Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-24 / 165. szám

4 ÖEKESMECJYEI K0ZLONY 1938 julius 24 nek gazdát. Következik továbbá a fentiekbői az is, hogy a nyugati demo krőciők csak akkor ellenőrizhetik a gazdasági élet zegzugos labirintusát, ha összefognak 8 nem tőncolnak soloban. És következik az is, hogy az angol, a francia, az amerikai tőke ezután jobban vigyáz majd a Balkánra semmint eddig. Nem fogja sajnálni tőle azt, amit eddig gondosan szűkmarkúan elvont előle, a pénzt. Máris ujjongva hirdetik Ankarában, Bukarestben, Athénban, megindult, végre megindult a legendás Pactolus a Balkán felé. Hajdanában csak a rubel gurult erre, most ellátogat a dollár, meg a font is. Hogy aztán mi lesz a vége a földalatti tusának? Könnyű eltalálni. Az aknák nemsokára fölrobbannak 8 velük együtt röpülünk mindannyian. Rövidesen itt lehet az európai háború, amely az ideológiák jegyében folyik majd ugy, ahogy a duce a fasiszta tanáci összegyűjtött határozatai elébigygyesztett proemiumőban mondja. El kell fogadnunk — irja Mussolini — ezt az eshetőséget mint a világtörténelem fatalitását amely apriori elhárít minden akár személyi akár nemzeti felelősséget. Ae egész atmoszféra, amely a nemzet életét körülveszi egyre militarisztikusabb s egyre inkább hasonlít ahhoz az atmoszférához amely az ostromlott várakat megüli. Ipse magister d'xit. A »fehér apácának« az élet is csak kolostor... LlLLinn GISH Őszintén beszél az életről és elmondja, hogy azért mondott bucsut a filmnek, mert amikor a hangos mozit feltalálták a film megszűnt művészi produkció lenni. „Timikor először játszottam a filmen, a mozi művészet volt akkor, ma — ipar, csak gépek dolgoznak és Sfyakespearet nem letjet gépekbe szorítani..." . .. Olyan ez a nő, mint egy gyönge virágszól, tavaszi szellőre meghajló mimóza exólikus napkeleti parkban . .. Leheletnyi kezeinek" márványfehér bőrén keresztül látom az ereinek lüktetését. Csodálatosan kék szine van a szemének. A dereka — a nóta móndjB — akárcsak : a nádszál. Mintha nem is Amerika szülte volna, hanem egy nipDonimese ... Egy hét óta él itt Pöstyénben, de — társaságban nem lőttain egyszer sem. Amerikai krőzusok, indiai fejedelmek, világhíres művészek luxusAEIDEZES olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 sz. Kedvező fizetési feltételek! Julius 25-től augusztus 6-ig Jó árút vásári áron TESCHERNÉL Andrássy ut 7. hoteljében ugy él, mint a „fehér apőca" — ez volt Lillian Gish legnagyobb sikerű filmje — a kolostorban. Reggelijét, ebédjét, vacsoráját a szobájában szervírozzák. Csak délután ötkor tűnik fel törékeny alakja a Vág romantikus szigetén, ott, ahol a fehér pávák élnek és ahol ma éjjel virágzott ki a vicloria regia. Mindössze két emberrel beszél: kezelőorvosával, aki professzora a prágai egyetemnek és Winter Imre pőslyéni igazgató kiséri el egy óra hosszat tarló sétájára. ... A nők társai ágát nem szereli . . . Este kilenc órakor már ágyban van. Nem érkezeit hatalmas Nash' kocsin, szinte hangtalanul toppant be a Thermia Palaceba. Sa titkára, se komornája nem lesik parancsát. Kábelen se hívják Amerikából. A póstája : elvétve egy levél, vagy telegramm az óceán túlsó oldaláról. Annak se örült, hogy megjelent a lapokban: Lillian Gish Pösténybe érkezeti. Három napig tartott, amíg elértem, hogy fogadolt. Valami végtelen nyugalom, szerénység, törékenység ömlik el a lényegén. A ruhája egyszerű nagyon : pepita Irottőr-ruháján szürke teveszőr köpeny, majdnem könyökig érő kötött barna keztyü és a fején szinte kocsikerék nagyságú szalmasárga kalap. Alatta fürtökben hull a nyakára aranyszőke haja. Mosolyog. De a mosolvában nincsen semmi póz . . . * Csak angolul beszél. Most tanul németül. Minden délutőn öltöl hatig Böhm ur, a pöstényi nyelvtanár — művészek nyelvoktatója — adja a német leckéket. Lillian Gishnek ez az egyetlen szórakozása. A neve igy szerepel a hotel vendégnévsorán: Lillian Diana Gish. Líkhelye: Washington. Most ott játszik. Színpadon. A filmnek bucsut mondott. Miért ? Éppen ezt kérdezem meg most tőle. Es e kérdésnek megörül. Látom: szívből. Mondja : örülök, hogy erről a kérdésről végre beszélhetek nyíltan ^s őszintén. * Ezeket mondja. — Csöppnyi gyerek voltam még, amikor meghalt az apám. Az ohioi Sprintileldben születtem. As anyám síinéznő volt. Melegszívű asszony nagy művésznő. Öt éves gyerek voltam még, amikor Baltimoreban felléptaltek egy gyeiíekelőadőson. A darabnak, amelyben először feüéplem „Báby Máry első ballépése" volt a címe. Nagy sikerem volt. Felkapott gyermekszinésEŐ lett belőlem. Az én számomra irtak gyermekdaraboka!. Közben aztőn — ugy tizenkét esztendős koromban — hirtelen nőni kezdtem és nem találtak mőr gyermekszerepíket számomra. — Ekk^r kerültem a filmhez. — ... És aztán egyült nőttünk mi kelten: a film és én ... Talőn tizenhat évig arattam életem nagy sikereit a vősznon. Legjelentősebb szerepeim : A „fehér apáca", aztán a nagy amerikai szabndsőgfi'm : „egy nemzet születése" Lincolnidejéből ésPuccini„Bshémek"jének filmváltozatában a főszerep. Akkor váltam meaf a filmtől, amikor a hangos mozit feltalálták. En magam mondtam bucsut a vászonnak és tértem vissza a színpadhoz. Nsm azért, mert a viszonyok kényszerilettek rá. hanem azért, mert azt tapasztaltam, hogy a hangos film más, mint a régi volt.. . Elvesztette azt. ami legértékesebb volt e vászonnál: az illúziót... — Én talán első píonirje voltam a filmnek. A néma film tele volt művészettel. Akkor tiremleni leheteit. Egy ember egy művészcsoporttal kreált egy filmet és mindenki művészetének legjavát adta. Ma ugy készül a film, mint — az autó. A művészetből ipar lett. Az egyén szerepét átvette a gép. Az igazi művészet visszatért oda, ahonnan elindult — a színpadra. — Eeért tértem vissza én is a színpadra és boldog vagyok, hogy újra Shekespearet játszhatom é» O'Casy-l. Mert higyje meg nekem: Shakespearet nem lehet gépekbe szorítani I — Majd ha visszajön a némafilmek korszaka, akkor én is viszszamegyek a filmhez. Hiszem, hogy el fog jönni. A hangos mozinál — véleményem szerint — csak a senének lehet szerepe. Kép és muzsika: megférnek egymás mellett, kép és beszéd: ez már egy szerencsétlen házasság, amelynek előbb utóbb — néhőny évi boldogtalan házassőg után — feltétlenül válás lesz a vége. A hangos mozinál a művészet teljesen megszűnt. En művésznő vagyok és a művészetei ott keresem, ahol meg is találhatom. — Hollywood? Győrvőros ... A művészethez nincsen semmi köze .. . Keskeny arcán csodálatosan kék szemei tűzben égnek, mialatt beszél. Mondja: boldog, hogy Európában valaki falvetette ezt a kérdést. örül, hogy kiönthetle a szivét. . .. Amil most elmondott nekem, azt talán Amerikában el se mondhatta volna...