Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám
1937-07-04 / 149. szám
1937 julius 9 Í3EKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza A Vatikán loggiáin, amelyeknek padmalyéról Raffael alkotásai néznek farkasszemet az örökléttel, csak rilkén szűrődik ét némi hir. Egyedül a beavatottak tudják, mi fő ott, ahol « legragyobb szakácsok, egy Pacelli, egy Pizzarao keverik a rántást. Ámde amikor Ludendorff, feledve a mult sérelmeket, békejobboi nyújtott Hitlernek, szokása ellenére hemgosan ziibongani keadelt a pápai diplomácia. Es végül is, Mundelein chicagói érsek száján felharsant az üzenet: a római egyház nem alkuszik meg a pogánysággal, még akkor sem. sőt akkor legkevésbé, ha egykori kvártéiymester vezeti csatárt). Honnan ez a gyűlölet, amely a Cuiiát Ludendorff ellen ingerli? — Mert, ha valahol, ugy a dalárium táján, ösmethetik a legjobban azokat a röpiratokat, amelyeket Lu dendorff 1932-ben, a nemzeti szo cializmus győzelmének előestéjén, százezer meg százezer példányban útjukra menesztett. „Hitler eladta Németországot a római pápának I": harsogott közülök egyiknek a cimel Hát még a tartalmuk I „A Vatikán legnagyobb örömére — tajtékozott akkoron a generális — a Hohenzollernek nem átalják a nyakukba ültetni a nemzeti szocializmust, alig pár héttel a szörnyű botrány után, amit Roehm kapitány felidézett. Német férfiak, vessétek le a barna inget és öltsetek helyébe fehéret 1" Ilyen előzmények után egyenesen örömmel kellene látnia a pápai udvarnak Ludendorff megtérését. Hisz ugy vonul be az ellenség eoreiba, mint az a bizonyos faló Trója városába, inspectura domos, ventureque desuper Urbi. Igen ám, csakhogy Hindenburg jobb (vagy bal) keze már nem az, ami hajdanta volt, már nem a „technikai háború Napoleonja", aminek Buát és Liddel Hart nevezte. Régóta átváltozott vizionéTelefon • 91. NYITOTT TETŐ ! Julius 4 én, vasárnap 3-5 7 9-kor Vasárnap 3 órakor zóna I Titok Alpár Gitta, Jean Galland, ConstantRenny Magyar hiradó Julius 5—6-án, hétfőn—kedden fél 7, fél 9 Hétfőn a fél 7 órai előadás zóna 1 Szerkesztő űr barátnője A lóvátett ember Betty szerencséje riussá, egyesek ezerint tánco'ó dervissé, aki élete párja, Freu Mathilde oldalán egy, csak egy célt ismer: Németországot uj hittel boldogileni. Ám hei.'igen Quell deut teher Kraft cimen lapot ia ad ki az uj próféta. Lapot, amelynek minden egyes száma érdekesnél érdekesebb dolgokra lanija a nyájas olvasókat. Mestudjuk többek közölt ez egyikből, hogy Schiller nem természetes u'on mult ki ebből ez árnyékvilágból, hanem igenis Goethe őexcellenciája volt az, aki orvul eitette szegényt lábalól, a szabadkőművesek felbujtésáre. Gotthold Efráim Lessinget viszont kebelbarátja élelie meg, ama bizonyos Mendelssohn, ami annál inkább plausibili3, mert zsidó volt az istenadta. Az sem utolsó, amit ran hivatkozik a feleségére, a neuroliga szakorvosára. Állandóan ugy emlegeti, mint nagy filozófiai ujitót, aki lepipálja Piátót és Aristotelest. „Mathilde Ludendorffitései — jelenti ki gavallérosan egyhelyütt Ludendorff, akire igazén reá iliik Horatius uxorius jelzője — sokkalta több lényeget íaríalrraznak, semmint Kant és Schopenhauer összes müvei együttvéve." Sőt, a nagy hadvezér peremplonikusan ez elé a dilemma elé állitja az emberiségei: „A világnak döntenie kell Jézus Krhz'us és Mathilde Ludendorff között." Na tessék hüledezni máris 1 Hétra van még a fekete leves I Ilt van a legújabb szerzeménye a vallásujitónak, egy meglehetősen potrohos füzet. A címe: A nagy borzalom. És kiket fogott el a borzalom? Hét kikel fogott volna e), ha nem a mindenrendü és minden rangú papokat? Kisült ugyanis, Erich BENGER gyapjú FÜRDŐRUHA különlegességek kizárólag T E S C H E É L Bixatom bevásárlási helye! Simpsonnéról, az angol dinasztia „vámpírjáról" hallunk. A dráma heroinéját Ludendorff szerint nem hivták soha Simpsonnénak. Álnevet öltött ez a Jezabel, csakhogy hamis nyomra vezessen. Ugyanis egyenef vonalban Sámsontól származnék Edward megrontója és zsidó a vére. Abból a fejtóból ered, amely a bibliát, est a lassan ölő mérget adta az emberitégnek. Persze Ludendorff szerint nemcsak a zsidók törnek az emberiség s különösen a germánság életére. Cinkostársai is vannak a gazoknak. Ezek: a szabadkőművesek, jezsuiták, no meg a bolsevisták. Es igy csak természetes, hogy Ludendorif mindegyikre egyként acsarkodik. A jezsuitákat saját bevallása sze rint már pozdorjává zúzta a kvártélymester, de az igazi ellenséggel — szintén saját bevallása szerint — ezideig nem volt képes leszámolni. Az igazi, az ősi ellenség — argumentál Ludendorff—Rómában fészkel és a kereszténységnek nevezik. A kereszténységet a német lelkiségtől áthidalhatatlan antinómia választja e 1, elannyira, hogy a kereszténység a német léleí» „specifikus toxicumának", különös méreganyagának tekinhető. Eszel „a különös méreganyaggal" csak a német istenfogalom birkóshatik meg diadalmasan. A német lélek a maga képére alkotta az istenét, úgyhogy minden idegen abstrakció, amellyel eddig megfertőzni próbálták, a kinyilalkoztetás, a megváltás, bomlasztólag hat reá és elzülleszti. A germánoknak nem arra van szükségük, hogy Jézus Krisz tus által megváltassanak, de igenis arra, hogy Jézus Krisztustól megszabaduljanak, ugy ahogy Mathilde Ludendorff egyik könyvének címében szerencsésen és tömören megfogalmaztai Erlösung von Jesu Christo. Ne tessék kérem csodálkozni. Ludendorff nemcsak ezen a helyen, de másutt is, szerfölött gyakAndrássy-u 7. Tel: 480 Ludendorff kisütötte, hogy a biblia, az ó és az újszövetség nem egyéb silány hamisítványnál. Aki tamáskodnék benne, annak épülésére ábra is disziti a jeles elmemüvet. Viharos tengeren úsznak a roncsai egy hajónak, amelynek oldalára a művész görög betűkkel ezt a szót pingálta: Biblia. Persze, hogy ez egyházi sajtó felzudult. De mit ér a felzudulás, amikor Ludendorff csak egy dörgedelmes szóval válaszol i Abgeblitzt I S mit ér a felzudulás, amikor ezek a pamfletek százezres példányokban forognak kézen-közön s egész Németországot megfertőzik. Elannyira, hogy szinte naponta olvashatók a lapokban az efajta hirdetések i „Pogány úrinő szeretne gondolatokat cserélni pogány úrral." Közben a stehrenbergi tó idillikus partján a Ludendorff házaspár ontja a megnyilatkozásokat, amelyek néhol egyenesen nyugtalanítók én idegorvoira eppellélnak. Mit szóljunk például az ilyen megp,lomén kisiklásokhoz: „Buddhát rendszerint ugy ábrázolják — írja Ludendorff — mint aki a homlokán zsirdudort visel, az istenség jelképe gyanánt. Nos, az én feleségem gyönyörű homlokán is fellelhető ugyanaz az isteni jel, ami nem kis megrökönyödést keltett » buddhisták soraiban." Mit szóljunk ehhez ? Okosabbnak tartjuk a hallgatást. Ám sajna, ez a psycho8is oda is elkíséri Ludendorffot P ahol semmi szükség rája. így minekutánna ez év áprilisában Hitlerrel megbékült, ekként áradozott: „Adjunk hálát a kancellárelnöknek azért, hogy feltette a koronát a nemzet ujjászületési törekvéseire, azzal, hogy széjjel tépte a gyalázatos békeszerződést s minden gazdasági és politikai akadály ellenére újfent katonai szolgálatra fogta a nemzetet." Eddig minden rendben van. Ám hirtelen nagyot kanyarodott a penna és a gondolatmenet: „A háború után azonban nemcsak ezt éltük meg. Megéltünk, megértünk egyebet is, mást is. Megértük, hogy fajunk önmagéra eszmélt s feleszmélt ősi isten fogadalmára, amelyet az idegen istenek szolgái annyi évszázadon át elnyomni és gyökerestül kiirtani próbáltak. Végűi is és pedig mosf először, a világegyetem és az emberiség fennállása óta most először adatott válasz, megcáfolhatatlan válasz az élet, a halál, a fajok, a nemzetek összes problémáira. Ezt a választ Mathilde Ludendorff adta, egyedül ő és ttenki más. Mathilde Ludendorff szilérd alapot nyújtott ezáltal minden német egyéni életének, szilárd alapot nyújtott egész Németország életakaratának, ellentétben a kereszténységgel, amely elgyökérteleniti a népeket. Mathilde Ludendorff cselekedete olyan esemény, amely fundamentumaiban megrázta az egész földkerekséget." Ezzel azuián igazán nem alkudhetik meg Róma. Róma elismert sok mindent. Eíismerie még az eretnekeket is. quia necesse est haereses esse! Dő Róma, amelyet Gergely pápa az értelem müvének, „creatura mentia" nek dicsért, kezet nem foghat soha — az értelmetlenséggel. minket támogat, ha hirdetőinknél uásárol Oiaezorezági nyaralással egybekötött társasutazás a Párisi Világkiállításra! A társas csoportok Budapestről indulnak junius 4-én, julius 18-én, augusztus 1-én és augusztus 15 én. Vidéki utasok lakóhelyüktől Budapestig és vissza 33 százalékos vasúti kedvezményt élvezi ek. A 15 napos ut részvételi dija gyorsvonatjeggyel, jó polgári szállodákban való elhelyezéssel és ellátással, podgyész- és baleset biztosítással, hordárdijjal, az adókkal és borravalókkal 298 pengő Párisban 6 teljes napol töltenek az utasok és autócar-körséták során megtekintik az uj Párist, a Világkiállítást és szakértő vezetővel a Louvre muzeumot. Olaszországban 5 és fél teljes napot tölthetnek a résztvevők, tetszésük szerint választva Courmayeurben, Caressioban, Alassioban, San Remoban, vagy Venezia-Lidón E nyaralással kombinált gyönyörüszép és szenzációsan olcsó társasutazások iránt máris példátlanul nagy az érdeklődés s ezért ajánlatos a leggyorsabban gondoskodni helybiztosításról. Részletes prospektussal szívesen szolgál a „Békésmegye! Közlöny" kiadóhivatala. Bármelyik társasutazásra egyszerű levelezőlappal is jelentkezhet a t i | Utazási- is Idegenforgalmi Irodán&l ———I Budapest, V. ker Doroltya-ucca 7. szán ranscoalíncnl t* u i° b= 383 1' 3 3- 3-mw».
