Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-05 / 250. szám

ÁRA Ili 10 FILLÉR BEKESMEGYEI I0ZL0NY Békéscsaba, 1938 november 5. szombat 66. évfolyam 250. szám Ruszinföld népe elkeseredetten követeli Magyar­országhoz való csatolását magy engyel hat 9 1*9 rt Csapataink ma reggel bevonul­nak a visszacsatolt terület első zónájába — Harangzugással, iskolai szünettel ünnepli az ország népe a Felvidék birtokbavételét (A B. K. tudósítója jelenti) Párisi jelentés ezerint Bródy András volt ru­szin miniszterelnök kér­te Prágától, hogy pőrét az ungvári törvényszék tárgyalja. A cseh nemzeti tanács elutasította a volt ruszin miniszterelnök ké­rését. Bródy András as elutasítás miatt éhségsztrájkba kezdett. Fencik ruszin minisz­ter Sirovy cseh minisz­terelnökhöz levelet in­tézett, amelyben beje­lentette lt mondását. Brődy volt miniszterelnök letar­tóztatása miatt ugyancsak benyúj­totta lemondását a ruszin kormány államtitkára is. Ungváron a visszacíatolás örö­mére a várost fellobogóztók és fnekeiték a Himnuszt. Ugyanek­kor hatalmas tüntetés volt a Volo­sin kormány ellen. Munkácson nagy tünte­ti 8 folyt le a magyar— lengyel határ mellett. A tüntető gyűlésre bejöttek a vá rosba a környékbeli falvakból a ruszin földmivesek és követelték Ruszínszkó Magyarországhoz való csatolását. A ceeh csendőrök felosz'atták a tömeget. A tömeg nem törődött a cseh hálósét okkal és feüobogót­tak a városi és n* uccákon éne­kelték a mp^yar Himnuszt. Mun kécs városai* boldog ifgalomma! várja a magyar honvédek bevo­nulását. Jaross Andor a budapesti stúdióból rádióbeszédet intézett a felvidéki magyarokhoz Jarots Andor, a falvidéki magyar párt aielnöka tegnep e*te hat éra huszonöt perckor Budapesten rá­dió-beszédet mondott. Jaross An­dor egyebek között a követkes.őket mondotté: — Felvidéki magyar testvérein.I Soha nem érzett ötömmel állok a budspesii rádió mikrofonja előtt. Eb a rádió volt huss év als.it a legerősebb témasiunk, mert az éther hullámain keresttül össze­ölelkeztünk, — kezdie el beszédét Jaross Andor. A továbbiakban kö­szönetet mondott a felvidéki ma­gyarságnek azért, hogy egységesen ellen tudott állni a cieh karhata­lomnak és a meix'sta fe forgetó ele­meknek és megőrizte magyarságát. Kifejlel'e, hosy a felvidéki magyar pért telje* iíette kötelességét, elérte a célját, de asért továbbra is meg marad. Jaross Ardor köszöntötte Horthy Miklós kormányzót, aki husz esztendővel ezelőít a megcsonkított országot újjáépítette és hitett ön­tött a nemzet lelkébe, köszöntötte Imrédy Béla miniszter­élén ma­elnököt, aki kormányának szívóssággal tartott ki a gyar igazság melelt egé szen a diadalig. Végül kijelentette, hogy a müncheni elvek nem tet­ték lehetővé, hogy Pozsony, Nyilrt% Eperjes stb. vissza kerüljenek Ma­gyarországhoz, de as ott élő ma­gyarokra vigyázni fognak az anya­orsiágban élő magyarok, amig el­jön az az idő, hogy ők is vissza­térheisenek az anyaországhoz. A közös lengyel­magyar halár csak idő kérdése — irják a varsói lapok A lengyel közvélemény érdek­lődésének középpontjában to­vábbra is az a kérdés áll, hogy vejjon mi lesz a köiös lengyel­magyar határ sorsa ? Nagy öröm­mel állapítják meg Varsóban, hogy a Csehszlovákiától vissza­csatolt területtel Magyerorszóg 105.000 négyzetkilóméternyi kiter­jedésű lesz, lakosainak száma pe­dig eléri a 10 millió 1. A lapok ludóiilásaiban azonban ismét visszatér aa a megállapítás hogy a magyar kérdés mindaddig nem nyert teljes rendezést, amíg meg nem teremtették a közös lengyel—magyar határt. Áz Express Poranny azt irje, hogy félmillió ruszin nem akar éhen halnie Kárpátalján, már pedig mei helyzetükben az ilyen sors várna reájuk, a Ga­zeta Polska pedig terjedelmes cik­kében arra mutat rá, hogy Ru­szinszkót gazdasági okokból fel­tétlenül Magyarországhoz kell csa­tolni. Versó politikai körei szilárdan ragaszkodnak ahhoz az álláspont­jukhoz, hogy a lengyei—magyar ha­tárt meg kelt valósítani és szerintük ennek a megvalósí­tása most már rövid idő kérdése. Ungvár követelte az egész Ruszinföld visszacsatolását Csütörtökön délután Ungvár ma­gyar és ruszin lakossága ujabb nagyo'obszabásu tüntetést rende­zett és követelte, hogy az egész Ruszinföldet csatolják Magyaror­szághoz ée állítsák helyre a ma­gyer-lengyel köiös határt. A tün­tetők szüntelenül éljenezték Horthy Miklós kormányzót, Moscickl el­nököt, Smigly Rydz lébornegyo*. A tüntetések az esti órákban is tartottak. Az Express Táviraü Iroda ung­vári jelentése szerint Volosin mi­niszterelnök elrendelte Bródy volt rusiin miniszterelnök vagyonának elkobzását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom