Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-05 / 250. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 október 22 Az ország harangzugással ünnepli a bevonulás megkezdését A m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter az idő rövidsége miatt ezúton kéri fal az öiszes hi felekezelek templomi lelkészeit, hogy ma, november hő 5-én dél­előtt pontban 10 órakor, amikor a m. kir. honvédség csapatai a felszabaduló területek határát át­lépik, szíveskedjenek intézkedni ez iránt, hogy ezt a pillanatot az összes templomok hálaadó harang­zugással ünnepeljék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendeli, hogy ma, no­vember hó 5 én 10 — 11 óra kö­tő I, amikor csapataink először lépik át a visszacsatolt területek határait, valamennyi iskolában, fokozatra és jellegre való tekintet nélkül, a tanítást szüneteltetni és az esemény jelentőségét meg­felelő módon méltatni kell. Serédu Jusztiniőn biboros her­cegprímás felhívást intézett az összes püspökökhöz, rendeljék el kerületeikben, hogy ma délelőtt 10 órakor, amikor a magyar csa­patok átlépik az összeomlott tria­noni határt, akkor az összes templomokban szólaltassák meg a harangokat. A harangoknak egy félórán át kell seólni. Rafíag Sán­dor és Kapy Béla evangélikus püspökök, valamint Ravatz László református püspök és Józan Mik­lós unitárius püspök is hasonló felhívást intézett az összes lel­készekhez. Tüntetések a vissza nem csatolt Ruszinföldon Azok a ruizinföldi községek, amelyek a bécsi döntés szerint nem kerültek viasza Magyarország­hoz, elkeseredetten tüntettek a cse­hek ellen. Nsgyszöllőiön és kör­nyékén lépten-nyomon megtámad ják a cseheket az elkeseredett ru szinok és magyarok, Ijen sok esetben került tettlegességre, sőt összeülközésra a sor. A cseh ka tonák az elkeseredett ruszinokkal és magyarokkal szemben fegyve­rüket használják. Románia nem ellenzi a lengyel-magyar határt Bukaresti jelentések beszámol­nak arról, hogy Ruszinszkó étren­deséséi Románia nem ellenzi. A román fővárosban is az a vélemény uralkodik, hogy a Kárpátalja, mint összekötő híd Csehország és Ro­mánia között, mór értéktelen ana kronizmus. Ezt a megfontolást Bu­karestben erősen alátámasztja ez a tény is, hogy Ungvárnak és Mun­kácsnak Magyarországhoz való csatolásával Románia elvesztette közvetlen vasu'i összeköttetését Csehországgal és igy Bukarest szempontjából a Kárpátaljának már katonailag sincsen sommi je­len'ősége. Nyilván e tények meggondolá­sának a hatása alatt a bukaresti Kullurliga Jorga volt miniszter elnök elnöklésével tartott ülésén állást foglalt amellett, hogy Ru szinszkó átrendezése sorén a ro­mánok lakta területet, mintegy hét nyolc községet cjatolják ál Romániához. Es az állásfoglalás és egyéb tények is arra mutatnak, hogy Románia hozzájáru l B ck lengyel külügyminiszter tercéhez, mely szerint a lengyel, a magyar és a román halár átrendeződése a volt Csehszlovákia legdélkelelibb ré­tzében az uj középsurőpaí együtt­működés egyik elindítója lehet. Horthy Miklós kormányzó badparancsa a Honvéd­sághoz (A B, K. tudóaltója jelenti.) A Honvédségi Közlöny november 4 iki száma a következő had parancsot közli: Honvédek I A Trianon bilincsei alól föl­szabadult és újjászületett honvéd­ségünk 20 ejz'endei nehéz vára­kozás u'án átlépi azt a halért, amelyet mindenkor ideiglenesnek tekintettünk. Egymillió testvérünk vár Reálok odaát I Az ő számukra két év tizedes súlyos megpróbáltatás után Ti jelentiiek minden reményük és végsuk beteljesülését. Hazamentek elődeink drága vé­rével annyiszor megszenteli Fel­vidékünkre I Eszel az érféssel teljen meg lelketek és honvédségünk diciő múltjához méltóan, szeretettel zár­játok szivetekbe a visszanyert ősi magyar föld minden egyes lakó­ját, magyarokat, szlovák, ruszin es német testvéreinket egyaránt. Büszkén és bizalommal bocsáj­talak utatokra azzal a bizlos tu­dattal, hogy az örök igazság jo gán és az uj életre támad! Ma­gyar Erő segítségével visszaszer­zett területeket soha semmi szin alatt sem hagyjuk el többé I Isten és Hasa nevében : E őre 1 Kelt Budapesten, 1938. évi no­vember hó 4. napján. HORTHY, s. k. RÁTZ, s. k. HIRDESSEN a„BékésmegyeiKöz£öny"-ben Herczeg Ferencet, Reviziós Liga elnökét táviratban üdvözölte lord Rothermere (A B. K. tudósítója jelenti.) Lord Rothermere, Magyarország nagy angol barátja november 3 én Herczeg Ferenchez, a Magyar Ra viziós Liga országos elnökéhez a következő táviratot intézte : Nagyméltóságú Herczeg Ferenc urnák Budapest. Ma este az uj Magyarország és mindazok egészségére ürítem poharam, akik ugy, mint Nagy méltóságod, erős kézzel taitol­ták magasra a reviziós küzde­lem váltakozó szerencséjöben a Nam Nam Soha zászlaját. Ma­gyarország ma mind Önnek. mind küzdőlársainak soha meg nem fizethető adóssággal tarto­zik. Sokan vagyunk, ugy, mini én is. kik a jó szerencsében bízva, mindent elkövettünk a magyar követelések érdekében, da a tegnapi bécsi megegyezés határozott lépést jelent, mely mindannyiunkat arra kell, hogy bátorítson, hogy ne ryugodjunk mindaddig, mig Magvarorazág vissza nem szerzi Erdélynek ja­varészét. Meggyőződésem, hogy hatalmas barátai támogatósával a Magyar Reviziós Ligának e kérdésben is rövid időn belül teljesülni fog a leghőbb vágya. Rothermere. Központosítani akarják a munkabérek megállapí­tását (A B. K. tudósítója jelenti.) Az iparügyi miniszter leiratban közölte a kereskedelmi éa ipar­kamarákkal, hogy a legkisebb munkabérek megállapítása terén azt az újítást kívánja bevezetni, hogy a jövőban az egész ország területéra érvényes legkisebb mun­kabéreket központi bizottság álla­pítsa meg éa pedig ipari főcsopor­tok szerint. Az iparügyi minisztérium fel­fogása szerint ez az ujabb bér megállapítási módszer az eljárást egyszerűsítené, gyorsítaná és a bérszabályzást egyöntetűvé tenné. A minisztérium éppen ezért ezt a rendszert mielőbb bevezetni ki vánja éa a kereskedelmi és ipar­kamarákat arra hívta fel, ho^y a kinevezendő országos bizoltságok összeállítására nézve tegyék meg javaslataikat. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara az iparügyi miniszter ter­vét az érdekeltséggel letárgyalta és annak eredményeként falter­jesztést intézett az iparügyi mi­niszterhez, hogy a kérdést tegye megfontolás tárgyává és lehetőleg tekintsen el a bérmegállapítás központoiitásától. A szegedi ka­mara részletesen megindokolta előterjesztését és többek között rámutatott arra, hogy a munkabér­megállapítások terén szerzett ta­pasztalatok szerint olyan ipari szakmáknál, ahol a munkabér­megállapítás országosan történt, az érdekeltség körében messze­menő nyugtalanság és olyan fal­fogás maradt meg, hogy a fővá­rosi vállalatok és a vidéki üze­mek vitathatatlanul deklavált ver­senyében a vidéket mellőzés éri. Pocsolyából ivóvíz Egy német mérnök találmánya (A B. K. tudósítója jelenti.) Korszakalkotó találmánnyal gaz­dagította Fritz Fechner hamburgi mérnök a vilógot. Fechner talál­mányának, a rakéia-fagyasztógép­nek segítségével a mérgezett és szennyezett vízből is kristálytiszta jeget tud fagyasztani, ami azután ivóvízzé olvasztható. Nagy előnye az ujrendazerü fagyasítókészülék­nek az is, hogy nagyon kis helyet foglal el és autókon is alkalmaz haló. Ó.ánkénti teljesítménye 100 kilógram jég kitermelése. A találmány lehetővé teszi, hogy bármilyen vizből, tehát a tenger vizéből is iható vizet állít­hassanak elő 8 ezzel megszaba­dítója a hajókat az ivóvíz-szállítás óriási tehertételétől. A halászhajók és a nagy halrakományokat szál­lító gőzösök szintén könnyen el­láihatják magukat frfss jéggel. Nagy jelentősége van a talál­mánynak a hadseregnél is, ami­kor a katonák számára varázsol­hat ivóvizet pocjolyábó 1. Leg­nagyobb áldása azonban járvá­nyok id?jén van, amikor egész városok megferlőzött ivóvizét lehet segítségéve', újra megtisztítani és veszélytelenné tenni. A találmány komoly értékét az is bizonyítja, hogy egyik tengeren­tu'i állam tüstént 10 darabot ren­dalt a fjgyasziókészülékekből ka­tonai célokra. A gépek sorozatos gyártását 1939 ben kezdik el. Ideiglenesen papir­ötpengősöket hoz forgalomba a Nemzeti Bank (A B. K. tudósítója jelenti.) A Hivatalos Lap legújabb száma közli az ölpengős bankjegyek ideiglenes kibocsátásáról szóló rendeletet. Tekintettel arra, hogy a Felvidék visszacsatolásával szük­ség lesz nagyobbmennyiségü vá'tó pénzre, a Nemzeti Bank ölpengős bankjegyeket bocsát ki, meri bár az ezüstérmék veretése már hosz­szabb ideje folyik, a szükséges mennyiség verése még hosszabb időt vesz igénybe. A: ölpengős papirbankjegyek bevonására még 1939 január végéig történik intéz­kedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom