Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-10 / 280. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 december 632 Vásároljon a 99 sárgaszínű LJlJL C41UÍIÍ könyvecskéjére amit Beliczey Géza felsőházi tag­gé választénának tulajdonítanak. Da nemcsak Békéscsaba, hanem a vármegye minden részében a legnagyobb lelkesedéssel fogadják Beliczey újraválasztásának gon­dolatát és előre is biztosnak ve­hető, hogy a választás ez egész törvényhatósági bizottság bizalmá­nak tüntető megnyilvánulása lesz. Még ebben a hónapban feltétlenül a Ház elé kerül a titkos választójog kiter­jesztéséről szóló javaslat (A B. K. tudósitója jelenti.) A Nemzeti Egység pártjának el­nöki tanácsa csütörtökön délután fél hat órakor Ivády Béla orszá­gos elnök elnöklétével ülést tar­tott. Először Darányi Kálmán mi­niszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter tájékoztatta az elnöki tanácsot berlini utjukról, majd Pesthy Pál felszólalósa utón Szinyei Merse Jenő aleinök szá­molt be a párt második félévi müködéséséről és a legközelebbi propaganda munkálatokról. Da­rányi miniszterelnök bejelentette, hogy elkészült a titkos választó­jog kiterjesztéséről szóló javaslat, amelyet Ígérete szerint e hónapban feltétlenül benyújt a Háznak, valamint a mezőgazdasági mun kavállaiók öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslatot, továbbá a szesztörvényjavaslatot s a hegy­községekről saóló javaslatot is be­terjeszti. Ivády elnök végül párlszer­vezési kérdéseket ismertetett s kö­szönetet mondott az elnöki ta­nács nevében Darányi Kálmán miéiszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszternek külföldi tár­gyalásaikról adott értékes tájé­koztatásukért. Olaszország kilép a népszövetségből (A B. K. tudósitója jelenti.) A Havas-iroda genfi tudósítójának értesülése szerint ez olasz kor­mány szombat este határozat for­májában bejelenti kilépését a nép szövetségbői és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban be fogja jelenteni azt is. hogy erre a ha­tározatra ket évi megfontolás utén jutott el. 0Í68zorszáR két év óta ál'endó kísérleteket tett, hogy meg­győzze a népszövetség tagállamait é» különösen a népszövetséghez hü maradt nagyhatalmakat, hogy a fasiszta politika he­lyes uton jár, különösen az abesszin hóditás te­kintetében és éppen ezért igyeke­zett rábírni ezeket a hatalmakat arra, hogy ismerjék el az olasz hatalmat. Az olasz kormány elér­kezett türelmének végső határához. A népszövetség szeptemberben tartott közgyűlése alkalmával még remélte, hogy a nehézségeket né­mi jóakarattal ót lehet hidalni. Ez a kísérlet Róma minden igyeke­zete ellenére kudarcot vallott. Szá­mot kell vetni azzal is, hogy a fasista kormány ezzel a remé­nvek egész sorozatát merítette ki. Tájékoztatta arról is, hogy ellen­tétbe került jóbarétaival is. akik arra kényszeritették, hogy egy sík­ra hozza barátainak a politikáját. Róma uccáinak a falain tegnap falragaszok jelentek meg, amelyek közlik, hogy a Duca a szombatra kitűzött fasiszta nagy tanács hatá­rozatait közvetlenül az ülés után közli a lakossággal aPalazzoVe­nezia erkélyéről. A határozatok lényege valószínűleg az lesz, hogy Olaszország kilép a Népszövet­Lengyelbundát Városi bundát Szőrmebekecset Téli férfiruhát vásároljunk Békéscsaba, Andrássy ut 2. a égből, amelynek munkálataiban 1935. nyara óta nem vesz részt. Lehetséges, hogy ebből az alka­lomból más fontos határozatot is hoz a nagy tanács. Ilyen volna például o régi képviselőháznak a korporációs házzal való kicseré­lése, amelyről már hosszabb idő óla szó van. Elmarad a város ' képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése Tegnap délután négy órakor Já­nossy Gyula polgármester elnök­letével ülést tartott Békéscsaba város képviselőtestületének állan­dó választmánya, amelynek tárgy­sorozatán szerepelt a szombat dél­utánra összehívott városi rendkí­vüli közgyűlés anyaga, az építési szabályrendelet és a temetkezési ipar gyakorlásáról alkotott szabály­rendelet. Az állandó választmány több­sége amellett foglalt állást, hogy a szabályrendeleteket hosszabb időre adják ki az érdekképvisele­teknek áttanulmányozás végett és csak azután kerüljenek az állan­dó választmány elé. A fenti határozat következmé­nyeképpen természetesen elmarad a szombatra összehívott rendkívüli közgyűlés. Értesülésünk szerint el­határozta az állandó választmány, hogy a szabályrendeleteket a jö­vőben kiadja áttanulmányozás ve­geit az érdekképviseleteknek. Közösségi szellem a magyar parasztságban Veres Péter előadása a „Gyulai Diétá"-n A magyar parasztságról az utób­bi időben az írások áradata jelent meg. Ezek az írások azonban nél­külözik a társadalomtudományi és világnézeti távlatot. Jellemző a za­varra, hogy minden világnézet em­bere a saját világnézetét irja bele a parasztságba. A klerikális ki­emeli jámbor vallásosságát, az isteni és emberi, főleg tulajdonjogi erényeit és politikai közömbössé­gét hangsúlyozva. Az uj naciona­lista meg a bicskázásban vagy a háborúban való virtuskodásában látja legfőbb erényeit. A polgár szerint a paraszt igazi polgár, ön­magéban álló egyén, tiszta üzleti szemlélettel, józan takarékosság­gal, mások vagyonának és élet­módiénak respektálásévá!. Az ur szerint a magyar paraszt igazi uri fajta, méltőségos, higgadt, kiegyen­súlyozott, amilyenek ass igazi urak vagy amilyenek szeretnének lenni. Végül a kollektivisták kollektív hajlamokat találnak benne. Mindenkinek igaza van. A pa­raszt ma nem egy osztály, mint volt a jobbágyság koréban, hanem nép-nyersanyag, amelyből az osz­tályok formálódnak. Atomisztiku­san tagozódott, tájról-téjra, faluról­falura síinte más jellegű. A három fő réteg : a zsíros-, kö­zép- és szegény parasztság ismét tovább bontható. De más síkon is sok arcot mu­tat a parasztság, ha romantikus módon egységnek vesszük. Mivel soha nem volt teljes jogú tagja a társadalomnak, egyetlen szellemi és politikai mozgalmat sem tett egészen magáévá, épp ezért a a szemlélete nem is fejlődhetett szervesen a fölötte uralkodó réte­gek szemléletével s nem vehette ét azonnal és egészen ások válto­zásait. Da bizonyos az, hogy min­denből ragadt rá valami s néhol ugy ivódott bele, hogy felületesen nézve igaz arcának látszik. Ahol nem tudott kirobbanni és az egész társadalom változáséval magasabb fokra vetődni (polgáro­sodni) — mint nyugaton —, otf pótlékokat kellett teremtenie, mint nálunk. Kollektív ösztöneit val­lási közösségekben, öndohumen­tációját korcsmai verekedésekben élte ki. Kö.»bsn persze e haladó világ ujabb termelési és ennek nyomán gondolkodási formái is behatoltak hozzá. Amit legtöbben a parasztiban bámulnak, az nem n paraszti, ha­nem késő középkori polgári kul­turmaradvány. Csak az az igazán paraszti, mely egy ado't táj és termelési forma mellett egészséges és fejlődésképes, minden kullur­jelenséget önmagához és ssükség­leteihez idomít. Ilyen értelmezésben még bomló állapotában is uokkal parasztibbak ez alföldi együttélő közösségek, mint a dunántuliak, amelyek job­bára szolgáló közösségeknek te­kinthetők. Azt kell vizsgálnunk,. hogy eb­bena szemléletizürzavarban meny­nyi még a tudatmaradvényokban a közösségi. A tőkés termelés felbontotta a jobbégv-paraszti osstályt ; esjyik részéből szabad parasztot, kispol gárt, a más'kból mezőgazdasági bérmunkást csinált. A két réteg elvélt. Da a társas hajlamok a polgár-parasztokból sem voltak ki­irihatők. Másodlagos szellemi for­mákban jelentkezik a társas ösz­tön. 0 vaaókörök, kaszinók épp­úgy pótlékai az igazi közösségi életnek, mint a nemességnél és a régi polgárságnél a klubálet. Két jalentős réteg kiesik ebből a természetes fejlődési útból: a szolgaideológiában élő uradalmi cselédség és az alföldi tanyákon élő közép-parasztság. Ezek szem­mellátha'ólag lemaradnak a falu­siaktól. A mezőgazdasági munkásságot a tőkés termelési rend iényegileg visszavetette a jobbágyság előtti korba, A jobbágyi korban csak részben dolgozott társasan, rész­ben egyéni módon termelt, ön­magénak. Ma részben kényszer­közösségben (napszámos munka), részben önként vállalt társas mun­kában dolgozik. A réginek volt, a mai mezei bérmunkának még nin­csen saját tudatosult szemlélete. A háború előtti földmunkás­mozgalmak főleg kispolgári reak­ciók voltak (pl. földosztás-vágy). Egy tisztultabb folyamat megindult, da a háború megakadályozta azt kifejlődésében. Még a forradalmak iránya is kispolgárinak mondható. A kollektív ösztön ujabb kilob­banésa az 1930—32 es válság kep­eién volt ismét tapasztalható, da a politikai konstelláció ismét ked­vezőtlen volt. A fellobbanás ismét letargiába hullt. A lényeg az, hogy ez a mosga­lom mér nem csupán kispolgári reakció volt, nem egyszerű föld­osztón vágy, de általános felsza­badulási végy. Bizonyos azonban, hogy ezfk a homályos, tisztázat­lan vágyak, kollektív tendenciák nem voltak tudatosak. Nam volt idő nz ideológia meg­formálására. Az ipari munkásság­gal nem volt lehetséges az együtt­működés. Mig a városi munkások jórészének csak politikai elv a 8K0cialistaség. amellyel kispolgári életet élnek, addig a földmunkás­nak minden mást kizáró egyetlen életforma. Természetesen ez csak egyénekre, illetve falvanként egé­szen kis csoportokra vonatkozik. A nagy többséget, amint a tapasz­talat mutatja, sem a meglehetős szabadon működő jobboldali szél­sőség, sem a komolyabb alappal rendelkező polgári pártok nem bír­ták igazán magukhoz ragadni. A kispolgári parasatpárlok nem tudtak igazén gyökeret verni. Nin­csenek híveik csak választóik. Azok is ciak egy-egy választás idejére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom