Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-15 / 109. szám

1938 május 15 BEKESMEGYEI K0ZL0NV Külpolitikai szemle írja i Lustig Géza Londonban befeje?ődlek a tár­gyalások. És a politikai quadrille elérke­zet! egy bonyolult figuróhoz. Ahhoz amit a táncmesterek kö­zönségesen chfiine anglaise nek neveznek. Sokáig ingadozott Anglia, mig eldöntötte, hova csatlakozzék. Volt idő amibor Németországhoz huio't és megint volt fdő, amikor Francitscrszéggsl psrolézott. A di lemmét végül megoldja a harma­dik birodalom előre törése. S most a londoni pourparlez után a'ig két séges a helyzet. Vernon Barllelt­nek, a liberális párt hangadó pub­licistájának a szavaival é!vr, ami Churchillnek, ami Edennek és más franciabarát politikusoknak nem sikerült, az sikerült, azt nyélbe Cilik RibbenlroDék. Az engol-fran­cia beréttég ma jóval erősebb, mint valaha, erősebb, mint akkor volt, amikor Noulensban a gőgős angolok alárendelték magukat Foch akaraténak és parancsnok­ságénak. Igen, ami Londonban történt, nem volna érthető annak isme­rete nélkül ami Bécsben történt. Anglia Harley és Bolingbroke exioméját követi századok óta és nem türi, hogy bárki hegemóniát gyakoroljon az európai szárazföl­dön. Amikor a franciák túlsúlyra vergődtek, nyomban eloldalogtak mellőlük. Most pedig amikor a németek nyomulnak előre, szem­látomást közeledik Franciaország­hoz. K'BZ, hogy Franciaországnak sokban és sokszor engednie kell az engol politika nyomásának. En­gednie kellett példának okáért a a spanyol kérdésben. És csak­ugyan nem is avatkozott a pas­sióba, holctl a szövetségese Moszk­va, ugyancsak ingerelte. Olasz­országgal sem ütötte össze a pat­kót, ép Anglia kivénségára. Foly­tonosan tárgyalt vele, bár ha leg­szívesebben neki ugrott volna. Mi több, ujabbsn angol nyomásra nyomást gyakorol Csehszlovákiára is, ne hepciáskcdjék a szudéta­németekkel és, adja meg neki mindazt, amit állami létének, füg­getlenségének veszélyeztetése nél­kül megadhat. A jutalom nem is marad el. Anglia, noha borsodzik a háta az ilyesfajta művelettől ujabb vőltót irt alá Franciaország javára. A Iccarnoi szerződés kiegészül olyan vezérkari megállapodásokkal, ame lyeknek a hordereje fölbecsüíhe­tetlen. Miben áll és miben nem áll ez a katonai szövetség, azt csak gyanítani lehet. Ámde, hogy a katonai szövetség, amit Clémen­ceau, Pomceré, Tardieu hastta lanul sürgetett, igazában létre jött, azt bizonyítja, hogy Anglia Fran­ciaországgal a légi, a szárazföldi, s a tengeri haderők működésére sőt a hadianyagok gyórtásőra néz­ve is együttes tervet dolgoz ki. Jelzi és jellemzi a helyzet fenyegető komolyságát, hogy az angol pénz­ügyminiszter nyiiten utalt a háború folytatásához szükséges anyagok rövidesen meginduló elraktározá­sára 8 gyűjtésére, de még inkább jelzi és jellemzi az. hogy a nyers­Fizessen a Békésmegyei Közlönyre ! enyagokra vonatkozóan is közös irőnyelvekban óhajt megállapodni a két állam. Sőt a készü'ő meg­állapodás egyik ponlja egyenesen a rrunició gyórlést éiinü. Mivel azonban közös muníció gyártás csak ugy gondo haló el, ha a szö­vetkező államok fegyverei azonos minték ulán készülnek, ennek oké­ért mér most, béke napjaiban ügyet vetnek as összes fegyverek és as összes gépek egyt z'etésére, ez egész hadi ipar standardízá­lására. Szóval, nem csak szlraté­fia 'esz centrális, de az less min­den, ami vele össszefügg. Ez per­sze nem zőrja ki, hogy Anglia és Franciaország is megőrizze a cse­lekvési szabadságot. Látjuk, hogy diplomáciai kérdésekben nem min­dig egy pályán mozognak. Pél­dázza ezt, ami Csehszlovákia kö­rül lejátszódik. Ámde a mozgási szabadság, amelyet nyitva hagy egymásnak a két barát, elég ki csiny ahhoz, hogy össze ne Hör­dülhessenek. Mert amióla a ka­tonai szövetfég megszületett, nem csak Franciaország sorsa van az Angiiéhoz láncolva, nini eddig elé, de az Angliáé is vice versa a Frencieorszőgához. Innen van aztán, hogy a Daiiy Telegtöph, az ansol külügyminisztérium féihi vataloea, szokatlan nyerseséggel s döbbenetes nyíltsággal harsogja szerte a vilőgba : arra az eseire, ha Kcz^peurőp&ban netón zene­bona lámed, a héberu Angiiét Franciaország oldalán islálja. Igy ér'elmezi a londoni konferencia végső eredményét az olasz újsá­gok egyrésze is, főként a Tribüné. Éa emlékeztet arra, ami 1914 ben történt. Jelesül amikor Goschen, az angol nagykövet Bethmann Hol'wagnek kijelentette, hogy Ang­lia Franciaország oldalán résit yesz az össecsapésban, a német kancallőr megjegyezte : Angliőnak ezt idejében, korábban kellett volna őszintén megmondani. Nem csuda hót, ha a francia sajíó ki­aknázza a régóta feledésbe me­rült jelenetet, sőt aláhúzza: Né­meíorszőg ezuital nem hivatkoz hátik arra, hogy Anglia kétségben hagyta volna jövendő magalarlő* sót illetőleg. Kamatot hoz, ha gondosan kezelik. Egyetlen feltétel: Olyan szappant használjon, mely ala­posan és kíméletesen tisztít. HUTTER ABC ragyogó fehérre mos SZAPPAN ® Ámde hiéba fenekednek a nyu gáti demckréciék, a berlin rómei tengely szilárdzőeét nem sikerült megrenditeniők. Nem ingatta meg azt még a gentlemens agreement sem. Már ezért sem, mert az an go!-o!esz egyezség ceak puszta keret, ráma, ami nincsen tartalom­mal betöltve. Sőt, Chamberlain ki­jelenti ez e sóházben : sem az angol-olasz egyezség sem pedig a népszövetség eljövendő hetórozala nem jeleníi még ez abessiniei hó dítés elismeréséi. Ebhez síüksé ges még az áldatlan tpanyoi kér­dés likvidálása is — a hoci — nesze elvének ez alapján. Ebből ezután a német sajíó bizonyos joggal az angol olasz ellentét föl­ujuléBára következtet. Voltaképen azonban Neville Chamberlain ki­jelentése szorosan és pontosan fedi a gentlemens agreement i és a Chamberlain nyilatkozatától nem annyira ez angol-olasz viszály ujabb elmérgesedése olvasható ki, semmint egészen más valami. És pedig ilyf & valami. F/ancíeorszég Ancliőnak kato nai szövetségese. Csehszlovákia kiszorít s Francieorszőgé. Tudva­levően a katonai szövetségek nem rózse bokorban jönnek a világra és, ha Franciaország Csehszlová­kiával katonai szövetségre lépett, ez nem a Vencel oroszlánjának a szép szeméért csinálta, hanem önös célból, a eejót védelmére. Ha a frencia vezérkar ugy érzi, • hogy Csehszlovákiára szüksége van, eo ipio az angol vezérkar sem óhejtja a cinkostársénak a gyengüléiét. És bár Chamberlain elfolyt minden olyan velleitást, amely a nemzetközi jogból indul ki, ő is ügyel, még pedisr szor­gosan ügyel ez Empire katonai érdekeire. Ezért állott össze Fran­ciaországgal és ezért kötölt min­den óron békét Olaszországgal. S ezért nem emlékezik m«*g a lon­doni tárgyalások kommünikéje sem a népszövetségről, sem a harma­dik birodalomról. A népszövetség­gel csínján kell bőnni BE ellenzés miatt, a hsrmadlk birodalommal az olasz esetleges szövetsége miatt. Mert Chamberlain alepjő­ban ma nem számol se a népszö­vetséggel se az angol németbarát­ság lehetőségével. Ellenben igenis fzámit erre, hogy végtére is »ike­rül megegyeznie Olaszországgal és ezzel nyélbe ütnie a francia­olasz közeledést is, amiben as ellenzéke igen csak tanőcskozik. A római látogatás hordereje ily­ként azon fordul meg : kinek lesz i?aze, Chamberlainnek, vagy az ellenzékének. Lé're jön e a fran­cia-olasz béke? Érvényessé s tar­lóssá vőlik e az angol-olasz béke? Szóval, a Iondoni pourparlez diplomáciai és militariszlikus kör­vonala nagyjában és aprajában szemmtl látható. A római megbe­szélések eredménye viszont olyan tényektől s tényezőktől is függ, amelyeket a bizonytalanság sűrű­sége homályosít el. Erunt dala fata secula. Festékek, lakkok és kátrány­termékek, mesze a világhírű Medve padló és bútor lakkfesték a leg­olcsóbb árban és a legmegbíz­hatóbb minőségben kaphatók: festéküzletben Luther-ucca 9. és gróf Tisza l.-ut II. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom