Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-24 / 91. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 április 12 Politikai f)arcok egy csésze feketénél Földes Jolán világhírű re. gényében, a Halászó macska uccájában Párfsban nem él annyi politikai meneküli, mini itt, a Latorca puliin, Kelet kapujában. És miként • regényben, ugy Munká­cson is megbékélnek az em­berek és beletörődnek sor­sukba. Az egykori lerradal­márok békésen kártyáznék a zöld asztal msllett és a cár gárdistáját Munkácson már cssk az a probléma izgatja, hogy el tudja-a adni a par­tiba vásárolt cip&ket ... Valahányszor Európa szerle­szabdalt térképén elhelyezkedett országokban nem vári események történnek : Munkács polgárainak száma mindannyiszor megszapo­rodik . . . Európában ilt él a legtöbb emig­ráns . . . Sorukat a cár hivei nyitották meg és egykori generálisok, a cári gárda valamikor elegáns tisztjei francia órákat adnak, vagy gsef­telnek a Csillagban. Sorukat a kudarccal végződött ukrán felkelés menekültjei szapo­rították. Utánuk érkeztek meg azok. akiknek szereplése nem volt kifogástalan Kun Béla rövid ideig tartó rémuralma alatt Magyaror­szágon. Atulán megérkeztek Hí ler menekültjei. Vannak iit emigróngok Bécsből. Megtaíőlhatjuk a Saar vidék hajótöröttjeit. Uiibban egyre többen szivárognak át Romániából... A Csillag kávéhási asztalai mel­let! néha valósággal bábeli a nyelv zavar. Esyedül az orosz ny<íl/et három­féleképan beszélik ebben a vá rosban. Egy hirtelen szerzett barátom mesélni kezdett nekem arról, hogy vannak ukránok, nagyoroszok, kis­oroszok, pravoszlávok és görög­keletiek. Magyarázni kezdte a kü­lönböző őrnyalatok köiölti diffe­renciát, a végén azonban annyit értettem csak meg abból, amit el­mondott, hogy Dimitrij, a pravosz láv püspök, a tava'y elhunyt Spira rabbival mindig jiddisül beszélge­tett . . . A vi!őg különböző nemzeteinek hazát és otthont vesztett emigrán­sai feltűnő rövid idő alatt asszi­milálódnak itt Munkácshoz Aki tegnap még földalatti pin­cékben forradalomról álmodozott, az ma mustot vesz, üzletet nyit, cigánybandát importál Beregszász­ról és azon töri a fejét, hogy ho­gyan lehelne ócska taxikon kon­kurenciát csinálni azoknak, akik Ungvárra viszik át a munkácsia­kat. A német emigránsok csak megérkezésük első hónapjaiban olvassák a „Pariser Tagblatt"-ot, a« ukránok lassanként elfalejtik, hogy merre volt egykor a hazájuk, az a reszketőkezü öregúr, aki csil­IORÓ uniformisban posztot őllt a téli palotában, vigyázva tölti a ci­AEHDEZES olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba f Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! REKLÁMÁR t Fekete, fehér, barna, drapp jóminőségii női bőrkesztyű •90 TESCHERNÉL Andrássy-ut 7. ii Bizalom" bevásárlási helye garettát és tisztítja a kávéházak elnyűtt kártyáit. Európa menekültjeiből rövid idő alatt tisztes Munkácsi polgár lesz, , a nagy káosznak egyetlen jelo az, hoay munkécs az a város, ahol valóban a felhőkig csapnak a po­litikai harcok hullámai. T1t)ol f)armincf)aí párl küzd egymással a választásokon Ezeket a politikai harcokat azon­ban korántsem kell olyan komo­lyan venni, mint veszik őket a választási küzdelmek puskaporos napjaiban a munkácii lapok, amelyeknek száma ilyenkor meg is szaporodik. I<az, hogv a legutóbbi községi képviselőválasztásokon — a lista ma is előttem van — pontosan harminchat külSn­b3zS politikai párt harcolt egymással. Esek kösStt ti­zenhét azonban egyetlen mandátumot kapott. A harminchat pártnak pontosan a felét a különböző zsidó pártok tették ki és ha igazőn késhegyre ment a harc, akkor ezek a zsidó­pártok harcoltak vadul egymás ellen. A választási trükkösnek va lósásroa ötleteit eszelték ki e küz­delmek során és mosolyogni _ kell az embernek, ha hallja és látja, hogy az egyik zsidó párt a másik nevében — azért, hogy ezt lehe tetlenné tegye — plakátot nyoma tott ki és ebben a „hithű polgár­társakat barátságos disznótorra" invitálta.. . Volt olyan párt is, — ez is mun­kácsi különlegesség, mint annyi sok más dolog — amely mind­össze egyetlen szavazatot kapott és Hartstein Bernát dicsekedhetik azzal, hogv az ő listájára — még a felesége se szavazott Harminc­hat különböző párt neve szerepalt a listákon, az egyik pártot „Adó­sok pártjának" hívták és nevetve mesélték nekem a Csillagban, hogy bár minden munkácsi hozzátar­tozhatnék e pírthoz, az adóspárti lista mégiscsak tizenhárom szava­zatot tudott összehozni. A harc nyomban elült, mihelyt vége volt a választásnak és már a szavazás napjának estéjén bé­késen ültek egymás mellett a Csil­lagban eiok, akik délelőtt késhe­gyig menő küzdelmet hirdeltek egymás ellen. ... A tartományáyülési képvise­lőválasztás idején megtölteni pél­dául az is, hogy kél tisztéra ru­szin kösség mindéi szavazója a zsidó agrárpártra adta a voksát és ezen a világon mindenüit cio­dálkoznak az emberek, egyedül Munkácson tarlják ezt is termé­szetesnek . . . Beszélő számok Ebben a városban nincsenek kilengések semmiféle irányban. Munkácson nem voltak se fele­kezeti, «e faji, sa nemzetiségi vil­longások és ilyenek nem is lesz­nek. Munkácson mindenki első­sorban munkőc8inak tekinti magét és hogy ez a város távoimarad minden szélsősége irőnvtól, azt esősorban Bertók Bála reformőtus püspöknek lehet köszönni. A püs­pök ur minden munkácsi magyar kulturegyeaületnek az élén áll, ő az elnöke a munkácsi kaszinónak is, amely nemrég ünnepelte fenn­állásának süéz éves évfordulóját. Csehszlovákiában, Szlovensz­kón és Kárpátalján Munkács az egyetlen város, amelynek hivatalosan magyar kisebb­sége van. Se Pozsonynak, se Kassának, sa Ungvárnak nin­csen hivatalosan magyar ki­sebbsége. Hét évvel eselőlt, ezerkilencszáz­harminc december máeodikőn Ír­ták össze nemzetiség szerint a város polgárságát. Az összeíráson 26 102 lakos közül 5.561 vallotta magát magyarnak él annak elle­nére, hogy a zsidók száma Mun­kácson számbelileg növekedeti, jelentékenyen csökkent a szőma azoknak a zsidóknak, akik magu­kat zsidó nemzetiségűnek vallot­ták R. Vozéry Aladár, tartomóny­gyülísi képviselő, az őálakó fő­szerkesztője, aki minden tekintet­ben vezetője Munkács magyar társadalmi életének, ezt mondja nekem : — A magyar zsidóság annak­idején egy munkácsi keresztény embernek kössönhelte, ho^y az 1895. évi zsidó recepciós törvény valósággá válhatott. Ebben as idő­ben a gróf Schönbron féle domi­niumok jószégkormányzőja, Nede­czey János képviselte Munkácsot a magvar parlamentben és Nede­czey Díák Ferenc, Eötvös József báró és Tisza Kálmán po'itikai iskolájában nevelkedett fal. Tisza Kálmán bukása után a magyar főrendiház kétszer vetette vissza a recepciós javaslatot és harmad­szor is visszaküldte a magyar or­szággyűlés képviselőházának. Ne­deczey a recepciós törvénv har­madik visszaküldése után Bécsbe utazott. Ilt rávette Schönbron gró­fot nemcsak arra, hogy maga utaz­zék el Budapestre a recepciós ja­vaslat főrendiházi tárgyalására, hanem hof.»a el magával a ba­rátait ia. Nsdecíey János négy szavazatot hozott Becsből, közöt­tük elhozta Károly Lajos főherce­get is és neki köszönhető, hogy Vay Béla báró főrendiházi elnök döntő szavazata után a recepció­ból törvény lehetett. — A munkácsi zsidók, akiknek legértékesebb része magyar em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom