Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám
1937-11-07 / 253. szám
1937 november 7 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY DB ITflDT SZÉPET ÉS JÓT OLCSÓN VÁSÁROLHAT tSU I Uif 8 FIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza A duallum, mely Gőririg éa Schacht között folyt, eldőlt, végérvényesen. Schachtnak távoznia kell bűvétzpődiumáról. Mi lesz a folytatása ennek a díszlet váltásnak, as». nem érdekel bennünket közelebbről. A politikában nincsen senki, aki nélkülözhetetlen lenne, még ha akkora képesség is szorult beléje, ami lyennel Schacht bátran dicsekedhetik. Ezen a téren, jobban, mint akárhol, érvényesül a szabály: hodie mihi, cras tibi. Csakhogy az ellentét, amely Gőringet éa Schachtot egymásra uszította, nemcsak személyes jellegű. A vita rem a körül forog, ki a legény a csárdában, hanem a körül: mire van nagyobb szükség: ágyura, avagy élelemre. Gőring szerint prius az ágyú és csak azután jönne a harapnivaló. Ebbeli felfogását nem rejtette a véka a!á a porosz miniszterelnök, akit sokan a harmadik birodalom Dauphinjének vélnek. Ellenkezőleg I Számlalen izben hangsúlyozta, a legszélesebb nyilvánosság előtt. Édes Istenem I Napolecn is, de még Hamvbál is efajta szólamokkal biztatta a veteránjait, amikor az éhségtől felkcpolt az álluk. Persze, azok a fránya közgazdászok másképen vélekednek. Ámde ki törődik ez ilyen sötéten látókkal. Sajna azonb&n, a katonák sem akarnak egyetérteni Gőringgel. Rántsuk például elő Marx tábornokot. Akit a németek uni sono a jelenkor legkiválóbb sztratégájánek tisztelnek. Mi nem jutott az eszébe a derék urnák? A birodalmi hadügy minisztérium félhivatalos szaklepj&ban cikket penderítetts állást, élesen állást foglalt a balhiedelem ellen, amit Gőring pártfogol. Metaső logikájával, amely hellyelközzel azidősebbMo/táére emlékeztet, ssinte iehengerii azokat, akik a valóságot agyrémekkel homályosítják el. Mint ízig-vérig realista, elősaör is leszögezi, hogy a bukás oka nem abban keresendő, amiben eddig keresték. „1918 ban a német hadsereg támadásai — irja — két okból hiusultak meg. Nem a helytelen támadási pont, nem a támadási súlypont megváltoztatása, — amint azt elég botorul a Dalbrüchk-iskola hirdeti — volt ez irtózatos kudarc eredendő oka és nem is az a biI P-ért a nyak hej után daueroüása 6 csavarral 2 p» ^J*^ áramvonalas dauer 12 csavarral P teli 68 é 8 lökéle tes 6 hóig tartós gépondolálós DAUER a jjCITV fodrászatban Szent István-tér 16. saám alatt (Kulpin Áruház mellett). zonyos tőrdöfés, amint Ludendorff a maga mentségére kiagyalta, hanem igenis elsősorban a mardosó, az elviselhetetlen éhség. Második sorban pedig az, hogy nem tudtuk legyőzni a tüzérséget, amelyet az éhség folytán bei llőit szünetekben az ellenség csapataink ellen fölvonultatott." Ez csak világos beszéd I Ám Marx tábornok ur jónak látta egyebet is, mást is, rektifikálni. Cáfolja kertelés nélkül azt a legendát, mintha az ellenséges papirlövegek, amiket a nemzeti szocialisták utonulfélen felhánytorgatnak, döntő befolyást gyakoroltak volna a háború kimenetelére. És merészen, túlságosan merészen kikel az elvakult propaganda hősök ellen, kik — saját szavaival élve — „ otalitáii elméletükkel sárba rántják a császári hadseregnek még az ellenségtől is szívesen elismert páratlan teljesítményeit, sőt rnegemé8ztetlen s megeméjzlhetetien teóriáikkal a jövőben is pusztulás; ba kergethetik a német ármádiát." De itt sem áll meg a jelea katona. Sorompóba rúgtat ások ellen is, akik még mindig Clausevitzben látják a stratégia alfáját és ómegáját. Elriasztó példa gyanánt állítja pellengérre Metzsch tábornokot, eki a politikai főiskolán egy előadás során Ciausevitzre hivatkozva eképpen nyilatkozott: „Cleusevitz tanításainak megtagadását jelentené, ha elfogadnék, hogy vereségünk oka a szalonnahiány volt. Halott anyaggal nem lehet győzelmet aratni és ezt bizonyítja a szövetséges hatalmak 1918. évi győzelme, amelybőj semminemű hasznuk nem volt." Hogyan! Csattan fel epés gunynyal a cikkíró — hogyan, hót az angol világbirodalomnak egy nyolcaddal való megnagyobbodása, a metz-diedenhofeni érc, az elsassi kálium, az avoldi szén, mégis csak velamivel több a semminél? Ám ne legyünk túlságosan igazságtalanok azokkal szemben, akik nem tehetnek róla, hogy Clausevitzben fétist imádnak. Nem vétenek ezek a jámborok a logika ellen sokban, mindössze ceak annyiban, hogy akár szándékosan, akár szándéktalanul elfelejtkeznek valamiről. Clausevitz idejében ösmeretíen fogalom volt az ellenséges országok kiéheztetése. Ám azóta, hogy a nagy gondolkodó lehunyta a szeme pilléi', illett megtanulnia mindenkinek, aki hadat visel, némi dolgot. Azt a pirinyó csekélységet, hogy az élelmiszerben és a nyers anyagban látott szükség bomlásnak indítja, azután elpusztítja asokat a seregeket is, amelyeket ágyuk, repülők, tankok özöne véd. Ha a gulyéségyu nem füstölög, csinálhat a vezér azt, amit akar, a parancsnokságot átveszi tőle az éhség, a mindenható diktátor. És idevonatkozólag Marx tábornok nem egy érdekes anekdoté* val szolgál. Igy meséli, ami a vezetése alatt álló hatvanadik gyalogezreddel történt. A Chemindes Dame8on csata- és fej veszítve szaladtak az angolok, Amiens irányéba, Mindenki azt várta, hogy a német pynlogság íziben előtör s végig n t mindent, ami útjába akad. D i bizony nem igy esett. Az éher német bakák nem mozdultak. És a szünetben levegőhöz jutott az angol tüzérség s ontani kezdette a halált. Emlékeztet azután Marx tábornok az armentieresi kalandra. Az angolok futottak, mint a nyulak. De Armentierésből, BZ angoloktól felhalmozott élelmUzerektől duzzadó városból nem akaródzott az éhes csapatoknak tovább masírozni s egé". éjszaka mást sem csináltak, mint ettek és itiak rogyásig. Az sem utolsó, amit az argonnei hadállásokról beszél. A harcéi mögött pihent az exred, olyan helyen, ahova nem ért rl as enyészet dulá~a. És a !e?énysé« mégse nyughatott. Furton-fu t zaklatta a paiancsnokot. Gyeíúnk a tűzbe I — hangoztatta mindegyik 1: nka — szivesebben vagyunk jó ellátást bizloiitó lövészárkokban, akármilyen golyózápor is sűríti a levegőjét, semhogy az éhséggel egybekötött biztonságban rostokoljunk. Véges etül egy hősies tiszt utolsó levelét olvassa fel Marx azoknak a fejére, akik a propagandajárvány hatása alstt az uj dinamika értelmében becsmérelik s megvetik az anyagiasságot. Vájjon miről álmodozott a nemes katona, mielőtt ütött az utolsó órája? Nos, a tiszta idealizmustól fűtött, kiválóan művelt hérosz Nietzschéről szót sem ejtett és n*m ejtett szót arról a bizonyos Wille zur Macht ról. Vajaskenyérről álmodozott, vajas kenyérről, amely igazi és nem pótanyagok srpgyvaléka. Meg kolbászról 8 egyéb földi javakról, ennivalókról, amelyek csakugyan ehetőek. Lenz vezérkari százados megerősíti a tábornok előadását, ha ugyan megerősítésre szorulhat, ami önmegától értetődik. A Militarr Wochenblatt egyik száméban par longum, per latuin semmit el nem véve, semmi hozzá nem téve ecseteli a világháború kiéhezett csapatéinak kétségbeejtő állapotát. Hiába csikorgatták, hiába fenyegették a koplalástól elcsigázott embereket, nem voltak kaphatók erie, hogy elhagyják a zsákmányolt élelmiizereket. Enni akartak, enni és jól lakni a halóibamenés előtt. És akármilyen cinikusan hanszott annak idején Churchill szavajárása, miszerint a háborút az nyeri meg, aki az utolsó gram élelemmel s nyersanyrggal rendelkezik, neki lett igaza. A német hadseregen nem fogott volna ki semmi, meg a pokol kapui sem győzték volna le, ha e! nem sorvasztja a mindennél biztosabban ölő méreg, BZ éhség. És handabandázhat, beszélhet, irha! Ludendorff, amennyi jól esik neki, a hátbatámadásról,; a tőrdöfésről, a legendát örökre elintézte, amennyire legendákat egyáltalán el lehet intézni, Marx tábornok, a nagy sztratéga. Ám pereljen Gőring a tábornok kai I Bizonnyal perelni is fog. Nem csak azért, mert gombostűvel ki lyukasztott egy mithoszt, hanem asért is, mert dacos nyíltsággal feltért valamit. Azt,hogy a német vezérkar meg van győződve pontosan annak forditoltjórál, amit Gőring hirdet. A német vezérkar nem hisz a kiadott paroliban, amely az ágyuknak adja a priuszt az élelem felett s mivel nem hiss, nem is hajlandó autérkiás alapon, nyersanyagok szűkében, népét egy müvei — jó rádión — élmény a zenebarát számára. Figyelje meg a 83-asORION-RADIO hangját szimfonikus zenekari közvetítésnél! Kapható minden Orion rSdiókereskedónét Fenti készülék kapható: Hirsch Jánosnál Fenti készülék kapható: Rosenbaumnál kilátástalan háborúba ugratni, amelyből bénán s csonkén vinnék el a történelem póruljáríjainak a lézáretjébe. Ezért volt izgató Gőring éa Schacht párbaja. Yrflonck m? í
