Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-25 / 93. szám

4 Ö£K£SM£Ü\EI KOZLOrav !9-J7 április 25 A zöldszemü lány éjszakája Irta: Szántó György Kél nagy szemében most a Ciichy egyik táncterme volt. A két nagy szemén át szivta magét itekkel tele. Porfelhő, confetti, wózfények, púderes hátak, kimázolt arcok, tengerzöld harisnyák, narancsvö rös parókák és vértesek papapályegyenruhái Zola avas izét hozták Mert ez a kispolgári és mesterjankós lokál mintha negyven évvel elmaradt volna a Boulevard de í'Opera rohanásától. Da a beesett szemű lányok, rikoltó szinek és recsegő cirkuszi zenekar mögött má* izek is lappangtak, minlha egy nagy kukacos koporsóben nyüzsgött volna az egész. Ráeszmélt, hogy ezt a szin, szinszag és hangtömkeleget, amelyet kikonvenirólva éppen az Ínyében érzett, Felicien Rops rajzolta. Az ő megváltásai ezek a beesett szemek, résseg louis és kopott csontváz keritőnő lues-sebhelyes, örök vigyorgásban előugró álla. És az olcsó azsuros harisnyák és váligérő cérnakeztyük, amelyeknek pokoli résein elő villan a taposómalomban még el nem használt kemény hus. Ez a cvikkeres zsidó rézkarcokban énekelte meg ennek a húsnak szédítően kavargó infarnóját és elválhatatlan barátja itt látta az otromba aranycirédás plafonig burjénzani a Fleurs de Ma!-t. U^y, e^z^l ki kellett egészíteni a Zolaizt. Ezért jött ide messzi hazájáért, ezért az ízért, amelyet nem lehat az Etoileon inyelni. csak itt és most habzsolta, nyeldekelte a sodort cigaretta nikotinjával egybefullassiva. Sséíes mellkasa lassan emelkedett, ahogy olt álloti egy piros fehér-kékre festett póznához támaszkodva. A pózna tetején sárga lángok lihegtek elő a carbid-edényből és a pózna derekára címerek vol tak szegezve. R F. A köztársaság kezdőbetűivel. Egy jambósepkás leány megállott előtte csipőretelt kézzel, mögötte mint árnyék, feketeruhás vénasszony baesstt, fogatlan szájgödörrel. A carbidlángok mintha egyszerre fellobogtak volna, a leány arca krétafehéren világított és mÖ4Ö';te a vénaszszony-ámyék rendkívüli feketeségben sötétlett. A kontraszt parancsolva hivatja elő az emberből a poétát. Ijedten vette észre, hogy iti mér nem Felicien Rops, hanem Goya jár, kísérteties Capricosai suhannak fel a mélységekből. Vagy az egészet csak a jambóaapka tette és a leény csípőre tett fehír keze? Vagya rojtos-kendős vénasszony? A költő nagy, húsos ajkai torz mosollyal álltak a kérdőjelek elé. — Nos I Mit mosolyog ? Most hölgyválasz van és én önt vőlasztotíam. A jambósapkős Jőnynak zöldszeme voll. A bálterem zihólósa elfulladt és körsétává lassúdott. Percek permeteztek az inlemvallumban és a zöldszemek a jövő percek elé szegződtek. — Bocsásson meg kisasszony, én nem tudok táncolni. Pedig nagyon szeretnék. Magával. — Oh, micsoda fiatalember! Hahha, hallgasd csak, néni, nem tud láncolni. — Meg kell próbálni, fiatalember, meg kell próbálni, hehehe. Ebben a percben belereccsent a zenekar a lassúdva permetező percek köaé és ez a keringésre galvanizáló förtelmes recsegés, mintha a halál homokórájába tuszkolta volna a homokot erősssakosan egyik részéből a másikba. A feketeruhás nénikék ugy futkostak a haláltáncba induló rikoltó színekben, mint a temetőbogarak. A Csodaszép és csodaolcsó pünkösdi utazások! Az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő TRANSCONTINENT utazási iroda (Budapest, V.. Doiotlya-u 7.) szebbnél-szebb és olcsóbbnál-olc«óbb pünkösdi társasutazásokat szervez. A részvételi dijakban az útiköltségtől kezdve a kitűnő szállókon és a bőséges étkezéseken felül a podgyóai szállításig és a borravalóig minden bennfoglaltatik. Olasztavak (május 16-27)Venezia, Desenzano, GardoneRiviera, Ríva, Miler o, Bellagio, Tremezzo, Slreza— P 250.San Remo és Ospedoleiti (május 16 27) - — — P 168.— Abbazia, (méjus 16-27; - — — ---— P 154.Végig Olaszországon Capri szigetére (május 15 30) Venezia, Róma. Nópoíy, Capri, Firenze — — P 363.— Rapalio (májusi 15-30) — - — -- — -_ P 313.— Split, Dalmácia legszebb kikölőja és ez Adria egyik legszebb strandja (május 15 27) — — — — — P 155.— Arbe sziget, az örök napsütés hezéja (méjus 15-27) P 178.Hvar, Lesinta szigete, e dalmát szigettenger egyik legszebb része (május 15-27) — — — — — — P 177.— B!ed, a jugoszláv havasok legszebb és legelőkelőbb üdülőhelye (május 16 27) — — — — — - P 183 Athén, Belgrádon és Salonikin keresztül hajóutlal kombinálva az Egei tengeren (jun. 26-jul. 6) Példátlan olcsói — — — — — — — — — — — P 235.— Siessen helyét biztosítani! Részletes prospektusokkal díjmentesen ezoigál a Békésmegyei Közlöny kiadóhi/alala Bármelyik társasutazásra egyszerű levelezőlapon is jelentkezhet a trSnscemlirmrit utalási irodáné', (Bpeat, V.. Djroitya u 7.) Tel: 1 831 33 és 1-831 58 Hajszálvékony GFB harisnya szines sarokkal is T E S C H E E L Bizalom bevásárlási helye! költő rossz lábait is vitte valami és táncolt, e'őször életében. A zöld szemekbe szédült, zuhant, zuhant, azután repült, beleszállott a zöld szemek fekete pupilláiba. Néha még el elhatolt hozzá a leány kemény húsának átizzó melege és egy-egy trombita reccsenés, de aztán csak valami faketeségben szál longoit szédülten fel alé, sulyok és szinek nélkül. Kis öltözőben ébredt fel. Azt hitte, hogy langy esőben ázik, szénaillatu kaszálón, de akkor megint megérkeztek a szinek és látta, hogy az öreg vizet fröccsent az arcába. — Megijesztett bennünket. Mért nem mondotté, hogy beteg ? Majd hazavisszük, jöjjön. A konflis nagyot zökkent éa ő minden zökkenéanél érezte a lány kemény combját, Lámpák és fasorok vándoroltak mellettük végnélküii katonés sorokban, jő lett vo'na mindig igy ülni. Hogy jöjjön elébe minden, egv kemény leánytest mellett. Hová ? — Honnan jön ? — zörgött bele a vénasszony hangja a kocsikerék zörgése közé. Az egvetemre jött, vagy fgv szanatóriumba? — N^m, nem vagyok beteg, sem diák. Fáradtan jöttem már ide messzi falvakból és kisvárosokból. Kár volt elfáradnom, mielőtt idejöttem. — Jöjjön hozzánk pihenni. Ha van pénze. Háromszáz frank kell. Ez a lány érintetlen . . . Es a festett arcú leány érintetlen. Vidéki hülyéknek mondanak ilyet, bosszankodott a költő és meg akarta állítani a kocsit. De a kemény comb mágnese fogvatartotta. Volt még nála hazulról hozott pénz, a többit majd megkapja Gyurkótól és Sanyitól, biztosan olt vannak az ő kis korcsmájukban. — A pénz meglesz. Fel kell mennünk a Montmarlrera, egy kocsmában várnak a barátaim. Es ott ihatunk is egy kevés zöld mérget, ha szeretik. Mikor beléptek a kocsmába, a leény megérezte, hogy egy sarokasztal mögül két szempár mered rá. Egyenesen odalarloll, ludla, hogy ezek az idegen barátai, Akkor elhelyezkedtek az abszint mellett. Örült, hogy nem diákkocsma, utálta a sápadt, unalmas diákokat. Ide artisták jártak. A pát hoszból kivetkőztetett élettenger ferdült üt groteszk valósággá az asztalok mellett. Liliputiak és óriások egyazon lelke talált mosolyogva egymásra éa önmagéra. A kinaiak addig addig tréfálództak, emig sikerült ellopni a néger boxo'ó amulelljét. Hát ezek itt miféle nyelvet beszélnek ? — Hát íi miféle nyelvet beszéltek, sohasem hallottam még hasonlót. AB idegenek összenéztek, aztán őreá. Az egyik barnaképű fiu halkan válaszolt, de ő nem értette a választ és zöld szemeivel a zöld abszintba nézett. Andrássy-u 7. Tel: 480 — Hongrois ? Qu' est ce qu, est cela? Csend. A költő ejka elferdül, és szeme, amely eddig szünetlenül a leányra villogott, elhomályosult. Minlha nagyon messzire nézett volna az apacsok, zsonglőrök, birkózók, 8Íkáto>ok. boulevardok, a Szajna, a svájci havasok felett innen a montmartrei C93p8zékből. Most beszélni szereteti volna ennek a leánynak, ennek a méltatlan leánynak egy nagy és szerencsétlen sorsról, a magyar sorsról. Sárbafulledt aranyról. Vad, őserejü nomádok tétova, káoszlelkü, szegény utódairól, szegény magéról. D? a távolaógokba belezuhant minden és torkát fojtogatta valami áihidalhatatianság. A vrnssszony krákogott. — Ha ugytetazik, uram, mehetünk. Fent laklak rozzant vityiilóban a hegy tetején. A költő zihálva támaszkodott az ablakfélfához, a város fényáradata felizzott hozzá. Itt, a fénvek oucspon'ján várt reá a zöldszemü leány éjszakája. Viaszafordult az ablakból. A vénaaszony eltűnt, sötétbe tűnt a sötét temeíőbogár. Aztán megtudta a bordófüggönyös ágyban, hogy igazán ez volt a festett leány első éjszakája. A. reggeli szürkületben ugy érezte, hogy örökké adósa lesz ennek a kemén^testü leánynak. Ez volt az első nő, aki egészen az övé voit és ez az egész gyűlöletes város sdta most magét ebben a nőben. Valami szent dolgot kellene ennek a lánynak cserébe adni. A legszentebbet. És elfuiló han gon adia meg a feleletet arra, amit a leány a korcsmában kérdezőit : könnyes szemekkel beszélt egy kis népről, amely a Duna-Tisza táján 'akik. — Zozo, megkapta a háromszáz frankot ? A vénasszony hanpji be'e sipított a szomszéd odúból a hajnalba. A leány felült az ágyban és a világosságba meredt. — Add ide a pén't. Látod, a néni igazat mondott. Da azért nem voltam a lied. Egész éjjel őreá gondoltam összeszorított fogakkal. — Kire ? — Oreá, akit nem tudlani megvárni. TizenKéléves voltam, mikor leszúrta a szép Boutrout, már négy éve ül Tunisban, a bagnóban. Nagyon éheztünk, nem ludlam tovőbb vőrni. De azért az övé voltam, érted? Szegény Charlesom. A költő kilépett a házból és lefalé indult a lejtő sikátorain. Ugy látta, hogy girbe gurba kövezeten lefelé guru! Párizs aranyalmája és három csúf istennő fut utánna : az örök forradalom, a céda bün és a bolyongó végaet. fllinket támogat, Ha hirdetőinknél uásárol