Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-04 / 75. szám

1937 március 28 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 359 A magántisztviselők túladóztatása Zentay Dezső dr. kSnyve Valamely azonos érdekű közös­ség kezébe azzal adjuk a leghasz­nálhatóbb fegyvert jobb életsorsá­nak kiharcolásához, ha pontosan megie mertetjük helyzetével, meg­világítjuk előtte ez érveket, ame­lyeket önvédelmi harcában az el­lenfél állításaival szembe szegez­het, — egyszóval, ha tudással lát­juk el, pontos, széleskörű és meg­bízható tudással önmagáról és az osztályáról, amelyhez tartozik. Ilyen fegyver akar lenni Zentay Dezső dr. statisztikus könyve is és aki végiglapozza, meggyőződ­het róla, hogy jó fegyver. Hogy a magántisztviselők népes tábor* — az eltartottakkal együtt 250.885 lélek a számuk — a meg­felelő tisztviselő-törvény hiányá­ban nem valami rózBás életet él nálunk, azt eddig is tudta min­denki. Hogy a 250 százalékos különadóval pótlékolt alkalmazotti kereseti adó milyen terhet jelent, ezt is tudták nagyjából, legalább is az érdekeltek. De, hogy a ma­gántisztviselői réteg, amelynek túl­nyomó többségét a 100 —150 pen­gős kisfizetésű alkalmazottak al­kotják, milyen aránytalanul nagy részt kénytelen vállalni az ország közterheiből, ezt most tanultuk meg Zentay dr. könyvéből. A könyv, amely a szerzőjétől mér megszokott körültekintő pon­tj8sággel és könnyen áttekinthető módon tárgyalja a felvett kérdést, sorra veszi a magyar adórendszer 16 féle egyenea adóját, 8 féle fo­gyasztási adóját, 4 féle jövedékét, 3 féle forgalmi adóját, vámjait és szociális biztosítási terheit és mind­ezekből kihasítva azt, amit belőle a magántisztviselők viselnek, majd összehasonlítva az egyéb társa­déi mi rétegek által fizetett résszel, eljut a végső megállapításig, amely a könyvet idézve, igy hangzik: „Az 1932 évi 938.1 millió pen­gő összegű közteherből 79.3 mil­lió nehezedett a magántisztvise­lőkre. Az összes közterheknek te­hát a 8% át rakták erre a társa­dalmi rétegre. Háromszor annyit, mint amennyi a népességben el­foglalt 2.8%-os aránya szerint meg­illetné őt. Fejadó hányaduk is 30012 pengő, ami szintén csak­nem háromszorosa az országos átlagnak, de hatszor akkora, mint amennyit a mezőgazdaság visel a Itt ­de ne legye­nek gondjai, mert teljes tavaszi és nyári ruha­szükségletét a legkedvezőbb fo­lyószámlahitelre szerezheti be a TRIBO N RUHÁZATI RT.• NÁL BUDAPEST, VIII., OLLŰI UT 14 SZÁM Köztisztviselők és uri csalódok régi, kedvelt bevásárló helye, hol ka­laptól cipőig minden férfi-, női-, gyermek­ruházati cikk feltétlen megbízható mi­nőségben és Ízléses kivitelben kaphatói Mintákkal és árajánlattal készséggel szolgálunk, vi­déki vevőink kívánságá­ra megbízottunkkal min­tagyüjteményt küldünk. Az első részlet a vásárlást követő hó 1-én fizeíendő lélekszám szerint. Harmadfélezer annyi ez, mint amennyit a bányá­szat visel. Több mint kétszerese az iparban és a szabadfoglalko­zásúak körében tömörült népes­ség terhét mutató arányszámnak. És másfélszerese a forgalomhoz tartozók részének. Messze van mögötte a közalkalmazottak fej­adója is." Kérdéssel fejezi be könyvéi Zen­tay dr. Ez a kérdés: „Miért mos­tohagyermeke az államhatalomnak a magántisztviselő réteg, a nem­zeti termelésnek ez a nélkülöz­hetetlen eleme?" De feleletet a kérdésre nem ad a könyv sem. Zfntay Dezső dr. „A magántisztviselők túladóztatása" cimen, a magántisztviselő könyvtár 5 ik köteteként megjelent ki­tűnő munkája Békéscsabán is minden könyvkereskedésben kapható. Magányos életének keserű sorsáról panaszkodik Békéscsaba egyetlen szamara és megállapítja, hogy — hiteles a városházi statisztika (A B. K. tudósítója jelenti.) A napokban hivatalos statisztika jelent meg Békéscsaba összes ház­tartási állatairól, melyből kiderült, hogy városunkban mindössze egy szamarat tartanak nyilván. E« a körülmény indított arra, hogy Bé­késcsaba egyetlen szamarát meg­ismerjem. Az ember el sem hinné, hogy milyen nehezen lehet megtalálni egy szamarat Békéscsabán. Kér­dezősködásemre majd mindenki a szomszédjára mutatott, szélesre nyúlt képével. Mindenki áprilisi tréfát sejtett. Da én néhány nappal áprüis el­seje utón nem tréfálok és megke­restem a szamarat. Feltűnik a szamár Kint, a város határában akadtam rá a négylábú szamárra, amint égnek szegezett fülekkel bámult maga elé, majd hirtelen éktelenül elkezdett orditoíni. — Hi-áh . . . Egy rosszmájú olvasó bizonyára mppjegyzi, hogy engem üdvözölt. Önkéntelenül felfelé pillantottam, de megnyugtatott a tasaszi nap­fénytől szikrázó égbolt. — Nem lesz e®ő — gondoltam. O/atosan közeledtem. ő szamársága hideg közönnyel nézett rám, majd olyan mozdu'a­tot telt, mintha egy Daöppal sem érdekelte volna személyem. El akart menni. Erre villámgyorsan kirántottam zsebemből egy sárgarépa köteget, amelynek látásától azon nyomban az érdeklődés központjába kerül­tem. — Nyert ügyem van — állapí­tottam meg. Körülnéztem. Egyedül voltunk, tőlünk jó mesz­szire volt egy tanya. Feléje nyújtottam a répát. Mo­hón kapott utána. — Ho hő, ezért meg kell dol­gozni — feleltem —, egy néhány kérdésre felelnie kell, mert külön­ben nem kap répát. Az arca hirtelen megnyúlt és füleivel hevesen hadonászott a levegőben, azután fájdalmas le­mondással sarkon fordult. Nem akart nyilatkozni. — Halló, az egész répát oda­adom — kiáltottam kétségbeeset­ten. Ez több volt, mint amennyinek egy szamár ellenállhat. Beleegyezőleg bólintolt. Amikor az első répát jóízűen bevágta, teli torokkal harsogta: — Csak röviden kérdezősköd­jön, mert ennyi répáért nem va­gyok hajlandó sokszor kiejteni a magánhangzó torlódásokat. Megígérem, hogy rövid leszek. Előveszem a ceruzát és a noteszt. Érdeklődéssel nézi. Szomorú az egyedüllét — Hí... áh ... mi... azh?... — kérdi ismét torkaszakadtából. — Csendesebben tessék nyilat­kozni, szükségtelen, hogy a tanyá­ban is meghallják. E?yébként hal­hatatlan szamár lesz magéból. Est nagy megelégedéssel velte tudomázul, de egy ujabb darab répát kért. — Először szabad lenne a ne­vét ? — Hí.. . ah, csak azt ne, mert akkor sokan megsértődnének. — Mit csinál egész nap? — kí­váncsiskodom tovább. — Ah ... én afféle mindenes vagyok. — Meg van elégedve a sorsá­val ? — Nem mondhatnám, az bánt főképen, hogy egyedül vagyok. Tessék megírni, hogy nagyon szo­morú az, ha a szamár egy ötven ezer lakosú város határában egye­düli ily nemű négylábú. Egy vigasztaló körülmény Kis szünet után tovább folytatja: — Jó lenne, ha a gazdám ven­ne mellém egy társat. Nagyon megsajnáltam és oda­dobtam az utolsó répát is. — Miért kiabált, mikor meglá­tott? — Láttam, hogy esernyő nélkül jön és nem sokára eső lesz. Érdekes. — Elárulom, hogy ha nem áll esőre az idő, akkor még egy ko­csi répával, sőt még bogáncskóró­val sem tudott volna nyilatkozatra birni. — Micsoda szerencse — ujjong­tam, — de most mór akkor sietek, nehogy megázzak. Csak még annyit: mikor járt utoljára bent a városban ? — Sosem, hi. .. ah .. ., mert a gazdám szégyel bemenni velem, pedig nincsen rajtam semmi szé­gyelni való — ordította önérze­tesen. — Még egyet, tényleg nincsen egyetlen szamár sem magán ki­vül Békéscsabán ? A leg inomabb |,GUTEX" gumifonalból minden színben és minőségben készült gumifüzők meleg vízben is moshatók — Hí... ah, hi... ah ... — ne­vetett — nincsen. Ez igazán vigasztaló körülmény, csak legalább ne nevetett volna. —mj— Szépségápolás írja: Gergalyné Popper Lídia Száraz, érzékeny bőr A lágy tavaszi szellő, amely bi­zony igen gyakran erős széllé erő­södik — 8 melyről mint tavaszi örömről oly sokat írnak a lírai költők, — a nők egyes számú fő­ellensége. A költőknek sincs min­den esetben igazuk. A tavaszi szél rendkívüli mértékben szárítja az arcbőrt, — ilyenkor még azok a hölgyek is bőrérzékenységről panaszkodnak, — kiknek külön­ben normális zsirosságu a bőrük. Miről ismerhetjük fel a száraz bőrt ? — hallom a kérdést nap nap után. Csalhatatlan jelek : bőrvisz­ketegség, kis piros foltok az arcon, hámlás, feszül az arc, különösen mosdás után,fénylik az egész bőrfe­lület, amit laikusok gyakran ösz­szetévesztenek a zsíros bőr tüne­tével is. Ha valaki mindezt vagy ezen tünetek egyikét is észleli az arcán, legelőször is szüntesse be a szappannal való mosakodást, legjobb ilyenkor a forralatlan tej mosdásra, amely legalább nem engedi tovább száradni az arcbőrt. Megszüntetni a szárazságot kré­mekkel lehet, különböző hormo­nok állnak a kozmetikus rendel­kezésére, amelyeknek a felhasz­nálásával a bőrnek megfelelő kré­met készít. Ezeket a krémeket este és reggel púder alá is kell hasz­nálni. Kezeltetni kell az arcot mi­előtt még a bőrön időelőtti ráncok nem képződnek —, mert meglévő ráncok eltüntetése már sokkal hosszadalmasabb. Olajos arcápo­lás, villanyos maszk, — cholesteri­nes folyadék, — alkalmazásával meglepően szép eredményt lehet elérni. Ilyenkor tavasszal a napsütés mint erős reflektor bevilágítja az arcot, az összes rejtett szépséghi­bák is láthatóvá lesznek, azért kell fokozottabban ápolni BZ arcot. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei "-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom