Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-31 / 171. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 julius 17 A GYÉMÁNT REGÉNYE Egy pár fantasztikus adat mindabból, amit alább részletesen elmesélek: Európában negyvenezer embert foglalkoztat a gyémánt: ennyien vágják, köszörülik, csiszolják és adják el a gyémántot. Afrikában és Braziliában egy egész hadsereg, százötvenezer ember, néger, mulatt és mesztic megy meztelenül a föld alá az asszonyok ékességéért. Egy évben kereken egymillió karát, húszmillió font értékben kerül a piacra. Es még egy adat; amikor béke van és nyugalom, a brilliáns ára lefelé megy, ha azonban nyugtalanság lesz úrrá a világon, emelkedik a brilliáns ára is. Miért ? Az emberek félnek a pénztől és a gyémántot értékállóbbnak tartják .. . A beretváltképü, mindig elegáns űrnek, oki melletlem ül az étteremben az asztalnői, két keskeny szalag husódik meg a gomblyukéban. Az egyik feketével csíkozott kék, a másik vörös színű, két fehér csíkkal a szélén. Mindkét szalag belga rendjelet árul el: az egyik a Lipót rend második osztályának, a másik a belga koronarendnek a szalagja. Magas kitüntetések. Az urat Landaunak hívják és Antverpenből jött el a Vég parijára. A névjegyén foglalkozását ez a szó árulja el: „diamants". Gyáros. Ipartelepén rendes körülmények között négy-ötszáz munkás doUosik. Londonban, a gyéméntbőrzén veszi a „nyersanyagot" és antverpeni gyárában csinálnak abból szikrázó brilliánsot. Nemrég haíáboi cikke ket közöltek a belga lapok arról, hogy monsieur Landaut kihallgatáson fogadta Lipót, a belga királya és Landau ur megmutatta a felségnek a világ legkisebb brilliánsál. Megmutatja nekem is i csak i nagyiió üveggel lehet megbámu'ni ezt a remekel. A világ legkisebb gyémántja a karát egy ezredrészét nvomja és ebből pontosan ötezer darab menne egy grammra. Harmincnégy ilyen miniatűr brilliánst csiszoltak hajszálvékonynél is vékonyabb szerszámokkal mikro szkop alatt remekbe, többet azért nem lehetett kidolgozni, mert a gyémántcsissoló — megvakult volna. A pirinyó brilliáns a lupe alatt szakasztott olyan, mint a híres Koh I-Noor ... Landau ur, akivel délben és eslénkint együtt iszom itt Pöstyénben a feketémet a Roval kerti térrészén, lassankint felmelegszik. Eleinte bizalmatlan volt, mint általában minden olyan ember, aki fantasztikus értékekkel dolgozik. Most azonban napról-napra többet árul el nekam a mestersége titkából. E'őbb csak a gyerekei és a felesége pórtréjét mulatta meg. olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andi*ássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! Azután egyéb fotográfiák is előkerültek krokodilbőr tárcájából. Megmutatja a fényképét annak a remekműnek, amelyst tavaly őllitott ki a párizsi világkiállításon : hatalmas galamb. A béke galambja. Brilliánsokból kirakva. A galamb zöld olajágat tart a csőrében. EB is gyémántból van. Kék brilliánsokból van kirakva i galamb derekán a PAX szó. É> brilliánsokból a két kéz. amely egymásba fonódik. A dijat nyert munkában pontosan huszonnyolcezer darab brilién* van. Megkérdezem, mit ér ez ? Navetve mondja : — Csak a brilliánsok értéke százezer dollár... Beszélget s közbe a százezrek és millió ugy dőlnek a szájából, hogy szinte megszédülök. Es diskurzusunk közben lassan megismerem a gyémánt regénvét. Erdekei és izgalmas ez a regénv. Megtudom mindenekelőtt, hogy amig békében a gyéméntkereskad«!em és gyémántipar központja Hollandia volt, addig ezt a szerepet most már Balgium vette ét. Amsterdamtól Antwerpenig három órát tart az ut gyorsvonattal és ma már ott tartanak, hogy a hollandia gyéméntkereskedők és munkások hélfőn átmennek Antwerpenbe és csütörtökön este utaznak hasa. Belgiumban huizonnyolcezer ember foglalkozik gyémánttá'. Ebből nvolcezer a szervezett munkás. Hollandia, a gyémántipar és kereskedelem egykori centruma már csak négyezer kereskedőnek és munkásnak ad kenyeret. Az egész világ gyémántiparosainak és kereskedőinek száma negvveneaer. A legtöbb gyémántot Délefrikőban bányősszék. Da találnak gyémántot e portugál Angolában, a belga Kongoban és BraH'iában is. Százötvenezer ember dolgozik a bányákban. Legtöbbjük néger, vagy félvér. A nyersgyémánt-kereskedelem a londoni gyémánt-szindikátus kezében van. Az érakai London teljhatalommal irányítja. Ha akarja: visszatartja az árul, ha akarja: nagy tömésekét dob a piacra. Panaszkodik is Landau ur. — Londonnal nem lehel alkudni. Amit kér: azt meg kell adni. Es a szindikátus nem áll szóba mindenkivel. Akkreditálva kell lenni ahhoz, hogy bejuthassak az irodába. Evekig tartott, amig eljutottam odáig, ho?y tőlük vősőrolhaltam . . . Kik vásárolnak ? — A legnagyobb vevő Amerika. Hihetetlen mennyiségű brilliánsot vásárol. De a legszebb árut India vásárolja. Az indiai maharadzsák nem alkudnak, de ők a legnaovobb 8»akértői a brilliánsnak. Ctak valóban szép és tökéletes an hibátlan darabokat vesznek. Euróna nem ért a gyémánthoz Síinte fáj a szivem, ha látom, hogy ragyogó szép asszonyok milyen ötödrangu darabokban jelennek meg. Európa semmihez sa ért... Amerikában az érték tíz százalékét kell vám címén lefizetni. Azelőtt a vám husz százalék volt. Renge'eg ember élt a csempészeiből. 0,'yan nagy üilet volt ez, hogy komoly nagy bankok fantasztikus ö8»«egekel adtak kölcsön „megbízható" csempészeknek. A rizikó nem volt nagy, őmbár igaz, hogyha a csempészt megfogták, í nemcsak az árut vették el, hanem a „megbízható csempészt" pár évre le is csukták. Ma, amikor a vám csak tíz százalék, nem érdea szabadtéri játékokra jegyet a Délmagyarországnál uegyen Telefon: 13—06. A<-adi-ucca 8. mes már csempészni. A fegyhős egyébként nemcsak Amsríkőban tette kockázatos üzletté a c»em« oészést, hanem Afrikőban is. Itt hét évi fegyház vér arra a kereskedőre. aki négertől nyers gyémántot vásárol. A régi holland világból egyedül a pénznemet tartotta meg a kereskedelem. Ma is holland forintKan számolnak a gyémántoiok. Eay hollandi forint éra a gyémántbörzén husz belga frank. Egyebekben a holland forint ciak tizenhat és fél frankot ér, de a gyéméntbőrzén a husz frank as átszámítási ku'cs. Mennyi gyémántot adnak el egy évhín ? . Elgondolkodik, mielőtt a kérdésre válaszolna. A?»án igy felel!: — A londoni stindikélu* tavaly nversen ezymillió karátot adott el kilencmillió fontért. Valamit — n

ern sokat — eladóit Brazília is. Feldolgozva ez az e^ész mennyiség százötvenmillió forintot, vagyis husz millió fontot reprezentál. A gyéménlkereskedelemhea hatalmas tőke kell és bátorság a kitartáshoz. Aki nem tudja kiböjtölni a* időről időre bekövetkező gyémánt baisst, az elvérzik. En néha évekig nem adok el. Alléiéban az a helyzet, hogy e mikor nyugalom van a világon, akkor a gyémőntk^reskedelem stagnál. Ha azonban fallegek jelennek meg a horizonton és a világ háborútól fél. akkor felmegy a Rvémánt éra is. Ma nagy konjunklura van. Az emberek nem tartják értékállónak a pénzt és az egész világ eranyba és brilliénsba szerelné fektetni a vagyonát. Minden mennyiség elhelyezhető. Fantaszlikus mennyiségek mennek Amerikába. Olt valóságos qyémőntvásárlási láz dühöng. Persze ez nem jelenti azt. hosv az első nyugalmat jelentő szellőre nem mennek le majd as érák, ámbár: ilyen esetben a londoni szindikátus beszünteti as eladásokat és ezzel szebályozza a piaci érat. ... Az előkelő pöstyéni szálloda terrsszán tangót játszik a jazz. Feketére sült szép asszonyok táncolnak. Fülükben és nyakukon szikrázik a brilliáns, Landau ur felsóhajt : — Istenem, mennyi munka van ezekkel a kövekkel, amig eljutnak a parányi női fülekbe, vagy a nyakra. Maguk nem is gondolják, hogy milyen nagy szakértelem kell ahhoz, hogy az ember megismerje a hibátlan nyerskövet. Mert: a lestöbb kőben görcs van, akárcsak a fában. Sokan ezt észre sem veszik és az ilyen kő a feldolgozásnál csak részben használható fal. Van brilliáns, amelynek karátja tizenöt holland forintot ér és van olyan, amelynek karátjőt nem szívesen adom * négyezer forintért. Ahány kő: annvi érték. A gyárakban és műhelyekben előbb nyersen kerekítik le a követ, aztán szétvégjék, vagy azélfürésselik és csak aztán csiszolják és köszörülik. A finom árut darabszámra fizetjük a munkásoknak, a durvábbat időre. Elképzelhetetlenül sok nüansza van a gyé-