Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-25 / 93. szám

1937 április 25 5EKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 z o D H TEL folyósít korlátlan összeg erejéig a BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. Békéscsaba Telefon: é s 82 Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza „Ami engem illet, régóla kinőttem a gyermekcipőkből. Tehát nem vagyok babonás s nem félek holmi kísértettel, aminő a pápaság." Ezeket a szavakat nem kisebb legény ejtette, mint a vaskanceílár, aki pedig nem igen szokott félre beszélni. Ám, ha poraiból föltámadna, aligha nem ciodálkozva dörzsölné a szeméi B smarck. A pápaság, amelyet ő, a csalhatatlan diplomata, holmi kísérteinek nézett, ma elevenebb, mint valaha s feként jóvalta elevenebb és eresebb, mint akkor, amikor Mastai őrgrófja orszóglott Rómában. Csattanós bizonyság erre a kudarc, amely legutóbb a rexista mozgalmai érte. Degrelle ugyanakkor is elbukott volna, ha nem peckázik a katolikus e^yházzaj. De hogy ilyen csúfosan hasait végig a cirkusz porondján, azt nagyrészben Van Roey őeminenciájönek, Malines hercegérsekének s Belgium prímásának köszönheti. Mindez, persze, rendjén lenne akkor, ha a rexizmus a baloldali szélsőséget jelentené, amelyet az egyház anaihémóval sújtott. Csakhogy ép fordítva áll a dolog. A rtxizmus egyazonos azzal a iobboldali szélsőséggel, amely állandóan az egyházhoz törleszkedik. S éppen ezért végehossza nircsen az álmélkodásnak, vájjon mi az, ami a Curiát erre az állásfoglalásra bitla. Az ok, az indok egyszerű. Amióla a protestáns davium reája háramlóit, Róma soha szem elől nem tévesztette azt a meagye vonalat, amely a felki hatalmat a világi hatalomtól elkülöníti. Akadtak ugyan Péler utódai között szerbeszómba olyanok is, akik a világi hatalmat a lelki hatalom rovására növelni próbállák és megesett bizony eiég gyakorta az a bohó furcsaság, hogy katolikus uralkodók fegyverrel szorították a pápát haza, abba az országba, amely nem erről a földről véletett. A világi halalomról azonban, nagy sokéra, lemondottak a tiarák fölkentjei, bölcsen és okosan meg/ alkudván a realitással. -tm/MUTHNER ÖDÖN VII. ROTTENBILLER UTCA 33. Ezzel szemben a lelki halaimat állhatatosan, konokul védelmezték, azt soha alkura, sem áruba nem bccsájtolták. S/ent volt a legkisebb porcikája is előttük, mert ezt mér nem a véletlen juttatta nekik, de Jézus rendelése. Innen van, hofcy lassanként megbékéltek s meg is fértek a protestáns, eői az orlbodcx államokkal is, szóval mindenkive/, aki az ó- és újszövetség oltárán áldoiotl. Ám örökké háborúskodtak a ponliftxek azok kai, akik a keresztény dogmának behódolni vonakodtak, avagy a keresztény dogma ellen pártot ütöttek. A tizenhatodik század óta nem ütközött elő ilyenfajta haeresis. Mígnem 1917 óla egyre-másra nőnek ki a földből a totális államrendszerek, amelyeknek alapítói a lélek felelt is maguknak vindikálják az egyeduralmat. Szabatosabban beszelve, ezek az ujkeletü próféták sehogy, sehol nem tűrik az etyház beleszólását. Es a Vatikán egy szíp napon arra ébredett, hogy nem csak balról, de jobbról is tüz aló fogták a hogy nemcsak a Szovjetunióban, nemcsak Mexikóban, nemcsak Spanyolországban ég a lába alatt a talaj, de a harmadik birodalomban Í8. Nyomban szembe is fordult a veszedelemmel. Bátran csatázott a Szovjetunióban, Mexikóban, Spanyolországban. Leszámolt Frenciaországban Nauross párthíveivel, a túlzó sovinisztákkal, akik a fajiát a vallás elé akarták rangsorba ültetni. Szerencsésen megbirkózott a fasizmussal. A harmadik birodalomban viszont megkezdte a bajviadalt, amelynél szörnyűbbel nem állóit azóta, amióta Alexán der pápai legátus Károly császár jelenlétében Lutherrel osztozott. A spanyol falangistáknak is készül elhúzni a nótáját, mtrt ugy találja, hogy amióta a németekkel cimborálnak, nem lehet bírni velük. És most, legulóbb, győzelmet aratott Degrelle csapatán is. Ezekután érthető a német újságok olthatatlan dühe, amellyel a Vali kánra támadnak. Szidják mint a bokrot Van Royest, Malines bíboros hercegérsekét, „akinek fellépése elvetélte a választás előre látható eredményét s akinek szózata pocsékra verte a rexista gabonát". A Völkiacher Beobachter ugy találja, hogy „nem Van Zeeland, hanem a prelátus futotl célba" s kertelés nélkül ekként buzdítja Degrellet: „Immáron döntenie kell a rexistók fejének, mii is akar tulsjdonképen. Nézni óhajtja, ölhetett kézzel, ezentúl is, miként aprítja fel az erejét a katolikus roham, avagy pedig nyíltan szembe fordul vele, ugy, ahogy a helyzet diktálja". Á buzdításnak, ugy véljük, nem igen lészen sok foganatja. Degrelle nem esett a feje lágyéra s óvakodni fog, akárcsak a pestistől, az ilyen eszeveszett kalandtól. Nem evett nadragulyát, hogy akkor kössön bele Rómába, amikor minden és mindenki ö»zszeesküdölt ellene. A liberálisok hejtóvadászatot indítottak rája, a szocialisták m»»a egyenesen a fejét követelik. Ha talán az volna a célja, hopy mindenkit Van Zeeland táborába csődítsen, keresve ee találhatna jobb «zert, mint amit a Rajnán túlról javasoltak neki. Da akár megfogadja a rexizmus szabeda'mazója a tanácsot, ekár pedig elseii, egyen nem változtathat semminemű magatartása immár. Azáltal, hogy Van Zeeland mellé szegődölt, a katolikus egyház nem egy ember mellett döntött egy másik ember ellenében, hanem az egyik rendszer mellett döntött egy másik rendszer ellenében. A rendszer, amely ellen a pápaság küzdelembe bocsájtkozott és, amely ellen, ha a jelek nem csalnak, a végsőkig tovább fog küzdeni, nem annyira a rexizmus, mint inkább a rokonai, azok a rendszerek, amelyek az erőszakon alepu'nak, bevallottan. Minden féireérlés elkerülése végeit nyomatékosan kiemeljük, hogy eszünk ágában sincs, nem is lehet, olyasmit állítani, mintha a katolikus egyház az elmúlt vasárnapon a psrlamenlárizmuB, avagy a demokrácia melleit dönlött volna. De igenis állítjuk, de igenis erősködünk.hogy az elmu t vasárnapon olyan tanácsot adott mindenkinek, aki szót fogad neki s aki ért a szavából, melyből félre nem érthetően kicrendül az utasítás: álljatok a mellé a jelölt mellé, aki a demokrácia és a paríamentárizmus jegyében érkezik hozzátok. Rend kívüli horderejű megnyilatkozás ez, amelynek következményei beláthatatlanok I A katolikus egyház — ugy amint Lamennais és Proudhon jövendölte — átbillent a demokrácia síkjára. Számot vetelt ugyanis azzal, hogy azok az apróbb cseprőbb perpatvarok, amelyek a múltban közte és a demokrácia közöli adódiak. tragikus magot soha nem zártak tövises héjukban. A nagy forradalom idején elmérgesedtek a réti sebek, de hála Bonaparte és Roederer ügyes diplomáciájának, gyorsan és tartósan behegedtek. Ellenben amióla a totális államrendszerek vulkánjai kitörtek, nincsen nyugta az egyháznak. Amin igazán aligha csodálkozhatunk, ha észbe vesszük a diktatúrák természetrajzát. A diktatúrák alfája és ómegája az, amit Napoleon a maga kíasszi kus nyeUén ilyképpen határolt el: fairé passer les mélhodes militaires sur le plan politíque. (A katonai módszernek a politikai síkra átvitele: ennél szabatosabban igazán nem lehet jellemezni az uj divatú államrendszereket I) A Vatikán azonban nem érzi magát ott jól, ahol a háború lelki klímája uralkodik. A Vatikán csak a béke lelki klímájában otthonos, mert csak otl folytathatja zavartalanul aposlolátusát. Dulce est jugum, meum et suave est onus meum, hirdette az Ur I Es a Vetikán, ha akarná se tudná elfelejteni, hogy a 19-ik szózad végén s a 20 ik század elején, abban a periódus ban, amikor a demokrácia hallhatóan lélekzelt s az európai egyensúly romlatlanul hatolt, ő maga is erőre kapott, virult és üdüli, elfoglalván méltó helyét a társadalomban Egy sió mint száz, a Vatikán, biztos menedék ulán fürkészve, az egyháznak és a hívőknek, r.ája jött, hogy a sárga földig csepült liberalizmus egészen jó szálást nyújt. Ez a felismerés annál örvendetesebb, meri a Vatikán jelentős szövetséges. Nemcsak arra képes, hogy Degrellet elgáncsolja. Képes arra is, hogy megakadályozza az Anschluisl és megkönynyitsa a dunai konfoederáció születését. Lengyelországban elejét veheti a kommunizmus beszivárgásának és Spanyolországban is sok mindent csinálhat. Annál inkább, mert nem az összes prelátusok küzdenek Franco oldalén, da jutott belőlük a vörösöknek is. Annyi bizonyos, hogy a Valikán olyan „kártya", amivei^a diktatúrák immár nem „ütnek". Állami akció mollinó 62 fillér Az érusitást megkezdtük! Kulpin Divatház Békéscsaba