Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-31 / 171. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 julius 17 Jó árút vásári áron TESCHERNÉL Andrássy ut 7. Kilencezer katasztrális hold földön ötezer megelégedett ember él Csanádapácán, ahol milliós értékek hevernek a föld gyomrában kiaknázatlanul — Ebben a boldog községben nincsen egy ügyvéd sem, mert az emberek nem pereskednek. (A B. K. tudósítója jelenít.) Manapság tele ven a levegő a magyar falu problémáival és bajaival és éppen asért jól esik egy olyan késségről beszélni, amelynek lakosai megelégedetten és boldogan élnek. Csanédapéca ez a mintegy ötezer lakosú színmagyar fa'u szerényen meghúzódik Csanád megye csücskében e Békésmegye közvetlen szomszédságában. Kilencezer hatesztráli8 hoídryi határa ven a községnek és a messsi környéken nincsen arányosabb földbirtok eloszlás mint itten. 10-100 holdig, terjedő kis birtokokon gazdálkodnak Csanádapácán az e mberek. Még a község a legnagyobb földbirtokos, mert 300 holdon gazdálkodik, igéz hogy nagyrészét érendába adja ki a község a földjének. A közlekedéssel nincsen baj, mert négy felöl is meg lehet közelíteni a községet. Meglehetősen kellemes vonat össeköttetése is van a községnek mert, mert az AEGV naponta több járatiéi közlekedik a Csanédapécán keresztül haladó vonalon. Jó termő határa van a községnek s csak egészen jelentéktelen része homokos de ez sem heaznavehetetlen. A gyermek-áldással sincsen bej, három négy gyermekes családok a leggyakoribbak, de több gyermekes családos sem mennek ritkeság számba. Egy adósságmentes község Bent csendes, a házakba bújik meg az élet. Kint a határban már sokkal zajosabb minden, meri éppen most kezdenek csépelni errefele. A községháza szerényen megbújik a fák lombjai alatt. Nem valami nagyigényű épület, de csakhamar kidéiül, hogy innen szármaiik a minden jónak forrása. Amikor belépek Lukács István főjegyző szobájába és bemutatkozom a főjegyző szerényen tiltakozik : — Nincs nálunk semmilyen szenzáció, dolgozunk és élünk — mondja. Valóba nem tőrtént Világraszóló esemény Csanédapácán, de ritkaság menepság kiegyensúlyozottabb életű községet találni és bizonyára nem lesz érdektelen ha a nyilvánosság is megludja, hogy minek köszönheti a kösség kivételes helyBetét. Megtudom hogy a községnek egy fillér adósága sincsen, mert annak idején két kézzel kinálták a kölcsönöket de nem kellet a községnek s ezért a legszükségesebb beruházásokat mégis végrehajtották és emit nem c»inéltek még meg arra nem is volt szükség. »Itt nincsen talaja a szélsőségeknek* Beszélgetés közben belép a szo bába Gönczy Károly katolikus plébános is aki nyomban belekapcsolódik a beszélgetésbe. Meleg sseretettel emlékezik meg a község lakosairól. — Békességben élnek itt az emberek, meg van a kellő harmónia A község képviselőtestületében sincsenek géncsoskodók. Szorgalmas és becsületes a csanádapácai nép és nincs is itten talaja a szélsőségeknek, sem a nyilaskeresztes pártnak sem másnak. Valamikor volt a szociáldemokrata pártnak szervezete a községben, de teljesen elsorvadt. Külön érdekessége a községnek, hogy nincs ügyvéd a faluban. Egy időben két ücyvéd is kísérletezett ezral, hogy Caanádspácén letelepedjen, de hamarosan megseökött, mert nem voltak megbízásai. Ugyenis nem szeretnek e csanédspécaiak pereskedni és ha mégis előfordul néha valami baj csetepaté akk

or a*t elintéiik a községházén a megelégedésére. Kijelentet'e míg a főjegyző, hogy a község sohasem törakedslt leheletlen dolgok megvalósítására. Esészsésüffvi téren is kielégítő a helyzet. A Stefánia szép eredménynyel dolgozik • ezenkívül két orvos is van a faluban. A vérmegye alispánja bevezette az isVolai tejakciót és mintegy hatszáz iskolás gyermek rezesül naponla e két dfci lejbe. Érdekes, hogy például ez ovodás gyermekek száma megduplázódott, amióta ott is tejet kapnak a gyerekek. Az ovodásokkel hatszázén felül van azoknek száma, akik ingyen tejben részesülnek. Megtudom még, hogy a községben kétszáz olyen család van, amelynek tagjai kénytelenek napszámbe menni. Aránylag ez nem is olyan nagy scám, különösen ha ezt figyelembe vesszük, hogy csanádspácai ember nem áll el gazdasági oelédnek. hanem abból leríja el a csalódjál, amit nyáron keresett. Milliós kincs van a föld gyomrában A fa'ujárés dek Cstrnus sorén megismerkeSándor ketolikuss Pálos Tibor verse Példa Egy legény utrakelt. Sovány batyuval mendegélt. A nap ostorozta hátát. Nem állt meg. Nem beszélt. Verejtékét a felhő látta, és az akácfa-sor. Golyó érte, vagy vipera. Mindegy. Meghalt. Tiszta sor. Egy nagylány útnak indult. A keresztek előtt letérdepelt. Mások szennyét mosta naphosszat. Nem sirt. Nem énekelt. Barmok közt lélegzett. Szemét a bivalyok s juhok szívták el. Menekülni akart. Nem látott, felbukott. Egy asszony auzsaly mellé ült. Ült és halomra font ölvén orsót. Ékszerül fejére kapta a plafont a válltól a falakat. Szikkadt karjára ráborult. Ki rátalált, igy talált rá. A zsámoly felborult. Egy öreg égre bámul!. A szél valami dalt dúdolt. Megállt, felfigyelt. Semmit se hallott már. Tovább bandukolt. Hajnalban: fázott. Délben: a nappal süttette hasát. Köpködőit. Zöldet, vöröset. És elnézte a nyált. Négy embert mondtam el. Nem sok, nem kevés. Millió a görnyedt szem, de egy a szenvedés. Útra kelt, magára veit minden szennyet, mendegélt millió. Ólom s viasz forrasztotta be száját. Nem beszélt. Verejtékét marokba gyűjtve itta. Megállt. Letérdepelt a torz fák előtt. Tovább ment. Nem sirt. Nem énekelt. Lába nyomát az utt por tudta csak s az akácfa sor S egyik se mondta el. Meghalt, vagy megdöglött, mindegy. Tiszta sor. elemi iskolai igazgatóval.aki eleinte nem tud sokkel többet mondani,, mint mér hallottam, da később rendkívül érdekes dologra hívja fel a figyelmemet. Efősdja. ho^y a falu alatt mintegy 600-800 méter mélységben mérhetetlen kinc< rejtőzik, amit csak a felszínre kell hozni. Csernus igazgató kijelentette, hogy olyan tüneteket észlelni a községben, amelyekből arra lehet következtetni, hogy komoly féldgásréteg terül el a község alatt. Ezt a feltevést egy beszédes bizonyíték támasztja alá. Ugyanis a kösség egyik malmát földgéz hajtja, amely négyszázötven rnéter mélységből tör fel az udvaron levő kut vizével. Régebben két ilyen gázos kut volt a malom mellett, de már ez egyik bedugult. Mindkettőt herminc évvel ezetöt fúrták. Csernus Sándor igazgató határozottan állítja, hogy egy mélyfúrás teljes sikerrel járna, csak még nem volt, aki est megpróbálja. Reméli, hogy egyszer tudomást szereznek az illetékesek Csanádapáca természeti kincséről és fel fogják tárni. A dologkerülők nyáron más vidékre kerülnek Kint a határban már mindenütt keresztekben fekszik a gabona

r vegy mór hetelmes asztagokba rakva várja a gépet. Benkő Gábor gazdálkodó éppen a kévékkel megrekott kocsijára kapaszkodik fel, amikor ráköszönök. Megemeli a kalapját. — Mit mondott az esztendő — kérdem. — Jól fizetett. — Mennyire becsüli holdankint — faggatom tovább. Felnyalábol egy kévét és magéhoz öleli mint valami kedves rokont és meleg tekintettel nézi a kövér kalászokat és csak azután szólal meg: — Ugy vélem, hét-nyolc mázsát edott a jó Isten. Talán inegsem érdemeltük — fűzi hozzá és elindítja a kocsit, mert estig még sok fordulót kell megtennie. Nem messai a kövesut mellet negyvenöt körü'i földmives áll az árokparton és az előtte hejledozó kukoricatáblán jártatja a tekintetét. — Akár egy loves is elveszne benne — mondja elégedetten. Mazula Jánosnak hívják a becsüietes képű magyert. Megkérdem, hogy volt e sok baj a munkásokkal az idén aratáskor. Tiltakozik. — Nem szokott itt bej lenni a munkásokkal kérem, rnerl a dologkerülők a munkaidőben mészszire elkerülnek Apécáról, igaz. hogy akár egy kezemen is megtudnám számolni őket. 0 őle tudom meg, hogy Csanádapácán nemigen van eladósodott gazda, egyik ssm szed magára több terhet, mint amennyit elbir. Utfylátssik ezt a község elöljáróságától tanulták, de mindenesetre' hasznát veszik. « Nagyjából igy fest Náfrádik, Annusok, Csotik, Benkő Gáborok és Mazula Jánosok boldog faluja, ahol a józanság táplálja a békességet. Tanulni lehet tőlük. Mátrai János. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre I