Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-15 / 109. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 május 15 REKLÁMÁR E Fekete, fehér, barna, drapp jóntmS^éyü női Jgf bőrkesztyű 4-so TESCHERNÉL A n dr ássy-ut 7. — „Bizalom" bevásárlási helye ft Mayerling igaz története A halál fensége előtt nincsen titok" Akárcsak egy mode/n re­gényben: megrázó és szivbe­marko'.ó mondatokkal kez­dődnek Vetsera Heléna bá­rónő memoárjai. A kis füzet teljes két oldalát foglalja el a bevezetés, emely azonban nincsen elválasztva az ese­mények kronológikus ismer­tetésétől. Mintegy negyven sort tesz ki a bevezetés és ez a negyven nyomtatott sor választ ad arra a kérdésre : miért hallgatót közel két éven át az anya és mik vol­tak az okok, amelyek kezé­be adlék a tollat, hogy ezt a vádiratnak is beillő „em­lékiratot" megírja. VI. A nyolcvannyoíc oldalas füzet­ben mindvégig harmedik személy­ben beszél az anya. Akkor ez volt az irodalmi s'i'us. Hiszen még a háború alatt is fortadalmat jelenteit a osztrák új­ságírásban, hogy a haditudósítók már első személyben merlek írni. Aleónya igy szerepel: „Baroneese Mary Vetsera". Ő maga: „die veriweifelle Mul­ier". A memoár bsvezeléso stó eze­tinli fordilésban a köveikeső: „A mayerlingi tragédiát követő megdöbbenés első megrázó be­nyomása alatt, a katasztrófát kö­vető időpontban lehetetlenné telték, hogy azok, akiket leg­közvetlenebbül érintettek az ese­mények, leplezetlenül feltérjék a teljes igazságot. Mindaz a bor­zalom, ami történt, készületle nül találta a hozzátartozókat. Az első hirek lesujtóan hatot­tak, azonban még a legköze­lebbi családtagok is tájékozat­lanok voltak a tekintetben, hogy vollaképen mi is történi Mayer­lingben és az események ott hogyan zajlottak le ? A tragédia nyomán felütötte fejét a rága­galom és hírnökeit a nyilvános hírlapokon ói elküldötte a kö­zönséghez is. Eisekben a szo­morú napokban a fájdalom szenl­Elegáns és divatos öltönyt, felöltő­és téli kabátot készít Krasznai Mihály uriszabó, Ferenc József-tér 20. sz. Tegyen próbarendelést sége tillolla tneg, hogy a hoz­zátartozók önmagukkal és az élőkkel szemben kötelességüket teljesítsék. E? a lilalom fenn­állott mindaddig, amig a halot­takkal szemben a kétségbeesett gyásznak elég nem tétetett." „Minlhogy ez mőr megtörténi, kötelességszegés lenne ugy a holtak emlékével, mint as élők­kel szemben elvonni az igaz­ságtól azokat a jogoké', amelyek az igazságot megilletik. Köteles­ségszegés tenne a fo/ábbi této­vázás és bün lenne meglürni fává terebéiyesedéséi azoknak u küiönböső hamis beállítások­nak és támadásoknak, amelyek nyomon követték a gyászos ese­ményekei." „Az események, amelyek a mayerlingi kastélyban kataszt­rófában végződtek, mindmáig féltő gonddal őrzött titkai ma­radlak azoknak, akik immáron elköltöztek az élők sorából és ezekről az eseményekről a hát­ramaradottak csak később és esek réssletekben szerezhettek tudomást. Bármilyen fájdalmas e részieteket most a nyilvános­ság előli kiterege'ni, meg kel! ezt lenni, minden egyéb szempontra való tekintet nélkül. Meg kell ezt tenni azért, hogy megfékez­Iessék a rágalmaknak az a had­járata, amely a halál fensége és a legrettenetesebb szeren­csétlenség előli sem borzad visz­sza és folytatja a maga gyászos mesterségéi. Egyszersmind szem­be keli SÍ állni azzal a látszat tal is, miniha csak egyetlen szem­pont is indokolttó tenné a titko­lózást cs valami ok forogna finn, hogy a nyilvánosság elől röstel­kedve kelljen valamit is eita karni. Ezek a szempontok te­szik kötelességgé az igazságot, minden rendelkezésre éiló bizo­nyítékkal együtt nyilvánosságra hozni. Az élőknek joguk van ehhey. A halottak megérdemlik, hogy a véikük ne lünjék fel na­gyobb bűnnek, mini amilyen az e valóságban volt." E bevezetés u'ón Velsera He léna bérónő memoárjai nyomban rátérnek as események ismerteté­sére és pedig a következő sza­vakkal : „A iizenhéi éves Vetsera Mary baronessnek anyja házából való elcsábítását január utolsó nap• jaiban a következő események előzték meg Ezen események bekövetkezéséig a bárónőnek a legcsekélyebb gyanúja sem volt arra, hogy leányának személyes kapcsolatai vannak a trónörö­kössel ..." Mielőli tovább folytatnám Vetse­ra Heléna bárónő memoárjainak ismertetését, szólnom keli róla ÍB és portrét kell adni a szerzőről. Binonyos, hogy a mayerlingi tra­gédiái megelőiő időben a báró­nőnek nem voll „prima renoméja" a cíáazőrváros ariaztokrala körei­ben Nyili házal vili, azonban ösz­szeköltetéseit, főként urak inter­vencióját kellett igánybe venni ahhoz, hogy egy-egy meghívás! kapjon olyan udvari bálokra, ame­lyeken egyébként százan és saő­zan jelentek meg. Görög, vagy telén örmény ere­detű családból származol! ez az asszony. Az apját Ballazzi The­misloklesnek hivlák. Pontosan azon a napon lünl fel Bécsben, amikor Ferenc J6z«ef oltárhoz viselte Er­zsébetet : 1854 április 28. én. Azt a levintei depulőciói, amely érté kes ajándékkal kedveskedett a császá'ai párnak, ez n Baltezzi ThemistokIe8 vezette. Három fia és két leánya volt enn^k a ban kátnak, egyik fia a Ringlheater égésénél vesztelte éleiét. A fiatal Heléna szépségével tűnt fal. Kons­lanlinápolyba ment férjhez, a gaz­dag apa egy szegény, de előkelő férjei kereset a számára és Auszt­ria törökországi dip'omécmi meg­bízottja, a maRyar eredetű Vetsera báró aranyozta be hétágú koroná jávai a Bsllazziak pénzes zsákjait. A bárót — bizonyára as após in­tervenciójára — Bécsba helyezték át, ide költözött Baltazzi is, talán nemcsak azéri, hogy oll ragyog­hasson az udvar fényébsn. hsnem elsősorban, meri Bícshaz kötötték őt üzletei. Nam tartozik a tárgy­hoz és inkább kuriózumként jegy­zem csak meg, hogy Bsliazzi The­mistokles legnagyobb kommittensa voll a bécai állami pénzverdének ?» hsjórakományokban küldte le Abessziniába a Mária Terézia tallért. A két Balfazzi testvér, Sándor éB Heléna lázaean hajszolták az udvari kepcsoletokat. A fiu egy­szer elkísérte Erzsébel királynét is angliai útjára, ahol bravúros lo vaglásával fe tüni. Heléna nővéréi Slockeu gróf velie feleségül. Vetsera Haléna kepcsolalaii az az udvarral maga a csóízér szün­tette meg és Festefich Mária gróf­nő, Erzsébet udvarhölgye napló­jában beszámol egy igen kinos incidensről. Ma, közel fél évszá­zaddal bz események u'án a kró­nikás meeőllapilhatja, hogy Heléna bárónő, Vetsera Mara anyja nem­csak szerelmes volt Rudolfba, ha­nem egyike lehetett azoknak a nőknek, akik a fiatal Rudolfot a szerelem mysteriumaíba bevezet• iék. Mikor történt ez ? Tiepnegy évvel a mayerlingi ka­tasztrófa elölt, 1878 ban, amikor Rudolf huszadik születésnapját ün­nepelte Gödöllőn. Mary baroneaee ekkor csak hat éves volt. .. Festelich Mária grófnő elmondja, hogy ebben az időben az udvar huzamosabb ideig tartózkodóit a Bödöllői kes'élyban és egyizben Rudo'f zavartan állított be a gróf­nő I kcsztólyába. „Nagy kérésem van Önhöz, — mondotla — lekö­telezne, ha délu'án rövid időre átengedné nekem a szobáját. Vetsera bárónővel szeretnék za­vartalanul elbeszélgetni." A grófnő — emlékiratainak tanúsága sze­rint — e kérésre mosolyogva bőr, da határozottan nemet mondott e szavakkal: „Na haragudjék Fenség, ha tisztelettel rrejkérem, keressen a randevúi résscére az én szobám­ról alkalmasnbb helyiséget . . Pár nappal későb Ferenc József egy családi diner alkalmával fel­háborodva fakadt ki a báróné el­ti— TENISZÜTOK hurozása és eladása Syeigeüwhlo hangszerkészítőnél Békéscsaba, Luther-ucca 8. szám. Gyula, br. Wenckheim B -ucca 9. sz. len és Erzsébelhes fordulva ezt mondta: „...Es isi doch unerhört... lehe­tetlen, amit ez az esseony Rudolffal csinál. Szinte élni se hagyja. Lá­tom, hogy mindig a nyomában lo­vagol. Mu magam is észrevettem, hogy valamil ajándékozott neki..." ...Vetsera Heléna hirtelen eluta­zóit Gödöllőről. Kapcsolatéi! az udvarral azonban fenn tudta tarfani és ebben nagy segilségére vult legmeghittebb ba­rátnője, Larisch-Wlallersee Mária grófnő, Erjsébet unokahuga, aki úgyszólván mindennapos vendég vo't bécsi tartózkodása alatt a Vetsera palotában és aki a báróné vallomásai szerint egyesegyedül voll oka a mayerlingi tragédiának... Mayerling szomorú esztendejé­ben Vetsera báróné még élni akaró szépasszony volt. Valamivel lul a Bslzac-koron, de még innen a negyvenen. A mayerlingi Iragédia után ösz­szelör*, tzerencséilen mairóna íe'.t és memoárjait ekkor vétellé papi­rosra, amikor az élettel szemben lelett minden reménységről... Éppen ezért mindazoknak, akik elolvoseák e memoár mondalail, érezniök kell, hogy azoknak min­den saava őszinte és igaz. Vetsera Helénát nem az a szándék ve­zette emlékiratai megírásánál, mint Larisch grófnőt és laián má«okat is: az alibi és az önigazolás. Erek­ből e sorokból egy gyermekét vessejtelt anya kétségbeesése csen­dül fel és vélik alanyokon, állit­mányokon és i Béken kérésziül mondatokká. Minden, ami ebben az elkobzolt és elégetelt füzelban le ven nyomtatva: igaz. Az igaz­ságot meg kell éresnünk nekünk is, ekik krónikát irunk most Ma­yerlingről, anélkül, hogy magunk tanul ieheilünk volna a megtötlénl eseményeknek... (FolytatjukJ P-sál Jób MAGYAR KÖNYVNAP 1938. junius hó 2—3—4 Az idei köny vnap nagy esemény ei Aranyjános összes prózai müvei és műfordításai. Egyetlen 2500 oldalas kötetben, b bliapapiron. Könyvnapi ára P 1640 Könyv­nap utáni bolti ára P 22'— Arany János összes müvei. I—II. Tizenkét kötet tartalma két hatalmas kötetben, 4300 ol­dalon, bibliapapirra nyomva, egyöntetű művészi kötésben. KönyvnapiáraP29 — .könyvnap után bolti ára P 40'— A könyvnapi ARANY-kiadás korlátozott példányszámban ké szül, ezért ajánlatos már most előjegyeztetni. Előjegyzéseket elfogad minden helybeli könyvkereskedés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom