Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám
1938-05-15 / 109. szám
1938 május 15 BEKESMEGYEI K0ZL0NV Külpolitikai szemle írja i Lustig Géza Londonban befeje?ődlek a tárgyalások. És a politikai quadrille elérkezet! egy bonyolult figuróhoz. Ahhoz amit a táncmesterek közönségesen chfiine anglaise nek neveznek. Sokáig ingadozott Anglia, mig eldöntötte, hova csatlakozzék. Volt idő amibor Németországhoz huio't és megint volt fdő, amikor Francitscrszéggsl psrolézott. A di lemmét végül megoldja a harmadik birodalom előre törése. S most a londoni pourparlez után a'ig két séges a helyzet. Vernon Barlleltnek, a liberális párt hangadó publicistájának a szavaival é!vr, ami Churchillnek, ami Edennek és más franciabarát politikusoknak nem sikerült, az sikerült, azt nyélbe Cilik RibbenlroDék. Az engol-francia beréttég ma jóval erősebb, mint valaha, erősebb, mint akkor volt, amikor Noulensban a gőgős angolok alárendelték magukat Foch akaraténak és parancsnokságénak. Igen, ami Londonban történt, nem volna érthető annak ismerete nélkül ami Bécsben történt. Anglia Harley és Bolingbroke exioméját követi századok óta és nem türi, hogy bárki hegemóniát gyakoroljon az európai szárazföldön. Amikor a franciák túlsúlyra vergődtek, nyomban eloldalogtak mellőlük. Most pedig amikor a németek nyomulnak előre, szemlátomást közeledik Franciaországhoz. K'BZ, hogy Franciaországnak sokban és sokszor engednie kell az engol politika nyomásának. Engednie kellett példának okáért a a spanyol kérdésben. És csakugyan nem is avatkozott a passióba, holctl a szövetségese Moszkva, ugyancsak ingerelte. Olaszországgal sem ütötte össze a patkót, ép Anglia kivénségára. Folytonosan tárgyalt vele, bár ha legszívesebben neki ugrott volna. Mi több, ujabbsn angol nyomásra nyomást gyakorol Csehszlovákiára is, ne hepciáskcdjék a szudétanémetekkel és, adja meg neki mindazt, amit állami létének, függetlenségének veszélyeztetése nélkül megadhat. A jutalom nem is marad el. Anglia, noha borsodzik a háta az ilyesfajta művelettől ujabb vőltót irt alá Franciaország javára. A Iccarnoi szerződés kiegészül olyan vezérkari megállapodásokkal, ame lyeknek a hordereje fölbecsüíhetetlen. Miben áll és miben nem áll ez a katonai szövetség, azt csak gyanítani lehet. Ámde, hogy a katonai szövetség, amit Clémenceau, Pomceré, Tardieu hastta lanul sürgetett, igazában létre jött, azt bizonyítja, hogy Anglia Franciaországgal a légi, a szárazföldi, s a tengeri haderők működésére sőt a hadianyagok gyórtásőra nézve is együttes tervet dolgoz ki. Jelzi és jellemzi a helyzet fenyegető komolyságát, hogy az angol pénzügyminiszter nyiiten utalt a háború folytatásához szükséges anyagok rövidesen meginduló elraktározására 8 gyűjtésére, de még inkább jelzi és jellemzi az. hogy a nyersFizessen a Békésmegyei Közlönyre ! enyagokra vonatkozóan is közös irőnyelvekban óhajt megállapodni a két állam. Sőt a készü'ő megállapodás egyik ponlja egyenesen a rrunició gyórlést éiinü. Mivel azonban közös muníció gyártás csak ugy gondo haló el, ha a szövetkező államok fegyverei azonos minték ulán készülnek, ennek okéért mér most, béke napjaiban ügyet vetnek as összes fegyverek és as összes gépek egyt z'etésére, ez egész hadi ipar standardízálására. Szóval, nem csak szlratéfia 'esz centrális, de az less minden, ami vele össszefügg. Ez persze nem zőrja ki, hogy Anglia és Franciaország is megőrizze a cselekvési szabadságot. Látjuk, hogy diplomáciai kérdésekben nem mindig egy pályán mozognak. Példázza ezt, ami Csehszlovákia körül lejátszódik. Ámde a mozgási szabadság, amelyet nyitva hagy egymásnak a két barát, elég ki csiny ahhoz, hogy össze ne Hördülhessenek. Mert amióla a katonai szövetfég megszületett, nem csak Franciaország sorsa van az Angiiéhoz láncolva, nini eddig elé, de az Angliáé is vice versa a Frencieorszőgához. Innen van aztán, hogy a Daiiy Telegtöph, az ansol külügyminisztérium féihi vataloea, szokatlan nyerseséggel s döbbenetes nyíltsággal harsogja szerte a vilőgba : arra az eseire, ha Kcz^peurőp&ban netón zenebona lámed, a héberu Angiiét Franciaország oldalán islálja. Igy ér'elmezi a londoni konferencia végső eredményét az olasz újságok egyrésze is, főként a Tribüné. Éa emlékeztet arra, ami 1914 ben történt. Jelesül amikor Goschen, az angol nagykövet Bethmann Hol'wagnek kijelentette, hogy Anglia Franciaország oldalán résit yesz az össecsapésban, a német kancallőr megjegyezte : Angliőnak ezt idejében, korábban kellett volna őszintén megmondani. Nem csuda hót, ha a francia sajíó kiaknázza a régóta feledésbe merült jelenetet, sőt aláhúzza: Némeíorszőg ezuital nem hivatkoz hátik arra, hogy Anglia kétségben hagyta volna jövendő magalarlő* sót illetőleg. Kamatot hoz, ha gondosan kezelik. Egyetlen feltétel: Olyan szappant használjon, mely alaposan és kíméletesen tisztít. HUTTER ABC ragyogó fehérre mos SZAPPAN ® Ámde hiéba fenekednek a nyu gáti demckréciék, a berlin rómei tengely szilárdzőeét nem sikerült megrenditeniők. Nem ingatta meg azt még a gentlemens agreement sem. Már ezért sem, mert az an go!-o!esz egyezség ceak puszta keret, ráma, ami nincsen tartalommal betöltve. Sőt, Chamberlain kijelenti ez e sóházben : sem az angol-olasz egyezség sem pedig a népszövetség eljövendő hetórozala nem jeleníi még ez abessiniei hó dítés elismeréséi. Ebhez síüksé ges még az áldatlan tpanyoi kérdés likvidálása is — a hoci — nesze elvének ez alapján. Ebből ezután a német sajíó bizonyos joggal az angol olasz ellentét fölujuléBára következtet. Voltaképen azonban Neville Chamberlain kijelentése szorosan és pontosan fedi a gentlemens agreement i és a Chamberlain nyilatkozatától nem annyira ez angol-olasz viszály ujabb elmérgesedése olvasható ki, semmint egészen más valami. És pedig ilyf & valami. F/ancíeorszég Ancliőnak kato nai szövetségese. Csehszlovákia kiszorít s Francieorszőgé. Tudvalevően a katonai szövetségek nem rózse bokorban jönnek a világra és, ha Franciaország Csehszlovákiával katonai szövetségre lépett, ez nem a Vencel oroszlánjának a szép szeméért csinálta, hanem önös célból, a eejót védelmére. Ha a frencia vezérkar ugy érzi, • hogy Csehszlovákiára szüksége van, eo ipio az angol vezérkar sem óhejtja a cinkostársénak a gyengüléiét. És bár Chamberlain elfolyt minden olyan velleitást, amely a nemzetközi jogból indul ki, ő is ügyel, még pedisr szorgosan ügyel ez Empire katonai érdekeire. Ezért állott össze Franciaországgal és ezért kötölt minden óron békét Olaszországgal. S ezért nem emlékezik m«*g a londoni tárgyalások kommünikéje sem a népszövetségről, sem a harmadik birodalomról. A népszövetséggel csínján kell bőnni BE ellenzés miatt, a hsrmadlk birodalommal az olasz esetleges szövetsége miatt. Mert Chamberlain alepjőban ma nem számol se a népszövetséggel se az angol németbarátság lehetőségével. Ellenben igenis fzámit erre, hogy végtére is »ikerül megegyeznie Olaszországgal és ezzel nyélbe ütnie a franciaolasz közeledést is, amiben as ellenzéke igen csak tanőcskozik. A római látogatás hordereje ilyként azon fordul meg : kinek lesz i?aze, Chamberlainnek, vagy az ellenzékének. Lé're jön e a francia-olasz béke? Érvényessé s tarlóssá vőlik e az angol-olasz béke? Szóval, a Iondoni pourparlez diplomáciai és militariszlikus körvonala nagyjában és aprajában szemmtl látható. A római megbeszélések eredménye viszont olyan tényektől s tényezőktől is függ, amelyeket a bizonytalanság sűrűsége homályosít el. Erunt dala fata secula. Festékek, lakkok és kátránytermékek, mesze a világhírű Medve padló és bútor lakkfesték a legolcsóbb árban és a legmegbízhatóbb minőségben kaphatók: festéküzletben Luther-ucca 9. és gróf Tisza l.-ut II. sz.