Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-31 / 171. szám

1938 julius 17 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 123 -ménlipBi'nak és egy jó munkát főbbel keret, rr int a kereskedő. Vannak persze fanlaszükus nye­reségek is. Két évvel ezelőtt a londoni szindikátus egy 726 ka­rátos nyersgyémántot hetvenezer fontért adott el. Pár hónappal ké­sőbb a vevő száztízezer fontért adott tovőbb a ritka darabon. Az uj gazda tizenkét darabba vágta a gyémántot és a tizenkét darab — még mindig csiszolatlan álla­potban — mór kétszástizezer fon ton cserélt gazdát. Most kerültek csak munkába az egyes darabok és a legszebb példányt Anglia vette meü akkora ez, mint egy nagyobb galambtoiás, az ára: száztízezer font volt. A többlek még várnak a gazdájukra .. . Lindau úrról kiderül, hogy fel­sővisói. ó mőt nem beszél ma­gyarul, mert négy éves korában került ki Belgiumba. Femiliája a háború alatt Hollandiába emigrált. Tizenkét évei korában már gyé­mőnllal kereskedett és tisennégy éves volt, amikor megalapította a gyérő'. As apjának a testvére még Ftlaővisón él, moM építtetett neki egy házat. Maga is szereti a brilliánsokat, da mindössze egyet­len gyürü szikrázik jobb kezének kisujján. Mesteri darab . . . E'áru'jo, hogy a gazdája éri a mesterségéhez . .. Paál Jób. Orosz Iván riportja: Ró: 7200.— P TÉNYLEG KÉNYEL ME S, 6 ÜLÉSES, 95 K M, 10 LITER Kőrzetképviselet: :sa Béla cég Békéscsaba y Andrássy-ut Magyarország kormányzójának látogatása a békésszentandrási duzzasztómű munkálatainál és aszarmsikisérletiöntözötelepen A nyári nap perzselőn tüz le a kora délelőttben a csupasöld tájra. Ilt kilométeres tévo'ra egymástól ű Köiös hatalmas gátjának utjai szelik áí a zöld rétséget, a füzek ezüs'öi pompáját, a két méter ma­gas száraktól díszelgő hatalmas kukoricsiéblőkat. A leert totl ga­bona helyén fehér táblákban pom­pázik a tarlóvirág éa a két gát kö­zött lassan hömpölyög az ala­csony vizőllősu szőke Körös nyu­galmas viie. A csendben pihenő tanyák közötl valahol cséplőgép bug, később a motoros fut át a vasúti sínen egyhangú kattogásá­val festve alá e szabad természet csendjének halk ütemét. Az árte­rület z8ombékjai felől nádi rigó dala hallatszik és a fejünk felett egy gólyamadár kering. Mint ha­sonló ünnepi alkalmakkor máshol a tisztelgő repülőgépek ... * A Körös kompjának mezőtúri oldalához egymásután étkeznek az autók, dis&hinlók. Minden ér­kező ünneplőben. A messzi távol­ból pár kíváncsi kanőszgyerek, pősztorlányka hutódik a közelbe. A duzzasztó felől pedig a munka zaja ér el ide. Egymásután érkez­nek meg a gót oldalához az autók, kocsik. A mezőtúri polgőrmester Spesz Ernő, Urbán Gáspár orszőg­gvülési képviselővel fogadja gróf Teleky Mihőly földmivelésügyi ál­jamtitkárt és Kállay Miklós ny. minisztert, az Öntözési Hivatal il­juizlris elnökét. Megjelenik vitéz Ricsóy Uhlarik Béla Békéame­gve főispánja és vitéz Márky Barna alispán is dr. Laczay Péter járá*i tb. fő­szolgabíró kíséretében. CM van mér roffi Borbély György a szol­nokmegyeiek főispánja i«, az őr­mentesítő társula? képviseletében pedig Mészáros Zoltán igazgató­főmérnök. Megindul a halk be­szélgetés. Dí nem sokáig. Nem­sokára éles autólülkölés süvít be a messziség csendjébe. Kis por­felhő tűnik fel az országúton és pár pillanat múlva a vá­rakozók előtt megáli Ma­gyarország kormányzó­iénak, vit^z nagybányai Horthy Miklósnak kar­csú túrakocsija. Halk éljen repes az ajkakon, ami­kor kiszáll az autóból szárnyse­gédje kíséretében a minden ma­gyarok hőn síeretett ura. Jdlent­kezések. Tisztelgések. Bemutat­kozások. Es pár pillanat múlva megindul a társaság a duzzasztó­mű impozáns munkálatai felé. Magyarorszőg kormányzója ru­ganyos léptekkel, kedves mosoly­lyal az arcán halad a méreteiben is impozáns mű megtekintésére. Pmulz Rezső kir. műszaki tanácsos, az építési osztály főnöke, Vázso­nyl Ádám kir. mérnök énités ve­zető, valamint Skuleczky Ernő vál­lalkozó jelentkeznek és tiszteleg­nek öfőméllósőga előtt. Paulz Re­zső ezután szakavatott képesség­gel és mindanre körűltakiniő fi­gyelemmel magyarázna a duzzasz­tómű tervét, a munkálatok állását. Lent a mélyben, a Kőrös eredeti medrében nagyban folyik a lázas alkotó munka, munkősok százai sürögnek, forognak buigó kész­séggel, a munka hevületétől nyert boldog lendülettel és magyaros áhítattal, hiszen a kormányzó, a Nagyúr nézi munkőlataikat. Mo­solygó arcok tekintgetnek fel hozzó s boldog öröm repes az izzadó arcokon. A munka zengése a leg­tisztább üdvözlés fenségébe olvad. A magyar föld szerelmesei, a magyar jövő nagy álmodói: a kor­mányzó és a munkás találkoztak a Kőrös medrében. A magánjellegű látogatásról ciak a hivatalos körök tudlak Szarva­son. igy alig egy Dáran vették ésire a városon átfutó autókat, amelyek a kormányzót én kísére­tet vitték a duzzasztótól a Tessedik Sámuel középfokú gazdasági tan­intézet bikazugi tangazdaságába. Ilt vitéz Márky Barna alispán mu­tatta be Őfőméltóeőgőnak az or­szágoshirü intézet igazgatóját, vitéz Székely Győzőt ée a tangazdaság vezetőjét, Kállau Kornél gazdasági tanárt, aki a 108 holdas kísérleti öntözőtelepnek is a vezetője. A gondosan előkészített terepen, a buja lucernáson keresztül vágott fejedelmi útvonalon ól gyalog menve megtekintette a kormány­zó a működésben lévő öntözést. A nyőri gyakorlaton lévő lanu'ók a legnagyobb buzga­lommal dolgoztak a vízzel teli ár­kokban, rnély tisztelettel köszön­tötték a magas vendéget, aki há­rom fiút is kitüntetett megszólítá­sával és nemcsak az öntözésre vonatkozóan, de otthoni gazda­sági viszonyairól is érdeklődött tő­lük. Nagy érdeklődéssel, mindenre körültekintő figyelemmel nézett meg mindent és különösen a rizsterme­lés! kísérleti telep nyerte el a kormányzó magas tetszését. Neg' ven percnyi ollartózkodás utón Őfőméltósága autójához in­dult és búcsúzkodás közben Kői­hy Miklós ny. miniszternek, az Öntözési Hivatal elnökének a leg­teljesebb megelégedését és elis­merését fejezte ki a látottak felett, majd szívélyes bucsut vett az ott­lévőktől és 8zérnvseáédjével autó­ba szólít és ismét a városon ke­resztül hagyta el Szarvas területét és utazott haza Kenderesre. A robogó au!óját még sokáig elkísérte a tangazdaság cselédsé­gének és a tanulóifjúságnak szív­ből jövő éljanzése. A nyári kánikulában nyugalmas életet élő Szarvas lakossőga csak órák múlva értesült Magyarország kormánvzójának magas látogatá­sáról. Mindenki sajnálta, hogy ha csak egy pillanatra is nem láthatta ől, aki falé minden magyar a leg­nagyobb tisztelettel és mély hó­dolattal fordul. A szentandrási és szarvasi orszőgépitő munkálatok a magas látogatás révén nemes patinát kaptak és az egész ma­gyarság nagy reménykedéssel várja a munkőlatok folytatását, annak befejezését, a körösi hajózás meg­indulását, az öntözés minél telje­sebbé tételét, hogy ezáltal nem­csak as Alföld s annyiszor assőly­sujtotta vidékének lakosságára jöj­jön el a biztosabb kilátású jöven­dő, de hasznára legyen az egéss orszőgnak, a szebb, jobb, boldo­gabb magyar jövő kialakulásában. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei Közlöny"-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom