Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-07 / 253. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1931 hóveűiber 14 Éjféli beszélgetés a Nobel-díjas Szent-Györgyi professzorral Az ember élete születésétől a halálig, sőt azon tul is: lassú, szünet nélküli égés. Az én búvárkodásommal meg akarom ismerni minden kerekét, srófját, szelepét és anyagát a kazán­nak, amelyben az élet tüze láthatatlanul lobog. A végső cél : mentül közelebb hozni az időt, amikor az orvos ugy tudja kezelni ezt a kazánt, mint a lakomotiv gépésze a maga masi­nájának szelepeit . . . Beszél az élet rejtelmes tüzének tudósa... portokat. a soffőrnek a volánja melleit, *őt a szakácsnénak is, hogy a'. Ön találmányának gya­korlati alkalmazóiéval, meghosz­aaabbodík-a az életünk, egészsé­gesebbek leszünk-e és könnyeb­ben birjuk-e el az életnek éa a veszedelmeknek esernyi terhét. A laikusok száméra kérek én nyilat­kozatot, azoknak az embereknek, akik nem dolgoznak a laborató­riumokban lombikok melleit. . . Szemben ülök Szegeden, a Ti­sae padján, a mayeriingi tragédia szomorú hőséről elnevezett Rudolf téren egy sárgára meszeit bérház első emeletén Szent-Györgyi Al­bert professzorral, a Nobel-dij ma­nyer tudósával. Előttem a Tiaza, szemben velem sötét ablakaival a kultúrpalota, ehoi Saseged két nagy tudósa : Tömörkény István és Móra Ferenc halmozták fel üvegablakú vitrinekben a régi kel­ták és Attila kortársainak megsár­gult csontjait. Széles nagy íróasztal a szoba közepén, a rajta hordoz- a haló irógép mellett rengeteg levél és telegramm a világ mir.dan ré­széből. Kerek rézasztal mellett ülünk, széles dobozban angol pipadohány. Mosolygó arcú, kisportolt ember ül velem szemben, szakasztott olyan, amilyennek az engol világ­csavargásaiban megismertem. A dolgozószoba ízlésén meglátszik az ások esztendő, amit nyugaton eltöltött. Udvariasan azt mondja nekem, hogy napok óta adja egvik intervjul a másik után és nem tudja, hogy mondhat e most ujat. És én igy szólok hozzá : — Rengeteg oj.yan cikket olvas­tam el, amelyet Önről iriak és nem tehatek róla, e cikkek nem ©légi­tették ki a kíváncsiságom. A gyors­vonatban az egyik útitársam arra kért: magyarázzam meg neki mi­ért kapta mes? ez a Szent-Györgyi professzor a Nobel díj ezreit és én — nehezen tudtam oíyen választ adni, amit megért a mindennapi életben robotoló ember. — Bizonyos az, hogy az orvosi tudomány nagy tudósai ugyan azt a célt szolgálják, mint az orvosi tudomány maga : igyekeznek hosz­szabbá, zavartalanabbá és kelle meaebbé tenni a végeséletü em­ber életét a földen. Én ugy kép­zelem, hogy az Ön korszakalkotó felfedezése is végső eredményében ezt a célt szolgálja, a nagy töme­gek azonban valahogyan nem ér­tik meg a dolgot. A nagy tömegek számára megfejthetetlen hierog­lifét jelentenek e kifejezések : bio­chemie, balső égési folyamat, C vitamin, P vitamin. — Én azt szeretném hirül adni az embereknek, az újságok olva­sóinak, a délutáni kapucinernél ülő textilesnek, a könyvelőnek, aki este az ágyban olvassa el a ri­Az én kutatásaim célja: megismerni az emberi szervezet gépezetének minden kerekét Kicsiny pipáját megtömi dohány­nyal és amikor az már szelel, feleli: — Az én tudományom, a bio­chemia, .amelyet magyarul élet­vegytannak nevezhetünk, egészen fiatal. Mindössze ötven, vagy hat­van esztendős. Mi az élő szerve­zet működését tanulmányozzuk. Az életet, tehát az ember életét is vegyi akciók és vegyi reakciók teszik Ö8JZ9. Azt kutatjuk, hogy vegyi strukSuróval dolgozik az élő ember szervezete. A mi tudomá­nyunkkal a tömegek nem lehet­nek tisztában, mert ez nagyon komplikált. A tere rendkívül tág é« megállapításaink p.z orvosi tu­domány száméra kélséckivül uj korszakot jelenlenek. Ez az uj korszak már meg is kezdődött. — Ha laikus számára akarok mondani valamit, akkor hasonla­tokkal kell élnem. Azt kell mon­danom, hogy az ember szervezete hasonlít egy kazánhoz, amelyben szakadatlanul, szünet nélkül tart az égés. Tüz nélkül nincs élet. Csakhogy amig a kazánban nem történik más, mint égés, addig az ember kazánja maga termeli és maga cserélgeti alkatrészelt. Az emberi élet maga nem más, mint folytonos égés. — Az én tudományomnak, a biochemiénak, amely folytatása a szerves vegytannak, célja: tökéle­tesen megismerni ezt a kazánt, annak minden, legparányibb ké­szét is, a tüzelőanyagot, amely a kazánt füti és minden olyan fo­lyamatot — evést, mosgást, járást — amely ezt az égést szabályozza. Hnzen az ember szerveseiében az égés már akkor kezdődik meg, Divatpullóverek férfi és nos Ili fehérnemű bélelt kötésű női harisnya | bélelt ESCHER-nél olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel kapható BUTORHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 mx. EC©dvező fizetési feltételek! amikor a csecsemő még meg sem látta a csillagos eget és nem ér véget a halállal. Azt a nagy ka­zánt, amelyben ez az égés sza­kadatlanul tart, ssedam én széjjel kerekeire és ezeket a részeket vizsgálom rendre. Sok kereket is­merünk már, de még mindig sok­ezer a sxáma az ismeretlen alkat­részeknek. A végső cél: generalreparaturába küldeni az emberi szervezet motorját Andrássy-ut 7. — Az ember azerve£etének ka­zánja maga termeli, cserélgeti al­katrészeit és tüzelőanyagát. E? utóbbit részben a növényektől kapja és azokat a kerekeket, ame­lyeket a növényektől kep az em­ber, nevezzük mi vitaminoknak. A vitaminok jelenlétére szükség van, mert azoknak hiánya betegséget okozhat. A század elejének ez a felfedezése forradalmat jelentett az orvosi tudományban. Ekkor jutott el a biochemia a vitaminok felfe­dezéséhez és találta meg az A, aztán a B vitamint és fedeztem én fel a C vitamint. Ez a felfedezés azonban az én munkámban csak egy kis epizód, hiszen a C vitamin az emberi szervezet sok-sok ezer kereke között csak egyetlen kerék. Én magam a C vitamin problémá­jával mér nem foglalkozom és en­nek az anyagnak a gyártását át­engedtem a gyáraknak, amelyek nagy tömegekben juttatják el azt a klinikákhoz és ott a legkülön­bözőbb betegségeket gyógyítják vele sikeresen. — Mi hát a végső cél ? — le­szem fel a kérdést. Feleli: — Megismerni teljesen és töké­letesen a kaaánt és ezzel meg­teremteni á teljes védekezés lehe­tőségét az embert fenyegető min­denféle veszedelemmel és zavarral szemben. Ha tökéletesen ismerem az emberi szervezet kazánjának minden részletét, ugy ahogy a gé­pész ismeri a lokomotivot, vagy az órás a legkomplikáltabb szer­kezetű chronometert, akkor meg van a lehetősége annak, hogy se­gíteni tudjon az orvos, amikor az alitatréezek már kopnak, vagy a tüz lobogása alábbhagy. A végső cél: minél közelebb­hozni azt az időt. amikor az orvos a mi megállapításaink segítségével a legapróbb részletekig ismeri az embeii szervezet kazánját, abba bele tud nyúlni éppen ugy, mint a gépész a maga masinájába. A végső cél: el kell jönni az időnek, amikor generalpreparaturába lehet küldeni az emberi szervezet ka­Elegáns és divatos öltönyt, felöltő­és téli kabátot készít Krasznai Mihály urlszabó, Ferenc József-tér 20. sz. Tegyen próbarendelést

Next

/
Oldalképek
Tartalom