Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-05 / 277. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 november 618 orosz gabona, az orosz szén, az otoaz vas, és főként mit jelenthet az orosz emberanyag háború esetén. Igy azután nem csoda, hogy a birodalom két legszélsőbb szárnya a Reichswehr generálisai és a romantikus ifjúság, egy ponton találkozik. Abban a felfogásban, hogy békét és ha lehet szövetséget áhítozik ez is, az is Oroszországgal. Ámde vethetik ellen a kételkedők, Hitler és mindazok, akik a nyomdokaiba lépnek, fölesküdt ellenségei a Szovjetuniónak, nem is szólva arról, hogy az ideologia önmagában elég gátja a közeledésnek. Ami a szemben álló ideologió* kat illeti, több közöttük a rokonság, sammint gondolnók. Mindkettő diktatórikus. Mindkettő tőkeelhnes. Mindkeltő irányitolt gazdaságon nyugoszík. Mindkettő az egyént csak eszköznek tekinti, célnak pedig az államot. E« mind a keltő elveti a szabadságot, mint hsamg ságot. Mindkettő semmibe veszi a jelent, olybá tekintvén, mint puszta trágyáját a jövőnek. Igaz, hogy a különbségek sem csekélyek, mi több, szinte álhidalhatatlanok. A bolsevizmus aton van, hogy ez egyenlőtlenségeket lefaragja. A nácizmus azon, hogy növelje. A Szovjetunió a nemzetköziség zászlaját lobogtatja, a harmadik birodalom az embariség fogalmát a germán fej'ságra korlátozza. Mindez igaz. Csakhogy esek az éles, ezek az áthidalhatatlannak látszó különbségek a cvakorlstban elmpíódnak. Az URSS-ban nincsen egyenlőség se gazdasági, se társadalmi vonatkozásban. Elég, ha öiszeveíjük a stachanovisták bérét a többi dolgozókéval és fi gyelembe vesszük a cárinál is ridegebb hierarchiát az ármádiában. Ami padig a faji gőgöt, vulgó a sovidsmust ilieli, ebben a Szovjetunnió — igy jelenti az elfogulatlan Gide — a harmadik birodalmon is túltesz. Éa ne feledjük, hogy a rapalloi szerződést egyik aláiró se bon • totta föl. Se Német-, se Oroszország. Hogy miért, arra legközelebb térünk ki. (Folytatása következik.) Riport egy felhők közé épült faluról, ahova nem jár a vasút, ahol még mindig petróleum ég a lámpában és ahol az emberek évmiiliókat hordanak a kalapjuk körül... Ennek a végtelenségbe szalsdó falunak a neve: Zdjár. Ott fekszik közvetlenül a len gyei határ melleit, a Halastóhoz vezető uton, jobbra a lomnici csúcstól. Autóval nehezen lehet most megközelíteni, méteres hó az uton és még magasabb a hegyek közölt. Csilingelő szánon me gyünk felfelé. A kocsisomat Spilzkopf Jakabnak hívják. Na tessék megijedni: ez a derék zipszer még Berlinben is kiállaná az érje-próbá*. Csak éppen a neve hangzik kissé különösen. Ámde: errefelé nem ritkaság az ilyen név. Tucalszámra akadnak itt Grósz Jakabok és Schwarz Samuk és — bizony tévedne az, aki a névből következtetni akarna . .. Érdekes és különös falu ez a Zdjár. Kis jóakarat kell már ahhoz is, hogy egyszerűen falunak nevezzük. Egyetlen utcája van i és az hét kilóméier hosszú. Jobbra és balra fekszenek a házak, a méteres hóban eltart fél óráig is, amig az ember az egyiktől a másikig jut el. Minden ház : külön kis ország önmagának. A kéménynéiküü szobákban hat-hét ember lakik együtt és a falakon a Singer varrógép reklámjától szines fluszpepirból kivágott rózsákig minden díszt megtalál az idegen. Tavaly Londonból jött angliusok egy csomó ház diszét varázsolták ösz£Z3 és elvitték magukkal, bizonyosan azért, hogy valamelyik muzeumnak ajándékozzák. Ha magunkfajta ember kerül majd esztendők multával a British Mu seumbe., ugyancsak elcsodálkozik, ha ott mint zdjári specialitást köszöntheti valamelyik képes lap kivágott címoldalát — lila papirrózsékkal díszítve. Hó és hó, hegy és hegy mindenfelé. Végtelen fehérség öleli körül éa csókolja októbertől májusig itt a hegyek birodalmát. A felhők alattunk szállnak, Zdjér vagy a felhők felett van, vagy a felhőkben úszik. A lakói: gorólok. Igy nevesik errefelé a hegylakókat. Foglalkozó suk : fateimelés, nyáron juhokat legeltetnek, a kicsiny és fü8?s*agu szobák legtöbbjében még láthatjuk a régi szövőszékeket Azokat, amiket egyébként már csak a muzeumokban mutogatnak. Vasút errefelé nincsen. A legtöbb házban még petróleum világit. Ha valakinek rosszat akarnak kívánni errefelé, hót s«t mondják: „legyél te lavé hordó Zdjáron . . ." Nem fér kétség hoazét, hogyha a levélhordó lelkiismeretesen akarná teljesíteni itt a kötelességét, eltartana egy riepip is, amig három levelet kihord. Ámde: nem olyan az ördög, amilyennek a falra festik. Női barna box száras cipő duplatalppal — — — Női fekete és barna box fűzős fél cipő — — — Női lakkgumi divat hócipő, uj fazonban — — — Női lakkgumi divat hócipő breitschwanz körgallérral Férfi sárcipő Tretorn svéd gyártmány — — — — Férfi tehénbőr bakancs, erős kivitel — — — — 15-50 13-50 10-90 12-50 10-50 83*— Gyermek fekete és barna box száras cipő 23—26-ig 7-20 27—30-ig 9-20 31—35ig II-— ADLER LAJOS CIPÖHÁZBAN olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba

y &nds*ássy-ut 25 sz. Kedvező fizetési feltételek! Zdjárba egyrészt nagyon kevés levél érkezik, másrészt psdte — a levélhordó vasárnaponkint délelőtt odaáll a templom elé és hangosan kiáltja a nevét azoknak, akiknek levelük érkezett. A levélírás nem sürgős dolog errefelé. Meg aisíán ki küld levelet? Legfeljebb az adóhivatal. Az pedig várhat . . . Ujabban az idegenforgalom jelentős jövedelmi forrása lett Zdjárnak. Különösen vasárnaponkint százankint jönnek ida az idegenek a viiág minden részéből. A zdjári templom körül, ha a hóviszonyok megengedik, tucatszámra állnak az autók. Ennek a falunak festői népviselete saüzen maradt meg századokon ót. Hallatlanul tarka ruhában járnak a lányok és as viszonyok, mágus szőtte anyagból készül a ruhájuk és azokat aranynyal és ezüsttel maguk is hímezik ki. Az asszonyok fehér ciipkét viselnek a fejükön, a láivány, ahogyan kijönnek a templomból, any nyira tarka és bizarr, hogy as ember percekig nem tud szóhoz jutni. Uáy érzem, mintha muzeumok vitrinjei keltek volna életre. A férfiak különös keskeny fekete kalapot viselnek éa esen széles fehér szalagon kagylók láthatók. Minden zdjári férfi évmilliókat visel a kalapja mellett . . . A kagylókét a béiai mésshegységbői szedik ki és azok abból az időbői maradtak meg, amikor mé« tenger volt errefelé és a lomnici csúcs ieiején koialok tanyáztak Ebből az időből maradt meg e*?* léknek a sok százezer és r*»»Hió kagyló és a zdjári legénye'4 kalapjának ez most a dísze.-; Áz asszonyok imádságos Könyve vastag, nehéz és mindagyik sok száz esztendős. A lapok között szentképek és prísalt havasi gvopár . . . A kicsiny házak ablakában cserépben virágok én esek árulják el, houy van-e eladó lány a házban és ha igen: mennyi a hozománya... Különös módja a házasnágközvetítésnek. Da bizonyos, hogv kevélt: évszá""»dok óta essek a virágok adják férjhez a lányokat. RagvoKÓan wzépek a »djári lányok, de ők«t is utóiéri a hegylakók véaaeta: fiatalon mennek férjh az és fiata'on megöregszenek. ...Es aztán: e'iulott már ide is a ku'tura : m^gfiaveltem, hogy a templomból hazafelé siető menyecskék egyikén mézkén már selyemhamnya csillog • • • A nielők paradicsoma Zdjár. Itt esik le leghamarabb a hó és itt olvad el íegkésőbben. Hatalmas simes-ők terpeszkednek köröskörül és aki többre becsüli a havat a luxusnál, BK bizonyára jól érzi itt magát. A fa'uban van már néhány panzió is. Persze primitívek. Inkább turistáknak és a téli sportok rajongóinak nyújtanak otthont. De bizonyos, hogy egyszer el fog jönni a mesebö'i királyfi — ma mér vélla kozónak hívják ezt ez emberfajtát és felépít errefelé egy hatalma* modern hotelt... Da mi 'es* akkor a zdjári legendákból? EB mi les* * regényes vasárnapdéIe!őttökbő!?Talán jobb, ha Zdjár megmarad annak, aminek megmaradt: emléknek a hegyek régi romantikus világából ... Pa&l Jób TELEFONSZAMUNK: 176.