Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-08 / 127. szám

Ara 6 fillér BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba, 1938 Junius 8. szerda 66. évfolyam 127. szám A kormány szociál­politikája az iparügyi tárca vitájában (Á B. K. tudósitója jelenti.) A Ház tegnapi ülését tiz órakor nyitotta meg Boboru György al­elnök. Reményi Schneller Lajos pénz­ügyminiszter beterjesztette ez 1938 —39. évi appropriéciós javaslatot és kérte a tárgyalás sürgősségének kimondását. A Ház a sürgősséget kimondta. Ezután folytatták az iparügyi tárca vitáját. As első felszólaló Horváth Ferenc a többtermelés fontosságára mutatott rá. A ter­melés feleslegét a népességi sza­porulat igénybe fopja venni. Sőt már ma is az a helyzet, hogy ha a három millió nincstelent be lehetne kapcsolni a fogyasztásba, akkor felesleggel nem rendelkez­nénk. Tóth Pál a gyáripar decentrali­zációját sürgette és a vidéki kis­iparosság minden eszközzel való támogatósát kérte. A költségvetést elfogadta. Ifj. Balogh István a kisiparosok nehéz helyzetét ismertette. A költ­ségvetést nem fogadta el. Müller Antal kérte a kormányt, hogy akkor, mikor a kormány a kisipart támogatja, elsősorban a szociális szempontokat vegye fi­gyelembe. Fábián Béla : A kisipar kérdései közül a hitelkérdés a legfontosabb. A kormány kétmillió pengőt szán a nemzeti önállósitósi alapra, hogy uj egzisztenciák keletkezzenek. Ugyanakkor a régi és veszede­lembe jutott egzisztenciáknak nem jut elég támogatás. Ma az ipart sokkal súlyosabb adók terhelik, mint a háború előtt. Békében huszkoronás adót alig néhány kis­iparos fizetett, ma pedig vala­mennyi többet fizet ennél. Ezen­kívül ínég igen sok uj adónem is keletkezett. A szövetkezetek ál­lami pénzzel elviselhetetlen ver­senyt támasztanak a kisiparosság­nak. Kérte az iparügyi minisztert, amennyiben módja van, hasson oda, hogy a lázító nyomtatványok és a lázilás szerepe csökkenjen az ország életében, ezzel igen sokat lesz az ország ipara érde­kében. A tárca költségvetését nem fogadta el. Mózes Sándor kérte as iparügyi miniszteri, ne vásároljanak kül­földön elavult hadfelszerelési cik­keket, mert a magyar ipar kitűnő szakemberei a legmodernebb fegy­vereket is meg tudják konstruálni. A költségvetést elfogadta. Bornemisza s Az ipari és mező­gazdasági jövedelem nálunk egyenlő nivén áll Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter válaszolt ezulán az eddig elhangzott felszólalásokra. Han­goztatta, hogy az ipari politika legfontosabb feladata az, hogy az ipar minden erejét a győri pro­gram céljainak szolgálatába ál­lítsa. Gazdasági politika nem kép­zelhető el átfogó szociálpolitika nélkül. Az ipari és mezőgazdasági jövedelem nálunk egyenlő nívón áll. Ezután a kormány közmunka­politikáját ismertette, majd rátért a nyersanyaggazdálkodásra. Han­goztatta, hogy Magyarország nyers­anyaggazdálkodása örvendetes fej­lődést mulat. A bükkszéki és lispei olajkutatások eredményei a legjobb reményekre jogosítanak. A recskei ércbányában üzem­bővilés következtében évenként már kétszáz vágón ként tudnak kitermelni. Berendezkednek arzén­bányászaira is. Gyapjutermelésünk három év alatt ölvén százalékkal emelkedett. Magyarországon ma már csak gázgyártáshoz használ­nak külföldi szenet. Az ipar leg­nagyobb része hazai ssénnel működik. — A községek villamosilása, — mondotta a miniszter, — még nem érte el a szomszéd államok szín­vonalát. Magyarországon jelenleg a községeknek csak 33 százaléka van villamosítva, a környező ál­lamokban pedig több mint 90 szásalék. — Iparpolitikánk ellen löbb jo^ gos kifogást emeltek. Hiba volt, hogy a gyáripar túlnyomó részé­ben a fővárosban és a legköze­lebbi környékén koncentrálódott. Igen fontos az ipari decentrali­záció megoldása. A közszállitások kiadása körül bizonyos izempontokat mérlegel az állam, mert nem mindig leg­jobb a legolcsóbb ajánlat. Az ipartestületek megerősítése a legközelebbi feladat. Még ez év folyamán megteremtjük a kézmű­vesipar exportintézményt. Másik nagy probléma az öreg­ségi biztosítás kérdése. A jövő problémái közül kiemelte, hogy a munkaidől egységes rendelettel szabályozzák majd minden ipar­ágban­Foglalkozik a kormány a mun­kás érdekképviseleti rendszer ki­építésének gondolatával is. A kormány a magyar ipartól nem kér mást minthogy minden erejét a kitűzött célok szolgála­tába állítsa. Bornemisza miniszter ezzel be­fejezte közel kélórás nagy beszé­dét, amelyeta kormánypárton hosz­szasan megtapsollak. Az iparüeyi miniszter felszóla­lása után Czirják Anlal, Farkas István és Meizler István szólaltak fel. A részletes vita során Czirják Anlal szólalt fel és hargostatta, hogy a malyó himzőnőket kiuzso­rássák, negyon kicsik a fizetések. A Ház Czirják Antal felszólalása után elfogadta as iparügyi tárca költségvetését és áttértek a föld­mivelésügyi tárca költségretésére. Krúdy Ferenc előadó ismerte lése után Gallasz Rudolf arról be­szélt, hogy a földkérdést a magyar faj fenntarlásónak szem­mel tartósával kell meg­oldani. Kifejtette ezután, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy a telepi­lés során a halármenli területeket magyarokkal telepítsék be. Pélró Kálmán hangiulyozta, hogy olya­nokat kell földhöz segíteni akik tudnak bánni a földdel és meg­tudják azt művelni. Megemlítette, hogy számon kell tartani a gaz­dasági iskola szaporítására vonat­koió ígéreteket, mert rendszernt az ilyen ígéretek nem szoktak be­válni. As elnök ezulán napirendi indítványt tett és a Ház ma dél­élőit folytalja a földmivelésügyi tárca költségvetésének vitáját. Henlein családjával együtt Németországban volt (A B. K. tudósitója jelenti.) Pünkösd ünnepén a cseh fővá­rosban meglehetősen izgatott volt a hangulat. A felvidéki magyar és lót megmozdulások hire nagy riadalmat keltelt. Fokozza az iz­galmat az a hir, hogy szudéla­német területen ujabb súlyos incidens történt, nemkülönben az a másik értesü­lés, hogy Henlein Konrád család­jával együtt váratlanul elutazott állandó tartózkodásMielyérő 1, Asch határmenli városkából és valaho­vá Németországba utazott. Még szombaton este történt ki­sebb incidens Wasdorf szudéla­német községben a csendőrök és egy löbbszáz főből álló választási gyűlésről hazafelé tartó csoport között. Vasárnapra virradó éjszaka hasonló összeütkö­zés történt Bodenbach­ban. Ilt husz szudéta-német megsebe­sült. Vasárn p a lót aulonómislák nagygyűlést larlotlek Pozsonyban. Sok lizezer ember előtt Hltnka páler kiáltványt olvasott fel a tót nép követeléseiről. A cseh agrárpárt gyülősén fel­tűnő beszédet mondott a cseh földmivelésügyi miniszter, aki töb­bek között kifejtette, hogy a cse­heknek nem kell az idegen na­cionalizmus, hanem a cseh és a szlovák nacionalizmust kell meg­teremteni, majd kijelentette a mi­niszter, hogy a mai határok meg­dönlhetetlenek és azokat fegyver­rel fogják megvédelmezni, ha majd szükség mutatkozik, azonban min­denek előtt a fegyverekkel is csak a békél akarják szolgálni. Tegnap délután 5 órakor Prá­gában egy szudéla német és egy cseh szakbizottság ült össze po­litikai megbeszélésre. Henlein a szudéta- németek ve­zére tegnap délután hazaérkezett Németországból, ahol a pünkösdi ünnepeket töltötte feleségével együtt. Illetékes körökben hangoz­tatják, hogy Henlein semmiféle politikai megbeszélést nem folyta­tott Németországban. Filléres jön Budapestről Csabára (A B. K. tudósitója jelenti.) Junius 12 én. vasárnap filléres gyors érkezik Budapestről Békés­csabára és Gvu'ára. A filléres gyors délelőtt 957 kor érkezik a csabai pályaudvarra. A Virradat szerint Németh Antal távozik a Nemzeti Szinház igazgatói székéből (A B. K. tudósítója jelenti.) A „Virradat" cimü hétfői lap a mult héten hirül adta, hogy Né­meth Antal, a Nemzeli Szinház igazgatója betegszabadságra megy es onnan többé nem tér vissza igazgatói székébe. Félhivatalos helyről annakidején cáfolták a hir adást. A nevezeit hetilap legutób­bi szómákan ennek ellenére fenn­tartja állítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom