Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-25 / 293. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 december 4 Menyből az angyal... Pillanatfelvételek a periferián, a karácsonyi előkészületekről ünnep elolt műnkébe ' hivlák. Á tis pangón lisztet, zsírt, cukrot, fát és egyéb dolgot vett. — Két napig urak leszünk — mondja. Az öregasszony már sötétebben lát : --Mi lesz ünnep után? Megtudom, hogy héttagú a csaIád, az iskolás gyerekek mileg ruhát kaptak a várostól és szeretetcsomagok Ezzal megduzzeszlotiék a boldogságukat és most majd 48 óráig „urak" lesznek. Tíz pengőből. Rengeteg részre bontják fel a legkisebb pspirbankót, egy pangóból ké! napig mérsékelt meleget varázsolnak, két pengőért megédesitik a Karácsonyi és a többi pénzt is felosztják a legapróbb részekre. Hogy mi lesz azu'én, ha megszűnik a varázslat, arra nem szabad gondolni, mert akkor ez a 48 óra is olyan keserű lesz, mint a többi hétköznapi órák. (A B. K. tudósítója jelenti.) Sokféleképen készülnek az emberek a Karácsony megünneplésére. Minél szegényebbek az emberek, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ünnepnek, nem mintha a jobb sorban levők nem értékelnék eléggé a Karácsonyt, de az előbbieknél számtalan szempont játszik közre. Sok helyütt attól függ az ünnep kellemes volta, hogy ki mit kapott a csalódban a társadalomtól. Vannak olyanok, akik haiek óta nem étkeznek rendesen, ciakhogy az ünnepen át a hangulatnak megfelelően élhessenek. Ezek az emberek ragaszkodnak még mindig a legjobban a „hagyományokhoz", helyesebben az elődeik által is gyakorolt formákhoz és éppen ezért ők saolí álják az érdekességet. Látogatást tettem a periférián, hogy néhány pillanatfelvételt készítsek a nagy készülődésről. Az Északi soron „kere8ek"egy bizonyos Kovács nevü urat, sürgős beszédem lenne vele. Kiválasztom magamnak a házat. Az udvar végéről egy j hosszúszőrű kutya vakkant felém, | mejd mint aki már elvégezte a ! dolgát, visszabújik kis kaíyibájába. j Belépek a konyhába. Egy fiatal asszony tésztát fős j és eay öregasszony, ugy látom: } mákot darál, a daráló nyöszörög, { mert késsel tömködik a mákot, | hadd szoruljon jobban. Az asztal j mellett a sámlin egy gyermek ül, S fajét nem látni, mert bedugta egy j lábasba és nem is veszi észre, j hogy bejövök A bizonyos Kovács urat nem i ismerik, de töprengnek rajta, vájjon hol is lakhat. Már lelkiisme- ) retfurdalást érsek. — Majd megtalálom — mon- 5 dom és próbálom az ünnepre te- ; relni a szót. Szívesen beszélnek róla. E'mondja ez asszony, hogy tíz pengőt költenek az ünnepre, most keraste a férj 3. Az ősszel alig dol- j gozolt, ds szerencsére éppen az s Néhány hószs! odébb. 2

már az utolsó „simításokat" végzik az élőké szüleieken. Ezek mér jobb módúak, meri két kereső családtag is van a csalód ban. Az asztalon látni néhány számlát, amelyből arra lehat következtetni, hugy néhány dologgal több lapul meg a siekrényajtók mögött. A tizennyolc éves leány, aki viszi a siói, nagyon sajnálja, hogy nem ismeri a Kovács urat. Közben egy skatulyából összehajtogatott cédulát vesz ki, még egy cédula marad a skatulyában. Nevetve mondja, hogy még Luca napján 13 cédulát csinált, ti zenkettőre különböző férfikeresztneveket irt fel, mig as egyikei üresen hagyta. Luca napja óta mindennap széjjel tépeít egyet és csak az u'.olsót fogja megnézni. Amilyen név less rajta, ugy fogjak hívni a férjét és ha az üres cédula marad utoljára, akkor bi Eony sose megy férjhez. Igy mondja a babona. — Hisz ezekben a cédulákban? — kérdem. — Nem hiszek én — feleli nevetve. — Akkor miért csinálja? — Mert mégis kíváncsi vagyok. — Nehezen várja az estét, hogy megtudja? — faggatom tovább. Vállatvon. — E>y kicsit. Meg vagyok róle, győződve, hogy naki mégis a cédula a legfontosabb. Külön érdekességet je« 3

lent i^y ünnep előtt egy borbély üzlet, a külvárosban. Ilyenkor még a legmegrögzöttebb önborotválkozó ia a borbélynál várakozik, mig lefaragják a szakállát. Az egyik vendégnek ugyancsak hosszura nőtt a haja az év folyamán. Mint ő mondja, egynéhányszor saját maga ollóval levágott belőle, de az ünnep alatt templomba is akar menni, hát ast akarja, hony jól nézzen ki. Nakam mór nem jul ülőhaly, de asért biztatnak, hogy öt perc múlva.sor kerül rém. Öreg cigány csoszog be az aj tón, ütött-kopott hegedül szorongat a hóna alatt. Alázatosan köszön. Kínálja a nótái. Nem kell senkinek. Ekkor nagyot sóhajt az öreg. — Tepsik mén megborotválni naccségos ur, elmuzsikálok érte egy-két azip nótát. A borbélynak tetszik a dolog, elfogadja a muzsika valutát. A cigány nekibátorodik. — Ha a hajamat is levágná nsccságos ur, akkor annyit játszok, amennyit tudok. Az egyik tanuló ráért, mart még nem igen lehet nagy munkát rábízni. A cigánynak is jó lesz, gondolta a gazda, hadd tanuljon. — Rendben van öreg, dá aztán sokat muzsikáljon. — Amennyit tudok — hunyor gat a cigány. Ráültetik egy hokkedtíre és megkezdődik az inkvizíció. Az öreg gyakran falssisssen, de egyszer csak vége szakad. — No most halljuk a nótákat, utasítja az öreget a borbély. A cigány ála alá teszi a hegedűt és az ajtó fele húzódik s rázendít a „Boci boci tarka" . . . című „mü"-re. BOR 36 kellemes, jó zamatu Valódi kisüsti törköly . . fillérfői ; 220 Különféle kivAtó minősígü édíské*, faj , csemege éa ürmös borok, a legfinomabb kisüsti pálinkák, fikőtök, tearnai^k karácsonyi szübségieiét a legolcsóbban sseresheti be nagy iraktárambfi. Szíves látogatást kér Tele

f3°47 Spits Samu A borbély megrökönyödve néz ró. — tvíeg van bolondulva, öreg 1 — Njm én kezitceóko'om, csak azt játszok, amit tudok, hiszen az inas ur is ugy borotvált meg, ahogy Sudott... — felelte vissza az ajtóból és azzal korát meghazudtoló gyorsasággal lendült ki az uccárs. A kora délu'áni órák4

bísn e^y tízéves értelmes eszű fiu toppant be hozzám. Ruhája kop^t——. Sas volt, de rendezett. Elmondja, hogy ő énekes éa vállalja ez olyan gyermekek helyet! az éneklést, akiknek nincsen hangja. 0 letét érdekesen indokolja meg. Mag sok helyen ragaszkodnak ahhoz az emberek, hogy a gyermekek énekeljenek és mivel sok olyan gyerek is akad, aki nem tud énekelni, hát ő énekel helyette és ulána észrevétlenül igyekszik eltűnni, úgyhogy még olyanok is akadnak, akik nem veszik észre a cserét. Megkérdezem: mennyiért válfaja a munkát. — TÍZ fillért kérek egy „Menyből az angyaliért, ha többéi kell énekelni, akkor husz fillért. — Van-e már helyed ? — Huszonöt helyem van, ds szeretném, ha harminc lenne... Amikor látta, hogy nálam nem kap „szerződést", illedelmesen köszönt és elsietett, mert bizonyára néhány házat még be kell járnia, hogy barmincszor énekelhesse el a „Menyből az angyal"-t. m-m. j. ¥ Ruhát csináltat? ásároljon nálunk férfiszi ivetet | Lényeges megtakarítás 1 Remek minták KULPIN DIVATHÁZ 1 BÉKÉSCSABA