Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-13 / 35. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 február 157 Látogatás a nagyapponyi kastélyban, ahonnan elindult egy kékszemű, grófkisasszony regénye... Apponyi Getaldine grófnőt már négy év előtt is szerelemmel várta egy király... Vonatra ültem, hogy elutazzamNagyapponyba.ősi kos élyába az Apponyiaknak — A kicsiny falunak, amely románt kusan húzódik meg a Nyiira völgyében, nincsen vasúd állomása — Rozhdás kerités veszi körül az évszázados parkot és a kerítésen megkopott már az Apponyiak címere — A fáknak ninc3en lombjuk és a hó csillog a park széles rétjé n — Apponyi Geraldine grófkisasszony, az albán király arája ebben a kastélyban töltötte leány éveit. .. grófnő pár soros irása. E y pár sorban mennyi boldogság . . . Ezt irta a grófnő a kulcsárnő­nek, aki negyven év óta szolgálja a házat: Tirana, 1938. február 4. Itt lakunk az albán királynál — Itt az albán királyné... — Az esküvő májusban itt lesz — Addig itt marad.. Novem­berben megint Apponuba jön — Esküvőről megmt ide jövök — Ő roppant boldog .. . Délután kettő felé jár az idő, ! amikor becsöngetek a nagyappo­nyi kastélv jobboldali ssárnyán. Az Apponyiaknak már csak ehhez van jussuk. A baloldaliban az uj földesúr lakik. Nincsen idehaza más, esek Léna néni, a kulcsárnő. A kastélv la­kója: Apponyi Adél grófnő, Geral­dine komtesz nagynénje és neve lőanyja e pillanatban még Tiraná­ban van, az albán királynál. Léna néni a konyhába invitál, mente­gelődzik: most, hogy a grófnő tá­vol van nem fűtik a kastélyt. A szobák hidegek. Kérdezem főle: mi hir Tiranából? Fiatalos fürge­séggel siet a másik szobába és frissen érkezett levelet hoz ki on­nan. A borítékon albán bélyeg és „Per Avion" jelzés: repülőn érka zett Adél komtess irása. Mindösz sze egy fotografia van a kuveríá­ban, Zs&rina komtesz most készült fényképe. És a fénykép hátán Adél ... Léna néni szemei megtelnek könnyel. . . Csöndesen mondj 1*: — Gyönyörűségesen szép a Zse­rina konitesz. Lázi angyal. Éa ha tudná a világ, hogy milyen jósá gos lélek. Nagy gyönyörű kék sze­mei vannak és sötétbarna haja. Az egész vidéken mindenki sze­reti és mindenki boldog, hogy ilyen szerencse érte . . . Tavalyi fotográfiát mutat Léna LáKáSB olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési kapható BUTORHAZBAN 8ékéscsaba f Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési néni. Ez az a fénykép, amibe sze relmes lett az albán király. Mert: nem igaz, hogy Zogu már előzően ismerte volna a szépséges kom­teszt. Megismerkedésük történetét imigyen meséli el Léna néni, aki azt magától a grófnőtől ludja : — Ősszel a grófkisasszony Pes ten volt. Gyakran járt a naoynén­jéhez, Fanny grófnőhöz, Károlyi Lásslóékhoz Fó'ra és Pestre. Fes tatich és Gyulay Edelsheim grófnők társaságéban valahol megismerke­dett ez albán király két húgával, akik Pesten szórakoztak. A király kisasszonyok nagyon megszerették a mi komteszünket. Amikor elbú­csúztak, hogy hazamenjenek, meg­kérték: adjon nekik emlékbe egy fotográfiát ... Csak egy ilyen ici­pici képet ... — és Léna néni mu­tatja a kis ujján, hogy az albán királykisasszonyok milyen picurka képet kérlek a gazdájától .. . — Ezt a képet adta oda nekik. És netán, olyan ez kérem, fessen meg­hinni nekem, mint a mese: Zogu király meglátta a fotográfiát és nyomban szerelmes lett Zserina komteszbe. E*t már tőle tudjuk. Hiszen: a grófkisasszony Pestről egyenesen ide jött. És Apponyba érkezeti meg az a levél is, amely­ben a grófkisasszony! karácsonyra meghívták Tiranába . . . Nem igaz, hogy előbb ismerték volna egy­mást, vagy találkoztak volna . .. Ezt a fényképet látta meg a király és bizonyosan a nővérei mondták neki, hogy különb feleséget nem talál .. . Egy másik király, aki kosarat kapott... — Tudtam, hogy Zserina gróf nőből királyné lesz. Hiszen — ha akarta volna — már négy évvel ezelőtt is királyné lehetett volna belőle. A kastély első emeletén, a korán elhunyt Apponyi Henrik gróf va­désztrófeái között eaész sereg in­diai fotografia ven Közöltük Pat­j alla maharadzsájának fényképe. A hatalmas indiai fejedelem oda­künn vendégül látta Henrik grófot és aztán visszaadta a vendéglá­tást. Legfiatalabb feleségével Pös­tyénbe jött és itt a Thermiaholel ma­haradzsa- epparlementjében szállt mep. Mindennapos vendé? volt a nagyapponyi kastélyban. És köz­ben beleszeretett a komteszbe. Hen­rik gróf ól megkérte a kezét. Azt mondta : hazaviszi L,diába és ő le9z a kedvenc felesege. A kom­tesznek azonban nem vo't kedve ehhez, azt mondta, hojy ő nem megy hórembe és a patjiallai ma haradzsa bizony kosarat kapott. . . . . . Mesélik itt, hogy: egyszer a pöslyéni luxushotelben, ft jedelmek és amerikai milliárdotok álom­szállodájában a patjiallai maha­radzsa dinert adott Apponyi H>n­rik tiszteletére. Diner után valaki nek eszébe jutott, menjünk Ban­kára. a cigányfaluba. Az egész vidám társaság eu'őra ült és Ban­kéra hajtatott. Itt Trézsit, a jó«nőt keresték fel. Trézsi megnézte Zse­rina komtesz kezének életvonalát és azt mondta: „Másából erar.yos­aágom bizonyosan királyné lesz... Meglátja, hogy az öreg Trézsi iga­zat mondot! . . Két szük szoba: a leendő királynő nagyapponyi appartementje — Tiz esztendős korában került először Apponyba Zserina kom­tesz — meséli Léna néni, teljes nevén özvegy Gréczu Istvánná — akkor Henrik gróf ur hozta el az édesanyjától. Nem tudott még sem­mit magyeru'. Itt tanult meg. Tö­kéletesen. Azóta, hogy ide került, Adél komtesz volt az anyja, ő ne­velte. Szemefénye volt n kisasz­sjiony. E kiséite mindenhova Bol­dog volt, ha rajta legeltethette a szemeit . . . Adél komtesz: n vidéken ugy hivják: Adusnéni. Va'ósággal tün­dére a vidéknek . . . A komtess passziói? Imádja a virágokat. Saeret tenniszexni. Va­dászni nem jér annak ellenére, hogy az Apponyiak egykori erdei velóságga 1 eldorádőja a Nimró­doknak. Sokat olvas és kézimun­kázik. Télidőben meleg holmit köt a falusi szegényeknek. A kastély­ban mindösate két szobája van. Hálószobájában egyszerű faágy. Felette egy régi francia metszet a Szent család egyiptomi menekülé­sét ábrázolja. Üveg alatt az a fény­kép, amelyet Ferenc József dedi­kált a nagyapónak: Apponyi La­jos udvarnagynak. A szalónban rengeteg könyv. Modern irók mun­kái mellett Arany János és Vörös­marty Mihály versei. A sarok ban oltár. Rózsafüzérrel és imád­ságos könyv a térdeplőn . . . Ssőüősi plébános ur meséli ne­kem, hogy a komtesz jámbor lé­lek. Minden reggel a templomban imádkozik. A templomban, amely­nek kriptájában nyugszanak az Apponyiak . . . Szemben a domb tetején tűz­rágta, évszázadok marta fekete ro­mok. A vér romjai. Az Apponyiak e váréról már 1290 ben említést tesznek öreg annalesek. A kastély maga legfeljebb két­száz esstendős lehet. Mária Teré­zia korénak barokk stílusában épült. Sok történelmi nevet adott már a világnak eddig ia. ... Mos! mér nem az Appo­nyiaké .. . A nagyapponyi kastély regénye a telekkönyv lapjain Hirek szóinak arról, hogy Zogu kiráiy vissza akarja vásárolni az ősi Apponyi birtokot a mostani tulajdonostól: S/ezák Vitus pozso­nyi ügyvédtől. Zserina grófnő min­den vágya, hogy a birtok és a kasté y, ahol hatszáz évnél hosz szabb idő óta élnek az Apponyiak, újra a csalódé legyen. Hogy ez sikerül e, azt ma nehezen lehet megjósolni . . . Az Apponyiak birtoka sohasem volt hatalmas domínium, azonban messze vidéken ez volt a legszebb, legjobban kezelt mintagazdaség. E^y részét az összeomlás után, a földbirtokreform során sajátitották ki. Henrik gróf ketali utazásai, fényüaő életmódja, közismert ga­valériája su'yosan terhelték meg a birtokot. Közel egy millió pen gő adósság meredt e gróf uián. A nagytapolcsáni telekkönyvnél el­fekvő adásvételi szerződésekből megtudom, hogy Henrik gróf nyolc­száz hold szántóföldet, remek szeszgyárét 1935 májusénak első napján adta el 4.025.000 cseh ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom