Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-04 / 149. szám

4 öEKESfflEQYEl K©2L0d¥ 1937 julius 4 Tf napsugár és a tenger misztériuma A Kralj Alexander, a tengernek ez a büszke vándora most szedi fel a horgonyát a Canale Grandén, szemben a rabszolgavásárok piacával, a Riva degli Schiavonival, Veneziában. Gondolák serege hemzseg körülöttünk. Magam se tudom miért: azt nézem, hány öreg ember van a gondolások között. A legtöbbjüknek fehér már a haja. Nem kell ördöngösség annak a megállapításához, hogy akad közöttük sok. aki jóval felül van a hetvenen... Vájjon: mi az oka annak, hogy a tengerparton tovább <slnek az emberek, mint a szárazföldön... Akik nagyon szerelik egymást, azok e»le érkezzenek meg a lagúnák városéba és osszák be az idejüket ugy, hogy este is távozzanak a metropolisból, amelyet másfélezer esztendővel ennekelőtte a tengernek százhárom szigetére épilettek egyszerű halászok. Ragyogóan szép látvány iiyen hatalmas gőzösön, mint a Kralj Alexander lassan, szinte ünnepélyesen kisiklani Szent Márk cölöpökre épült városából... A tenger olyan sima, mintha olajból lenne... És mégis: ha ott állok a korlátnál és szemem elmerül a habok rengetegében, minden perc uj élménnyel ajándékoz meg. Foltok úsznak a tengeren: még a kapitány se tudja megmondani, hol születiek és merre tart az utjuk. A sirályok elkísérnek, megpihennek néha, aztán újra körülrepülik az árbőcot, hogy tudtunkra adják: gyorsabb a járásuk, mint a tenger büszke vándorónak. A ezalónban Bécset közvetíti a rádió és szerelmes szívű emberek szótlanul ülnek a székek bársonyéban. A habok alakja, színe, járása minden percben változik. Most: éppen hogy kissé fodrozódik a tenger, amott a horizonton már fehér csipkéje van a haboknak, aztán egymást csókolják a hullámok és a csillagok fénye szinte himbálódzik a habok ölén. Kicsiny bárkák siklanak tovább, nagy sárga csillag van a vitorlák közepén és kifeszített hálók mellett lágy nótákat énekelnek a tenger muzsikusai. A fároszok vörös és zöld lámpái elalszanak, hogy kigyulljanak újra, egyhangúan zakatol a gép és a matróz, aki elsiet mellettem, nevetve mondja, amikor megkérdezem, hogy: az unokája már második tiszt azon a hajón, amelyik tegnap indult Dubrovnikből az inkák egykori földjére... ...Itt, a tenger partján és a tengereken sokáig élnek az emberek... Társam is van az uton, rési barátom, dr. Lakatos Viktor. A badeni és abbaziai Lakatos-szanatóriumok igazgató főorvosa. Valahányszor összehoz vele a sorsom, mindig tud valami érdekeset a számomra. Leülünk egyikére a nyugszékeknek a Kralj Alexander fedélzetén és éjfélig mesél nekem a tenger misztikumáról. ,Senki se tudja, mi van a tenger vizében... — Évek óla tanulmányozom — kezdi érdekes előadását Lakatos doktor — a tenger vizének és a napsugárnak hatását az emberi szervezetre. Az eleő megállapításom az volt, hogy magas uérnyomásu embereknek normálisra szállt le a vérnyomása a tengerpartján anélkül, hogy bármiféle gyógyszert is használtak volna. Az első idő ben nem tudtam: vájjon a tengeri fürdők, avagy a tengeri levegő okozzék-e ezt a változást. Figyelni kezdtem a pácienseket. Réjöttem aztán arra, hogy olyanoknál, akik hurutjuk miatt j3nnek a tengerpartra és akiknek itt tartózkodásuk első idejében nem engedélyezünk tengeri fürdőket, ee a hatás szintén tapasztalható. A tengeri fürdők a hatást aztán még fokozzék. — Megpróbáltam feleletet kapni a kérdésre, vájjon: az okozza-e a vérnyomás csökkentését, hogy a tenger az idegrendszerre megnyugtató hatással van és enyhíti a magas vérnyomásnál mindig; nagy szerepet játszó komponenst, az idegek feszültségét, avagy maga a tenger szintje, tehát a magasabb légnyomás és a vérnyomás közti reláció hat e jótékonyan azokra, akiknél a modern kor betegsége, a véredényelmeszesedés okozza a magas vérnyomást. Valószínűnek tartottam, hogy mind e két tényezőnek jelentős szerepe van, hiszen tudjuk jól, hogy magsa vérnyomásu embereknél a magaslaton való tartózkodás kellemetlen tüneteket szokott kiváltani. — A tanulmányaimat astén folyKnlpio tropikálöltöny flEl • rr • Í9

1- pengőtől Jobb minőség! Szebb kivitel! KULPIN DIVATHÁZ férfi- és fiu készruhaosztálya, Békéscsaba taltam tovább és elsősorban azt tanulmányoztam, hogy miből is áll a tengerpart levegője. — Ezt senki sem tudja megmondani, hiazen nincsen ember, eki feleletet tudna fidni arra a kérdésre, hogy mi minden van a tenger vizében... Ti tengerek misztikumát fetszinre tjozza a napsugár... — A tenger partján — és Abbazia közvetlenül a tengerpartján fekszik — a tenger vizének állandó a kipárláaa. Ea az oka annak, hogy gyorsan gyógyulnak itt azok, akiknél a tüdő és a légzőszervek szorulnak kúrára. A hurutos bántalmak szinte csodálatosan tűnnek el. Az emberek egéaz nap a tenger partján járkálnék és szívják a tenger levegőjét. Mi is van hát ebben? — Tudjuk : 4 százalék só. Ezenkívül jód. Ezenkívül ezernyi rejtély I Évezredek óta nekünk idegen élet tombol a tenger fenekén. Titokzatos halak, növények születnek és pusztainak el. Nincsen elem, amely a tenger vizében ne lenne föllelhető. Mindez a bomlási folyamat a tenger ismeretlen mélyében tombol é8 a napvilág hozza felszínre. Azt. hogy a napsütés milyen hatással van a tenger vizére, pontosan nem tudja még a tudomány, nme'y azonban már kimutatta azt, hogy a kvarcfénynyel kezelt tej mennyire előnyös fejlődésükben visszamaradt gyermekek táplálására. A kvarcfénnyel való kezelés pedig nem más, mint mesterséges napfénykezelés. — Képzeljük el: a tenger vize évszázezrek óta kapja ezt a kezelést és a tenger mélyének minden rejtélyessége, ismert és ismeretlen elemek jutnak felszínre így a tengerek partjain. A napsütés a tenger vizének összetételére állandó hatással van és ez a hatás fokozottabb mértékben befolyásolja az ember éleiét éa egészségét. — N ?m véletlen az, hogy a tengerek népa, halászok és hajósok nem ismerik a véredények elmeszesedését, pedig csöppet sem élnek higienikusabban, mint a városok népe. Az étkez ísük nem diétás, nem vetik mes? se a dohányt, se az alkoholí, tehát ezt a két narkotikunot, amelyről a modern orvostudomány kimutatta, hogy közvetlenül okozói a modem kor bajainak és a magas vérnyomásnak. Csodákat müvet a tenger — Amint előbb említettem, évek óta figyelem a tenger visének és levegőjének a hatását mindkét abbásiai házamban. Tapasztalnom kellett azt — és pedig nem elvétve, hanem szémos esetben — hogy idősebb emberek, akik otthon a magasabb vérnyomás követkeatében aiig tudnak járni, itt, a tengerparton nemcsak órákat sétálnak anéikü', hogy a véredényrendszerük ez ellen tiltakoznék, hanem kedvet kapnak ahhoz is, hogy eleinte csök mint nézők menjenek el a Palece Ho?e' öt órai teáira, hogy asaíán maguk is beálljanak a táncolók kösé ée néha — minden különösebb követkeamény nélkül — ea éjszakénak olyan óráiban is fox'rottot, vagy tangót táncoljanak, amikor odahaza mér régen az igazek álmát alusszák. — Amint hogy hetven és nyolcvan esztendős emberek a tengerparton még minden nap kimennek halászni és órákon át csapkodják evezőjükkel a tengert, azonképpen aggastyánok, akik odahaza alig mernek már szivarra gyújtani és öblös karosszékben csöndesen olvasnak újságot, itt uj életerőre kapnék és maguk se értik, mi lehet az oka annak, hogy a vérnyomásuk —- az arteiios clerosis legbiztosabb megállapifója — nap ról napra kisebb lesz anélkül hogy az illető bármiféle különösebb kúrát használna, vagy medicinát szedne. — Az orvos nem szereti használni ezt a szót: csoda. — Az orvosi tudományban csodák nincsenek. — És én mégis azt mondom, hogy a tenger csodákat müvei és erre a csodára egyes-egyedül azért nem jött rá az orvosi tudomány, mert a vérnyomásmérő készülék aránylag rövid életű. Én megpróbálkoztam azzal is, hogy nemcsak azok vérnyomását mértem meg, akik magas vérnyomásuk miatt jöttek el orvosaik tanéciára házaim valamelyikébe, hanem vizsgálat alá vettem azokat, akiknek a gyomrukkal volt valami bajuk. És az eredmény mindenütt egyforma volt: a vérnyomás naprólnapra, fokozatosan leszállt, ho^y aztán ra normálisnál megmaradjon. — Bizonyos, hogy ebben az eredményben szerepe van a sónak, a jódnak, a rádiumnak, aztán annak az ezernyi titokzatos foszforeszkáló anyagnak, amelyet a napsugár hoz elő a tenger mélyéből. A tengeri ázalagok, moszatok, ismeretlen tengeri lények bomlásukkor ismeretien összetételű anyagokra bomlanak szét. Ismerünk halakat, amelyek világítanak. De: örök rejtély előttünk még mindig, miféle élet tombol két, három, négy, hatezer méter mélységben a tenger szine alatt. A sóról tudjuk, hogy nemcsak a tenger vizében van jelen, hisnem a tenger parijának levegőjében i», hiszen : tessék eirokko idején megnyalni bárkinek is az ajkát, érezni fogja, ho^y annak sós az ize. — Ezek az ismeretlen anyagok, a tenger rejtelmes világának évezredek óta tartó rejtelmes élete, a napsugár, ezenfelül a tengernek az idegekre való megnyugtató hatása, a magas légnyomás : okozzák ezt a csődét, amelyet gyorsabban és könnyebben érünk el itt, mint medicinákkal és szigorú életmóddal. — Az orvosi tudomány ma általában a sugaras kezelés korszakőt éli. Da nem tudja még: vájjon miféle sugarak keringenek itt, miféle sugarakkai ajándékozta meg az emberiséget és a tudományt minden életnek őse : a tenger. Miféle fantasztikus erejű sugarakat bocséji ki magából az a kémiai folyamat, amely tombolt már akkor, amikor barlangok mélyén először keresett menedéket a teremtés koronája, az ember ... (Vége.) Paál J5b TELEFOKSZAMUNK: 176.