Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-10 / 280. szám

Ara U fillér i§*,é«csaba 5 IHB7 december Ida péntek i4« éwfo&yam 280. A vármegye gazdasági helyzete az adótörlesek tükrében Nagy útügyi vita a közigazgatási bizottságban (A B. K. tudósítója jelenti.) Békén vármegye közigazgatási bi­zottsága tegnep délelőtt 9 őrai kezdettel tartotta ülését, amelyen Ricsóy Uhlarik Bé'a dr. főispán elnökölt. A főisDén napirend előtt üdvö­zölte Teleqdy Lajos dr. békési ügyvédet, közigazgatási bizottsági tagot korrnényfőtanácsoasé való kinevezése alkalmából. Hang­súlyozta, hogy örömmé! tölti eS ess a kinevezés, mert a közigaz­gatási bizottság eyy igen agilis tag'ái érte. Telegdy Lsjos dr. kormányfő­tanécffos meghatott szavakkal mondott köszönetet a főispán és közigazgatási bizottság meleg üd­vöíléséért. Elsőnek Sebők Elek SEÓI hosjzá az alispáni jelenteihez. Az ut ügyi problémát tette sxóvá. Kí­vánta egy útnak kiépítését, amely Gyulától kiindulva, Doboz—Bé­kés—Merőberényen keresztül ha­ladva szeli át a Tiszántúlt egész Ssolnokig. Ás aiispán kijelentette, hogy egy ilyen transkoníinentáfis ut aa állam netáskörébe tartozik. Erre van mór egy kidolgozott program, amelyst mér el is fogadtak. Eaidő szerint a régi nyomon akarnak épiteni egy trenekonlirentáüs utat (Gyula—Békéscsaba—Szarvas stb) Kör lenne most ezt a programot megbolygatni. Később módot kellene taláiní erra, hogy Sebők Elek dr. közérdekű ki­vénságát a vármegye teljesíteni tudja. Számadatokkal mutatott rá az alispán arra, hogy az utóbbi idő­ben komoly haladás történt ezen a téren. Ezután Röthler István dr. vér­megyei tiszti főorvos tette meg jelentését. A jelentéssel kapcsolatosan Te­legdy Lajos dr. a békési harmadik községi orvosi állást, valamint habttkémi állást telte szóvá. Hiszen két kilóméterre ia ki kel­iene járni as orvossnak. Célszerű lenne itt rendelési órákat tartani. Röthler István dr. válaszában kijelentette, hogy a halottkémlést szegény betegnél 0, községi orvos köteles elvégezni. Éppen ezért ugy látja helyesnek, ha Békés község as erre a célra fordítandó évi 1200 pengői egy tanyai orvos be­szervezésére fordítsa ugy, hogy ezzel mór négy községi orvosa ienne a községnek. A tiszti főorvos válasza után elfogadták a jelentést. A továbbiak sorén kiemelkedett Elek Lajos dr. pényügyi igtz?a!ó jelentéséből a behajthatatlan adók törlésére vonatkozó indítvány, amelyből kitűnik Doboz község behajthatatlan adóinak összege. As esedékessé vált h^ralék 4,665 168 pengő, vagyis 8277 szá­zalék, bevétel 5,428.232 pengő. Eredmény: 1,092.561 pengővel jobb a tavalyi évnél. Békéfcaabei hátralékokból az I. kerületben 7800, II. 2500 62, III. 6308 90. IV. 364339, V. 3495, VI. 289823 pengőt törölt a köi igasgalén bi­zottság. Gyulán összesen 49.000 penpő hátralék, mig Dobozon 97.000 pengő bt hej hstatien adó tőr­lése vált szükségessé. Legkevesebb hátralékot töröllek Csorvés községnél ?33'45 pengő értéiben. A pénzügyi ígargató jelentését egyhangúlag elfogadta a közigaz­gatási bizottság, mejd Ringbouer Károly dr. tanügyi főtanácsos, kir. tanfelügyelő tette meg jelentését, melyből kitűnt, hogy a vérmegye iskolás gyermekeinek 24'14 szá­zaléka katolikus iskolába jér, 20 siásaléka állami, 18 ezézaléka evangéükua, 12 százaléka refor­mé'UJ, a többi százalék különféle iskolákban osztódik el. A jelentést elfogedték, mejd az albizottságok ülésezlek. Á kereskedelem képesítéshez kö­tése ellen foglalt állást a Keres­kedelmi Csarnok választmánya (A B. K. tudósitója jelenít.) Tegnap este tarSotta a békétcsabai Kereskedelmi Csarnok folytatóla­gos választmányi ülését a keres kedelem képesítéshez kötésa tár­gyéban érkezett kamarai leiratról. A választmányi tegok majdnem teljes számban felvonultak az ülésre, amelynek megnyitása után Tardos Dei ő dr. elnök elsősorban a hozzáérkezett alábbi indítványt ismertette : Indítvány Iodihányennk, begy a Ke­reskedelmi Csarnok válasz­tmánya jelentse ki, feogy a ke­reskedelem legeiletjedlebbsxi­badsága alapján áll és a mog­letü törvények bc'yöít alkal­mazásával miaudén tulkapást megabadályozhaténakSart.Ép­pen esért a Kereskedelmi Mi­misxter ti által lelteit többi kérdésre észrevételt nem ÍÍSZ. Felhívja a közfigyelmet ar­ra, hogy a kereskedelem tarén jelenleg ís íe na ál lő minden­nemű megkötöttséget a köz­érdekre károsnak és vesze­delmesnek tart, e»en törek­vések eliten » leghatározottab­ban állást foglal és tiltakozik. Énnek alapján indult meg aztán a késő éjszakai órákig tarto't vita, amelynek során Román Pál, Se­bestyén Líijos, G'nsztler Ernő, Kal­már Mjkiós, Szelner Antel, Rcsen baum Ödön, Sípos Ignác, Stern Samu. Kővári Jenő, Iczkovits Jenő, Fonféder Mózes éa Lampel Albert világították meg a kérdést minden oidalró!. Gyöngyösi János dr. főlilkár ösz­ssefogfaila a vita eredményét, majd Tardos elnök javaslatára a vá­iasztmény nagy többsége elfogadta azt as indítványt, amely ugy szól, hogy 0 választmány leszegezi azon elvi álláspontját, hogy a mai időket a ké­pesítéshez kötés kérdé­sének felvetésére alkal­matlannak tartja és est az elvi álláspontot a Csar­nok elnöksége fo»ja megindokolni. A miniszteri kérdőív további 16 poníjára részletes válaszokat ad a Csarnok, a fenti álláspont szelle­mében, és ezek kidolgozására az elnökség mellé szűkebb bizottsá­got vélasssfotí. A Nemzeti Színházról szóló javaslatot tárgyalta a képviselőház (A B. K. tudósítója jelenti.) A Nemzeti Ssinháeról szóló tör­vényjavaslatot kezdte tegnap tár­gyalni a képviselőház, amelynek üiését délelőtt 10 órakor nyitoüta meg Sztranyavszky Séndor elnök. Törs Tibor előadó ismertette a javaslatot. Hóman Bálint kultuszminiszter n pénzügyminiszter helyett be­nyújtotta ez ötpsngős emlékérmék vereíésérő* saóíó javaslatot. Ez­után keadődöit e nemaetiszinhési javaslat vitéjs. Németh Imre volt az első felszólaló. Arról beszélt, hogy a Nemzeti Színháznak és az Operaháznak minél nagyobb támogatást kell adni, de a társadalom éldosa!­készségére is szükség van. Homonnay Tivadar felszólalása után Tóth Pál éles támadást in­tézett a Nemzeti Szinház mostani vezetése ellen. Rassay Károly J'OPÍ aggodalma­kat hangoztatott a Nemzeti Szin­ház terv bevett épiíkezésével szem­ben. O'yan megoldás is kínálko­zik, hogv az uj Nemzeti Színhá­zat a Népszínház helyiségében helyezik el megfelelő renoválások ulán. Ezt az ötlete! nem szabad lekicsinyelni, meg kell fontolni a mci gazdasági viszonyok között. A törvényjavaslat szövegét ugy kell módosítani, hogy a scinház elhelyezésének kérdése etye'őre függőben mersd. Kéthly Anna az! fejtegeíte, hogy nem lehet komoly művészeti tel­jesítményt várni egy olyan épület­ben, amely bengáli fényre, görög­tüzre és más hasonló Iéfványos­séfrra épült. A javaslatot elfogadta. Petrovácz Gyula arról beszélt, hogy a Nemzeti Srinház lebon­tása bizonyi'ja, hogy egy-egy el­hamarkodott miniszteri intézkedés milyen s?omoru következmények­kel járhat. (Félket'.ő órakor Petrovácz be­széde alatt az ülésterembe, mint valami távoli mennydürgés elhaló hsnsja, behallatszik a légelhárító ágyuk tüzelése.) Petrovácz besaéde közben Hó­man Bélint kuliutzminissder fel­ment az előadói emelvényen ülő Törs Tibórhoj?, mejd a miniszter, Törs Tibor, Tasnády Nagy And­rás államtitkár és Rassay Károly visszavonult az ülésterem egyik sarkába, a törvényjavaslat har­madik szakaszéi megszövegezték olyan értelemben, ahogy azt Ras­say és Petrovácz kívánták, vagyis az uj szöveg nem zárja ki, hogy az uj Nemzeti Színház jelenlegi helyén épüljön fel. Györki Imre azt fejtsgeíte, hogy a mostani helyén modernizélt for­mában megfe'elő uj Nemzeti Szín­házat lehet létesíteni. Háromnegyed kettő órakor Kor­nis elnök javasolta, hogy a Ház ma délelőtt folytassa a Nemzeti Színházra vonatkozó javaslat és több kisebb törvényjavaslat tár­gyalását. Békéscsaba törvény­hatósági bizottsági tagjai egy emberként vonuSnak fel Beliczey Géza mellett (A B. K. tudósítója jelenti.) Rég nem fapssztalt élénkség előzi meg a szombati megyegyűlési. Különösen a törvényhatósági bi zottság békéscsabai tagjai készül­nek erősen és mozgalom indult meg, hogy a tagok kivétel nélkül mind jelenjenek meg az ülésen, hogy ezzel is kifejezésre jutassák azt a fontosságot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom