Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-03 / 275. szám

Ára 6 fillér Békéscsabai 1937 december 3. péntek 64. évfolyam 276. szám Bud János lesz a BIOSz elnöke? (A B. K. tudóaitóia jelenti.) A Pe»ti Tőzsde legújabb száma érdekes megjegyzéseket fűz a BIOSz elnöki székének problémá­jához. Miután a biztosítók aktív biztosítási szakember személyében nem tudnak megállapodni, meg­felelő tekintélyű és kellő szak­értelemmel rendelkező kívülállók között keresik az elnöki kérdés megoldását. Elnökjelöltként Altenburger Gyula egyetemi tanár, európai hirü biztosítási matematikust és Bud János dr. volt pénzügyminisz­tert, Békéscsaba országgyűlési képviselőjét emlegetik, mert mind­kettőtől azt várják, hogy nem a nagy vezető intézetek külön érde­kei), hanem a biztosítási ügy egyetemes szempontjait juttatnák érvényre. Csak egy kúriában lesz iparkamarai tagválasztás Csabán . (A B. K. tudósítója jelenti.) Értesítette Békéscsaba várost a Szegedi Kereskedelmi és Iparka­mara vezetősége, hogy a békés­csabai kereskedőknél elmaradnak az esedékes tagvá'ssztások az I., II., III. és IV. kúriákban, mivel ezekre vonatkozóan csak egy egy ajánlás érkezeit be s ezért a ka­mara ez ajánlottakat mér most megválasztottaknak tekinti. Választás ezekután mindössze az iparosok (gyáriparosok) V. kú­riájában lesz. Itt hét választó van és két ajánlás futott be. A válasz­tás december 12-én lesz Fran­cziszky Lajos dr. aljegyző veze­tésével. A vármegyei mezőgazdasági bizottság tegnapi ülése (A B. K. tudósitója jelenti.) Békésv6rmegye mpzőgaxdi&eógi bi­zottsága Kovács Pál békéscsabai kisgazdaelnök vezetésével tegnap délelőtt ülést tartott Gyulán n vár­megyeházán . A bizottság foglal­kozott a mezőgazdasági munká­sok kérdésével, szó volt ezenkí­vül a gabonaárakról és a munka­bérekről. Az elnök kijelentette, hogy he­lyesnek tartané, hogy ha a bizott­ság egy-két tagot kiküldene abból a célból, hogy a külföldi gazda­sági berendezkedéseket, többek között a prágái és az osztrák min­tatelepeket tanulmányozzák. Az elnök javaslatát nagy tet­széssel fogadta a bizottság, de egyelőre még nem történt határo­zat, mert a tanulmóny-ut költsé­geire nincsen meg a megfelelő fe­dezet. Lázár igazságügyminiszter: Az uj képviselőház már a titkosság kiterjesztése alapján fog ülésezni (A B. K. tudósítója jelenti.) A Ház tegnapi ülését, amelynek tárgysorón a felsőházi javaslat szerepelt 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Az első szónok Vázsonyi János volt. Megállapítja, hogy a kulturéllamok nagy többségében kétkamarás a rendszer. Igy ez összes demokra­tikus államokban, amelyekben iga­zi demokrácia van. Vázsonyi János kifejtette ezután, hogy aggályai vannak a felsőház összetételére vonatkozóan. Akkor, amikor a királyi ház tag­jai a felsőházban örökös jogon ott ülnek, nem érti, hogy a trón véiományosáról hogyan lehet olyan útszéli hangon beszélni, mint egyes népgyűléseken teszik. — Furcsa, hogy azok, akik a legitimizmusnak köszönhetik fel­sőházi tagságukat, nem állnak a legitimizmus élén. Sserinte a két ház közötti vé­leménykülönbség esetén csak a népszavazás dönthet és nem az együttes ülés. Vázsonyi János a törvényjavas­latot nem fogadja el. Rajniss Ferenc szólalt fel ez­után. — Itt éiiandóan alkotmányvé­delemről beszélnek, — mondotta — holott Magyarország ősi alkot­mányét egy pár zöld emberen kivül senki sem támadta meg, éppen ezért az alkotmányvédök idegessége teljesen felesleges. El­sősorban Q képviselőház szorulna reformre, mert a munkarendje teljesen lehetetlen. A Ház éven­ként három-négy komoly törvényt hoz, a többi mint értelmetlen do­log. Lázár Andor: Azért valami nem értelmetlen, mert valaki nem érti 1 Sztranyavszky elnök figyelmez­teti a szónokot, hogy meglévő tör vényről igy beszélni nem lehet, mire Réjnis Ferenc ünnepélyesen bocsánatot kért a Háztól és kimagyarázta ssavait. A törvény­javaslatot nem fogadta el. Ezután Lázár Andor igazság­ügyminiszter emelkedett szólásra. — Rajniss képviselőtársam nincs tisztében azzal, hogy mi az alkot­mány. Es a Ház nem akkor telje­siti helyesen feladatát, ha arra tö­rekszik, hogy minél több törvényt alkosson. Törvényt csak akkor le het alkotni, ha bizonyos érzések a nemzet köztudatában és köz­véleményében kialakultak. — Aki azt hiszi, hogy a gazda­sági helyzetet törvénnyel meg le­het változtatni, az téved. Felfogá­som szerint a diktatúra i felelőtlen tanácsadók uralma, felelős tanács­adók helyeit. (Nagy taps a Ház minden oldalén.) — A miniszterelnök ur nevében is kijelenthetem, hogy a kormány­nak egyáltalán nincs szándékában az, hogy a ma érvényben levő választójog alapján uj választáso­kat tartson. Az összeülő uj képvise­lőház már a titkosság fe iterjesztése alapján fog ülésezni. (Na«y taps az eszéss házban.) Fábián Béla: Ember tervez, Is­ten végez 1 Az igazsásügyminiszter igy fe­i" jezfce be felszólalását: — Nagy örömmel hallottam a I tárgyilagos bírálatokat, do a kor­j ményró! is lessék feltételezni, hogy j jóhiszeműen akarja megvalósítani széndékait. Be is akarjuk váltani | azt, amit hirdetünk. | A minisztert beszéde utén a I jobboldalról ée as ellenzékről egy­aránt sokén üdvözölték. An'al István ssernélyes megtá­madás címén kért szót. — Sulyok Dezső ezt mondta tegnap rólam, — kezdte Antal István — hogy én, aki azelőtt az alkotmány elsőszámú közellensé­ge voltam, most az alkotmányvé­dök tógájában jelentkezem. A ma­gyar alkotmány nem szorul Sulyok lyok Dezső védelmére. Hallottam én már sokkal regényesebb beál­lításokat személyemről. — Neveztek Raspulinnak. azt mondották, hogy én vollam Leó, hogy Gömbös Gyula egy lépést aem tudott volna tenni sugalma­znom nélkül. Négy esztendeig hallgattam ezeket a vádakat, nem tiltakoztam ellenük. Da most meg kell mondanom, hogy Gömbös Gyula olyan erős egyénisége volt a magyar politikának, hogy nem volt szüksége sem az én sugal­mazásomra, sem máséra. Antal István : 1867 óta nem volt még olyan al­kotmányos kormány, mint Gömbös Gyula kormá­nya. (Nagy taps a jobboldalon.) Báró Berg Miksa : A közigazga­tási biróség mást mondott. Antal István : Élete utolsó lehel­letéig szolgáltam Gömbös Gyulát. Amikor tagja voltam kormányának és ő alkotmányosan kormányzott, én sem leheltem alkotmányelle­nes. Antal István azzal fejezte be felszólalását, hogy a politikusnak állnia kell a szeméíyss támadá­sokat. As ülés egynegyedhérom utén ért véget. A képviselőház legkö­zelebbi ülését ma délelőtt 10 órai kezdettel tartja. Doboz díszpolgárává választotta Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispánt (A B. K. tudósitója jelenti.) Rendkívüli díszközgyűlést tartott szerdán Dobos község képviselő­testülete. Surányi Károly ny. gimnáziumi igazgató indítványa volt a dísz­közgyűlés tárgya. Komlósi Gábor dr. községi biró nyitotta meg a gyűlést valamennyi képviselőtestületi lag jelenlété­ben. Elekes Sándor főjegyző ismer­tette Surányi Károly írásbeli indít­ványát, malyben javasolta, hogy Ric&óy-Uhlarik Béla dr. főispánt válasszák Doboz község diszpol gőrává. A köEség szegény lakósséga szeretetének és hálájának jele ez az elhatározős. A főispán jóindulata az eladás­ra került dobozi uradalom földjé­ből mintegy 760 holdat juttatóit különböző formában a doboziak használatára. A munkanélkülieken közmun­kákkal segített. Nehéz téli időben munkához és kenyérhez juttatta őket. Az ő érdeme, hogy Dobozt nem­régiben autóbuszjárattal hozták közelebb Békéscsabához. A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel tette magéévé ez indítványt éséljenesve választotta meg a főispánt Doboz díszpolgá­révá. Küldöttség keresi fel a napok­ban a főispánt, hogy tudomására hozza a díszpolgárrá választást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom