak igy történhetett, hogy ideig-óréig kételkedett a sajét erejében. Persze ez a megállapítás sovány vigasz és gyenge flastrom. Annál soványabb és annál gyengébb, mert nem is arról van szó, mennyi a katona anyagja Franciaországnak és mennyi Germániának. Hanem arról, mekkora és micsoda erkölcsi erői tud a francia nép a német dinamizmussal szembeállítani. Erre próbállak feleletet adni a marseillesi gyűlés szónokai. Franciaország — perorált Daladier — az emberi jogok, a humánum universale országa és az is marad. Herriot még rá is duplázott erre c> hitvallomásra : minden franciának körömszakadtéig védenie kell Franciaországot, nemcsak azért mivel haséja, a szülője és a dajkája, hanem azért is, meil amit benne véd, az nála is több. Es ez a több: az emberi szabadság. Ugyenez a szellem, mondhatnók jakobinus szellem élteti nemcsak a polgéri radikálisokat, hanem a szocialistákat és a kommunistákat is. Sőt, ami pszihologiailag a legérdekesebb, ugyanez a misalika !Ífa S hasáb, vágott, aprított ^^ minden minőségben és fajtában Szén : különböző fűtőértékű Koksz S óbudai és pécsi Brikett s tatai Faszéi! S "*etorta, román és jugoszláv minden mennyiséget házhoz szállítunk. Bizalom hiteliroda. Tüzelőanyag és Árukereskedelmi Kft. iroda: Ferenc József-tér 18. sz. telefon : 225. telep: Andrássy-ut 54. sz. a. Fekete vagy szürke szinben, kitűnő béléssel, jobbnál-jcbb minőségben 41 P-től 154 P-ig KULPIN DIVATHÁZ füti a kalholikusoket is. Azokat a kalholikmokal, akik úgyszólván a fennállóra óla ssskadatlanul támadták es RŐrooIték, ahol csak érhették, a respublikát. 1936. óta mindegyre jobban halkulnak s szinte végkép elcsendesülnek azok az ócska és pállott jelszavak, amelyekkel a francia, úgynevezett anliklerika Í2mu*, egykoron olyan szívesen dobálódaott. A Verdier és Liénart bíborosok által elvetett mag sudárba ssókkent. Az I. 0. C. pompásan működik s még sokkalta pompásabban működnek az Equipes Nouvelles Francaises harci szervezetei is. Az Aube cimü újság hidal vert a katholikuiok partjáról a kommunisták partjára és megvalósította a lehelellent. Egy nevezőre hozta Thorest az anya szentegyházzal. Még az antiszemiiizmus rákfenéje sem választja el őket. Elannyira nem, hogy a legutóbbi zsidóüldösések alkalmából az Aube barátjai az alábbi enunciéciót tették a nagygyűlésükön. „Mint katho'ikus franciák elitéljük a«s összes politikai merényleteket. Krisztus Urunkkal együtt hisszük éa valljuk, qui gladio uti lur, gladio perit, aH kardot használ kardtól pusr.lul el. De mint ka'ho'ikus franciák tiltakozunk az ellen, hogy értallanokat üldözzenek s felelősségre vonjanak olyan bűnért, amit nem ők köveitek el. Testvéri sze retetlel öleljük magunk hoz a zsidó áldozatokat és ugy érezzük, hogy bennük és általuk mi vagyunk azok, akiket emberi becsületünkben, méltósőgunkban sértettek." E?y szóval, Franciaországban mindenki sajogva érezi, hogy ujjá kell 8fületnie. Uj igékre szomjú hoznak a fr&ncia tömegek I Olyan misztikára, amit el nem vetélhetnek sem a tüzkeresztesek, sem pedig a cagoulardok fortélyos ármányai. Belsőleg megerősödni: ez s cél. S hogy ezt a célt megvalósítsa Franciaország, jó időre bizonnyal elzárkózik Európától. Éppúgy, mint a totális államok, autarkiára rendezkedik be. Erre utal Mandel programja !s. Azé a Mendelé, aki Anglia példáján elindulva a világgazdaságtól független birodalmat akar építeni. Szorosabb gazdasági kapcsolatot óhajt létesíteni a gyarmatokkal. Es ezt annál könnyebben teheti, mert n gyarmatokban készen lel mindent, amire szüksége van. A birodalom önellátása valóban sikerrel kecsegtet. Tuniszt. Algírt kivéve, amelynek gazdasági strukturája az anyaországéhoz hasonlatos, a gyarmati termelés kiegészíti Franciaországét. Sikerül-e ezzel a programmal Franciaországot csakugyan újra talpraólliiani ? Kérdések kérdése. Minden azon múlik, akad-e vagy se olyasvalaki, aki a francia nép egész tömegét egybekovácsolja ? Akad e olyas valaki, aki a demokráciát tolalisálja, olyas valaki, aki a költ négyszögesiti ? Ha igen, uj fényre derül Gallia. Ha nem, elhomályosul ősi ragyogása. Quod Deus avertet. December 7. Ez a nap a magyar királyi jótékonycélu állami sorsjáték legközelebbi húzásának a napja 1 Ha még idejében gondoskodik arról, hogy beszerezze államsorsjegyét (ára egész 3 P, fél 1-50 P), akkor Önnek is esélye lehet a nyerésre I FŐNYEREMÉNY: 40.000 P. J