Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám
1938-07-31 / 171. szám
mt alan csinos 1938 julius 17 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 121 ** Külpolitikai szemle Irjas Lustig Géza Hárinet koppintott pálcájával az udvarmester és a szárnyas ajfókon, amelyeket Igazén remekbe faragott Mar.sand, bevonultak őfelségeék. God save ihe King, god save the queen, harsant föl a kiáltás, majd valahonnan előpenderült Périis dédelgetett (ragikéje, ama nevezetes medame Simon és szavp.lni kezdte az ódát, mit Francois Porché ez alkalomra gyértolt. Szebsd nép az engol — zengett a dicsőítő ének. Szabad és hüséger Hűséges a mullhoz. hűséges legendájához és történelméhez, hűséges az Úrhoz a templomban s a tündérekhez az erdőn. Es a aöld sziget — 8 ez aztán csoda — az agya egy halalmas keréknek, amely minden óceánok viztit forgatja, utat vóg a homoksivatagban s fölveri a havat az óriás hegyeknek alján, óvatosan lascu, ctodélatosan lomha Anglia, ez elved : várni es látni 1 Ország, ahol minden szónak súlya van, ha megrónditod ellesi válladat, beiérendül az egész földgolyó. Anglia, szeretjük biztos lépteidet, hallgatásodat, ritka szavadat, a büsskeségel, amely nagylelkűvé tesz és viselt dolgaidat, amelyek nem múlnak el soha. Ez az igaz, ez az őszinte hódolat valahogyan nem féri a szovjet urainak begyébe. Es az Izvesztla némileg epésen utalt a Balfourdeklarációra, amelyet, legalébb szerinte, elárult volna Britannia. Vessék a szemüket Palesztinéra a franciák — irla gunyorosan és csípősen — vessék Palesztinára, ahol Anglia cserbenhagyni készül a zsidókat. Nos, a Szovjetunió ezúttal is oktalanul, alaptalanul gyanusit, miként a legtöbbször. Angiiénak esseégában sincsen megtagadni Balfour hagyatékát. Ép ellenkezőleg, minekutána elfogadta a legélumot, csakugyan per damnalionem hárul reé, azon van, hogy pontosén betartsa a kötelezettségeket, amiket nagylelkűen vállalt. Annál inkább, mert akkor se mondhatna le Palesztina birtokéról, ha akarna és bérmilyen áldoiatokal is ró Angiiéra a mandátum, körömszakadtéig larlani fogja. Mivel, hogy a föld amely az üdvözítő lábának nyoméit őrizi, valóságos báslyefok, valóságos őrtorony, ahonnan fennen uíalni lehet mindenekel. A Földközi-tenger afrikai és ázsiai kepuit, a Szuezi-csalorna egétfo géjőnek bejáralát s legfőként India utvonalait. És, ha ezen fölül a mossuli 8 cz iráni petróleumvidék ellenőrzésében betöltölt szerepét is nézzük Angliának, ugy tüstént megértjük, miért ragaszkodik olyan állhatatósan a Danaidák emez ajándékéhoz, Palesztinához. Három világrész kulcspontját nem adhatja föl, csakis saját pusztulása árán. Igaz, hogy ég, egyre jobban ég lába alatt a talaj, külenösképen azóta, amióta a hatalmi érdekellentéleket vallási érdekellentétekkel is mérgezi a Szovjetunió. Az ilyen mesterkedéssel talán játszva megbirkóznék Anglia és kutyába se venné az állandó zavargásokat, ha nem fenyegetné egyebünnen veszély a Iransjordéniai sivatag felől a Szentföld nyugodalmát. Ám sajnálatosan, a palesztinai zendüléseket, emihelyest lanyhulnak, újra és újra élesztik a mögöttes sivatag nomád beduinjai. Ahogy elpihennek a lázadás furiái Jerussélem és Haifa körül, iziben megindulnak a betörések és alig veri le Tom Atkfns jj ökle az egyik reidet, mihamar nyoméba zudui a másik. Sokéig habozott a Colonial Office, milévő legyen a pusztai haramiákkal, mígnem végeselül erélyes intézkedésekhez látott. Megszervezte a sivatagi őrjáratot, s némi próbálgatás utén annak élére állította Glubb őrnagyot. Egy darabig nevetve hányi fittyet az arabság az egéssn'-k s csak afejla móká nak nézte. Ám csakhamar szárnyrakelt a rémhír egész Transjordőniőben, föltámadott Lawrence ezrede?, föitámadolt és eljött, hogy megtorolja a bűnöket. Akármilyen hízelgő is ez a legenda Glubb őrnagyurra, a valóságban téves a bsőllitás. Glubb őrnagy ugyanis épp*n fordítottját műveli annak, amit Lawrence ezredes csinált. Lt wrence fellázította a sivatagot, Glubb pedig rendet teremi abban. Isrrerve a beduinok kalandsfomját, elfogadhatjuk) Glubb összehasonlíthatatlanul nehezebb feladatra vállalkozott, semmint eredetije. Hiszen könnyű dolog, szinte gyerekjáték fölzenditeni a zsákmányra éhes nomádokat, de rendre szoktatni, fegyelembe törni őket és ugyanakkor bratyizni velük, ez a*utén jóvalta nehezebb. Ámde Glubb őrnagynak sikerült ez a bűvészeit mutatvány. As arabok szintúgy hallgatnak reé, mint Lcwrencere, noha gyakorta fenyíti őket. Csüggenek az ajkán és bálványozzék. Hogy is ne, amikor Arábiának számtalan dialektusa ugy pereg a nyelvén, mintha őt is sátor alatt ringatta volna pesztrája. Arábia legsötétebb multu fickói sereglettek .táboréba, csupa olyan lókötő és pernahajder, akinek embert ölni annyi, mint egyet sercinteni. Ám betyárból lesz az igasi pandúr I És nem csak a gyülevész népség jelentkezett Glubb sivatagi őrjáratéba. Jócskán akadlak tiszte, róvatlan multu legények is, akik örömmel beállottak a seregbe. Glubb pompásan értette a módját és szerét is ejtelte annak, hogy a sejkek meg a törzsfők fiait és rokonait is elcsábítsa. Verbunkos nélkül egyre sűrűbb rajokban kövelik zászlait. Ha semmi másért, azért, mert Glubb őrjárata a legjobb, leggyakorlatiasabb vitézlő oskola. Valóságos katonai akadémia féle a sivatagban és ezt jól ludja minden tejk Kurdisztántól— Jemenig, Iraktól—Jemenig. Hogy egyébként mi a feladata ennek a zagyva légiónak? Szüntelen cirkálás, folytonos őrjárat a trans-jordániai halár mentén a Palesztinát fenyegető sivatagi bandák zabolésára. Ugy mellesleg az is célja Glubbnak, hogy a törzsek közti viszályokat békés uton elcsendesítse, netán meg is előzze, végezetül, hogy a szándékolt gazteltekel, amik a mossuli és a haifai petróleum vezeték ellen irányulnának, csínján-binján elhárítsák. Vigyázni a drága pipeline--in. talán ez a legfontosabb munkája Glubbéknak. Hiszen a mossuli petróleum az angol hajóhad éltelő nedűje I Persze mindezenkivül fontos hírszolgálatot is teljesít Glubb sivatagi csapata. Általa értesül ai angol kormány ez izgága beduinok legtitkosabb terveiről. Damaszkusztól Adenlg és Kairótól Bagdadig elnyúló toppant területen szellő se rezdülhet anélkül, hogy Glubb fülét ne hegyezzs rája. A pénizlamizmus minden fázisét, a legkisebbet és a legrejtettebbet is szémontarlja és számon kéri az őrnagy s ennélfogvóst a politika jelentősége semmivel sem kisebb militarisztikus fontosságénál. Ha Anglia ma, ez izgatások ellenére, Palesztinén és Transjordánián kivül annyira-amennyire békében él as arábiai fejedelmecskékkel, a gaznál gazabb emirekkel és imémokkái és sejkekkel, ha az urémék és a dervisek nem üvöltenek uccahosszat ellene, ez Glubb és csakis Glubb érdeme. Glubb — akárcsak annak idején Peterborough, avagy Hastings, avagy Lawrence — angol nemzeti intézmény. Es mivel angol, pontosan, szabatosan illik rá az óda, amit madame Simon előadott a king és a queen előtt: Hűséges a legendához, hűséges a történelemhez. S viselt dolgai nem múlnak el soha. TELEFONSZAMUNK: 176.
