Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-10 / 280. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 december 632 Vásároljon a 99 sárgaszínű LJlJL C41UÍIÍ könyvecskéjére amit Beliczey Géza felsőházi taggé választénának tulajdonítanak. Da nemcsak Békéscsaba, hanem a vármegye minden részében a legnagyobb lelkesedéssel fogadják Beliczey újraválasztásának gondolatát és előre is biztosnak vehető, hogy a választás ez egész törvényhatósági bizottság bizalmának tüntető megnyilvánulása lesz. Még ebben a hónapban feltétlenül a Ház elé kerül a titkos választójog kiterjesztéséről szóló javaslat (A B. K. tudósitója jelenti.) A Nemzeti Egység pártjának elnöki tanácsa csütörtökön délután fél hat órakor Ivády Béla országos elnök elnöklétével ülést tartott. Először Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter tájékoztatta az elnöki tanácsot berlini utjukról, majd Pesthy Pál felszólalósa utón Szinyei Merse Jenő aleinök számolt be a párt második félévi müködéséséről és a legközelebbi propaganda munkálatokról. Darányi miniszterelnök bejelentette, hogy elkészült a titkos választójog kiterjesztéséről szóló javaslat, amelyet Ígérete szerint e hónapban feltétlenül benyújt a Háznak, valamint a mezőgazdasági mun kavállaiók öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslatot, továbbá a szesztörvényjavaslatot s a hegyközségekről saóló javaslatot is beterjeszti. Ivády elnök végül párlszervezési kérdéseket ismertetett s köszönetet mondott az elnöki tanács nevében Darányi Kálmán miéiszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszternek külföldi tárgyalásaikról adott értékes tájékoztatásukért. Olaszország kilép a népszövetségből (A B. K. tudósitója jelenti.) A Havas-iroda genfi tudósítójának értesülése szerint ez olasz kormány szombat este határozat formájában bejelenti kilépését a nép szövetségbői és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban be fogja jelenteni azt is. hogy erre a határozatra ket évi megfontolás utén jutott el. 0Í68zorszáR két év óta ál'endó kísérleteket tett, hogy meggyőzze a népszövetség tagállamait é» különösen a népszövetséghez hü maradt nagyhatalmakat, hogy a fasiszta politika helyes uton jár, különösen az abesszin hóditás tekintetében és éppen ezért igyekezett rábírni ezeket a hatalmakat arra, hogy ismerjék el az olasz hatalmat. Az olasz kormány elérkezett türelmének végső határához. A népszövetség szeptemberben tartott közgyűlése alkalmával még remélte, hogy a nehézségeket némi jóakarattal ót lehet hidalni. Ez a kísérlet Róma minden igyekezete ellenére kudarcot vallott. Számot kell vetni azzal is, hogy a fasista kormány ezzel a reménvek egész sorozatát merítette ki. Tájékoztatta arról is, hogy ellentétbe került jóbarétaival is. akik arra kényszeritették, hogy egy síkra hozza barátainak a politikáját. Róma uccáinak a falain tegnap falragaszok jelentek meg, amelyek közlik, hogy a Duca a szombatra kitűzött fasiszta nagy tanács határozatait közvetlenül az ülés után közli a lakossággal aPalazzoVenezia erkélyéről. A határozatok lényege valószínűleg az lesz, hogy Olaszország kilép a NépszövetLengyelbundát Városi bundát Szőrmebekecset Téli férfiruhát vásároljunk Békéscsaba, Andrássy ut 2. a égből, amelynek munkálataiban 1935. nyara óta nem vesz részt. Lehetséges, hogy ebből az alkalomból más fontos határozatot is hoz a nagy tanács. Ilyen volna például o régi képviselőháznak a korporációs házzal való kicserélése, amelyről már hosszabb idő óla szó van. Elmarad a város ' képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése Tegnap délután négy órakor Jánossy Gyula polgármester elnökletével ülést tartott Békéscsaba város képviselőtestületének állandó választmánya, amelynek tárgysorozatán szerepelt a szombat délutánra összehívott városi rendkívüli közgyűlés anyaga, az építési szabályrendelet és a temetkezési ipar gyakorlásáról alkotott szabályrendelet. Az állandó választmány többsége amellett foglalt állást, hogy a szabályrendeleteket hosszabb időre adják ki az érdekképviseleteknek áttanulmányozás végett és csak azután kerüljenek az állandó választmány elé. A fenti határozat következményeképpen természetesen elmarad a szombatra összehívott rendkívüli közgyűlés. Értesülésünk szerint elhatározta az állandó választmány, hogy a szabályrendeleteket a jövőben kiadja áttanulmányozás vegeit az érdekképviseleteknek. Közösségi szellem a magyar parasztságban Veres Péter előadása a „Gyulai Diétá"-n A magyar parasztságról az utóbbi időben az írások áradata jelent meg. Ezek az írások azonban nélkülözik a társadalomtudományi és világnézeti távlatot. Jellemző a zavarra, hogy minden világnézet embere a saját világnézetét irja bele a parasztságba. A klerikális kiemeli jámbor vallásosságát, az isteni és emberi, főleg tulajdonjogi erényeit és politikai közömbösségét hangsúlyozva. Az uj nacionalista meg a bicskázásban vagy a háborúban való virtuskodásában látja legfőbb erényeit. A polgár szerint a paraszt igazi polgár, önmagéban álló egyén, tiszta üzleti szemlélettel, józan takarékossággal, mások vagyonának és életmódiénak respektálásévá!. Az ur szerint a magyar paraszt igazi uri fajta, méltőségos, higgadt, kiegyensúlyozott, amilyenek ass igazi urak vagy amilyenek szeretnének lenni. Végül a kollektivisták kollektív hajlamokat találnak benne. Mindenkinek igaza van. A paraszt ma nem egy osztály, mint volt a jobbágyság koréban, hanem nép-nyersanyag, amelyből az osztályok formálódnak. Atomisztikusan tagozódott, tájról-téjra, falurólfalura síinte más jellegű. A három fő réteg : a zsíros-, közép- és szegény parasztság ismét tovább bontható. De más síkon is sok arcot mutat a parasztság, ha romantikus módon egységnek vesszük. Mivel soha nem volt teljes jogú tagja a társadalomnak, egyetlen szellemi és politikai mozgalmat sem tett egészen magáévá, épp ezért a a szemlélete nem is fejlődhetett szervesen a fölötte uralkodó rétegek szemléletével s nem vehette ét azonnal és egészen ások változásait. Da bizonyos az, hogy mindenből ragadt rá valami s néhol ugy ivódott bele, hogy felületesen nézve igaz arcának látszik. Ahol nem tudott kirobbanni és az egész társadalom változáséval magasabb fokra vetődni (polgárosodni) — mint nyugaton —, otf pótlékokat kellett teremtenie, mint nálunk. Kollektív ösztöneit vallási közösségekben, öndohumentációját korcsmai verekedésekben élte ki. Kö.»bsn persze e haladó világ ujabb termelési és ennek nyomán gondolkodási formái is behatoltak hozzá. Amit legtöbben a parasztiban bámulnak, az nem n paraszti, hanem késő középkori polgári kulturmaradvány. Csak az az igazán paraszti, mely egy ado't táj és termelési forma mellett egészséges és fejlődésképes, minden kullurjelenséget önmagához és ssükségleteihez idomít. Ilyen értelmezésben még bomló állapotában is uokkal parasztibbak ez alföldi együttélő közösségek, mint a dunántuliak, amelyek jobbára szolgáló közösségeknek tekinthetők. Azt kell vizsgálnunk,. hogy ebbena szemléletizürzavarban menynyi még a tudatmaradvényokban a közösségi. A tőkés termelés felbontotta a jobbégv-paraszti osstályt ; esjyik részéből szabad parasztot, kispol gárt, a más'kból mezőgazdasági bérmunkást csinált. A két réteg elvélt. Da a társas hajlamok a polgár-parasztokból sem voltak kiirihatők. Másodlagos szellemi formákban jelentkezik a társas ösztön. 0 vaaókörök, kaszinók éppúgy pótlékai az igazi közösségi életnek, mint a nemességnél és a régi polgárságnél a klubálet. Két jalentős réteg kiesik ebből a természetes fejlődési útból: a szolgaideológiában élő uradalmi cselédség és az alföldi tanyákon élő közép-parasztság. Ezek szemmellátha'ólag lemaradnak a falusiaktól. A mezőgazdasági munkásságot a tőkés termelési rend iényegileg visszavetette a jobbágyság előtti korba, A jobbágyi korban csak részben dolgozott társasan, részben egyéni módon termelt, önmagénak. Ma részben kényszerközösségben (napszámos munka), részben önként vállalt társas munkában dolgozik. A réginek volt, a mai mezei bérmunkának még nincsen saját tudatosult szemlélete. A háború előtti földmunkásmozgalmak főleg kispolgári reakciók voltak (pl. földosztás-vágy). Egy tisztultabb folyamat megindult, da a háború megakadályozta azt kifejlődésében. Még a forradalmak iránya is kispolgárinak mondható. A kollektív ösztön ujabb kilobbanésa az 1930—32 es válság kepeién volt ismét tapasztalható, da a politikai konstelláció ismét kedvezőtlen volt. A fellobbanás ismét letargiába hullt. A lényeg az, hogy ez a mosgalom mér nem csupán kispolgári reakció volt, nem egyszerű földosztón vágy, de általános felszabadulási végy. Bizonyos azonban, hogy ezfk a homályos, tisztázatlan vágyak, kollektív tendenciák nem voltak tudatosak. Nam volt idő nz ideológia megformálására. Az ipari munkássággal nem volt lehetséges az együttműködés. Mig a városi munkások jórészének csak politikai elv a 8K0cialistaség. amellyel kispolgári életet élnek, addig a földmunkásnak minden mást kizáró egyetlen életforma. Természetesen ez csak egyénekre, illetve falvanként egészen kis csoportokra vonatkozik. A nagy többséget, amint a tapasztalat mutatja, sem a meglehetős szabadon működő jobboldali szélsőség, sem a komolyabb alappal rendelkező polgári pártok nem bírták igazán magukhoz ragadni. A kispolgári parasatpárlok nem tudtak igazén gyökeret verni. Nincsenek híveik csak választóik. Azok is ciak egy-egy választás idejére.