Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-04 / 75. szám

s BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 március 4 KÖZGAZDASÁG Beszédes számok Békésvármegye és a Tiszántúl mult évi terméseredményeiről a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara évi jelentésében : (Czeglédy Béla dr., a Tiszántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója évi jelentéséből vesszük ez alábbi érdekes és jellemző részleteket:) Arról, hogy az 935/36. gezdasági év a tiszántúli gazdatársadalom talpraállásét eredményezte volna, természetesen nem is beszélhetünk. A 80r8csapá80s hét szük esztendő után, egy elviselhető esztendő kevés ahhoz, hogy a magyar gazda kátyúban vergődő szekerét szilárd uira rántsa. Elég volt azonban Bhhoz, hogy a Tiszántúl mér végpusztulés szélén álló gazdaközönségét a további süllyedésben megállítsa. Mig az elemi csapásos esztendők sora alatt a Tiszántúl gazdaközönsége talajjavítóéi munkálatokkal alig tudott foglalkozni, addig 1936. év őszén e tekintetben is örvendetes változás volt észlelhető. — Békés vármegye tör vényhatósági bizottságából kindulólag egymásután vettek tervbe a tiszántúli törvényhatóságok a szikes talajok digőzás utján való megjavításának elősegítését. E célból a dígózási munkálatoknak az inségmunkába való bekapcsolása érdekében kerestek és találtak megoldási lehetőségeket. — E vonatkozásban megindult munkálatok részleteiről még nem tudunk beszámolni, de mér is jelentjük, hogy Békés vármegye egyes vidékein ismét kiterjedtebb mértékben indult meg a szikes talajok digózás utján való megjavítása. Az 1936. évi ősz negy mértékben akadályozta az őszi munkálatok elvégzését a vetések és az őszi mély szántások elvégzése tekintetében egyaránt. Az ŐJZÍ kalászosok éppen ezért rosszul keltek, a késői vetés folytán nem bokrosodtak, sőt sok helyen ki sem keltek. Miután a vetések ilyen gyenge állapotban mentek a télnek, téiős voll, hogy a legsúlyosabb károk következnek be. Szerencsére egyelőre nagyobb károk nem mutatkoznak, a vetések azonban változatlanul igen gyengék s ha tavaszi felfagyások következnek, ugy súlyosabb károsodástól kell tartanunk. A Tiszántúlnak természeli és gazdasági okokból a gabonafélék voltak a főlerményei eddig is s belátható időn belül hogy maradjanak azok is kell, a természeti és gazdasági tényezők parancsoló szükségessége folytán. A fejlődő és a külkereskedelmi lehetőségekbe mindinkább belekapcsolódó termelési lehetőségek ezen a tényen csak keveset változtatnak s ha nem is szabad lekicsinyelni azon termények jeleníőségét, melyek a gabonafélék lől földterületet foglalnak el, a gabonafélék jelentőségén alföldi viszonylatban ez édes keveset változtat. A buzávtl beveleit terület 1935 — 36. evben valami keveset emelkedett az előző termelési évhez viszonyítottén a Tiszénlulon. A buta vetésterülete vármegy^nkénti niik u'átiáról 1934—35. és 1935— 36. gazdasági években ü következő kimutatás számol be: Buza vetésterület kat. holdakben 1934—35. évben 1935-36. évben Békés vármegye 218.023 219.236 Bihar vérmegye 122.304 116 428 Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város .... 145.145 145.431 Jésznagykun-Szolnok vérmegye ...... 309 071 318.448 Szabolcs Ung k. e. e. vm 101.483 112.711 Szalmár-Ugocsa-Bereg k. e. e. vm. . . . • . 61 577 72.172 összesen : 957 603 984.426 Az 1934-35. és 1935-36. gazdasági évek bu^atermeueről viszont a következő kimulalós nyújt öszsfcehasonlitó adatokat: Búzatermés métermézsákban 1934-35. évben 1935-36. évben Békés vármegye Biher vármegye Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város Jésznagykun-Szolnok vérmegye. . , Szabolcs Ung k. e. e. vm Szatmár-Ugocsa Bereg k. e. e. vm. 1,283.741 825 235 1,050.781 2, 83.994 968.061 597 985 2,269.588 1,1 IP.559 1,484.705 2,888.451 936.515 496.673 Összesen: 7,109.797 9.182.491 A Tiszántúl búzatermése tehát kb. 2 millió métermázsával volt több 1936. évben, mint az előiő 1935. évben. Minőség tekintetében is jónak volt mondható az 1936. évi termés, amit a békésvérmegyei buaaminőségi bemutató 1936. évi őszi adatai is igazoltak. A rozs vetésterülete Békés vármegyében 1934—35 ben 1328, a mult évben 1312 kat. hold volt, es termés eredménye 1934—35-ben 6815, a műit év nyarán pedig 10.396 métermázsa volt. Ugyanez a helyzet az árpánál is, 40.180 hold két évvel ezelőtti veté8lerületlel szemben az idén 38.622 holdon 373.088 mázsa termeit. 1934-35-ben az eredmény 238.536 mm. volt. A zab vetésterület© is csökkent a vórm*»oyében 12.587 kat. holdról 11.083 kat. holdra, viszont a két evvel ezelőtti 58000 mm-vai szemben csaknem száz százalékos emelkedést mutat a tavalyi eredmény: 100.000 métermázsa. Rekord tengeri termés A kapás növényeknél még érdekesebb a helyzet, mert a vetésterület jelentéktelen csökkenésével szemben 1933-34-ben 1,562.388 mm., a következő évben 805.880 mm., tavaly pedig 2,312.295 mm. termett tengeriből s ez utóbbi Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési fefitéfeSekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! szám: a kamera területén beért tengerimennyiségnok több mint egy negyede, a Tiszántúlon első helyet biztosit a vármegye részére. Burgonva is jóval több termett tavaly (134 000 mm.), mint két éve (63000 mm ), pedig a vetésterület közben 3 200 kat. holdról 2500 kat. holdra csökkent. Hasonlóképpen tekintélyes a többtermés cukorrépában is, ahol ugyan a vetésterület is megnőtt 5.500 k&t. holdról 6.5C0 ra, a termés mennyisébe pedig 500.000 mmról 950.000 mtn-ra. A dohánytermés mennyisége is több volt a mult évben, mint azelőtt (szemben az egész Tiszántúllal), Békés vármegye 396 kat. holdján 8 mázsa volt a termésátlag és 3168 mázsa a termés az 1934—35. évi 2221 mázsával szemben. Szakismeretterjesztés A földmüvelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarák népies szakoktatási munkásságának támogatására 20.000 pengőt bocséjtott az Országos Mezőgazdasági Kamara utján az öt kerületi mezőgazdasági kamara rendelkezésére, melyből a Tiszántúli Mezőgazdaj sági Kamari 4 000 pensrővel ré; szesedett. Ezenfölül az Országos Mezőgazdasági Kamara talajtani osztálya is a talajerőfenntartás körébe vágó szakismeretek terjesztése céljából 1.500 pengőt bocséjtott a kamara rendelkezésére, ugy hogy saját költségvetésünk keretein kivül 5.500 pengő állt rendelkezésre a Tiszénlul agrórtársadalma kultúrájának emelésére hivatott szakismeretterjesztési akcióink ssáméra. A kamara az elmúlt télen 41 községben rendezett egyenként tiznapos, 20 előadási órából álló tanfolyamszerű előadás-sorozatot és pedia Békés vármegyében: Békésföldváron átlag 42 hallgatóval (növénylerm.), Békésszentandráson állag 61 hallgatóval (állattenyésztési), Gyomén átlag 18hallgatóval (növényterm). Körösladányban átlag 21 hallgatóval (növényterm), Vésztőn átlag 71 hallgatóval (növényterm.), Újkígyóson átlag 101 hallgatóval (növényterm.). „A lefoglalt gabonát az árak kialakulásáig vigyék közraktárakba" Igen súlyosan érintette a gazdatársadalmat az adóhatóságok' nak az a ténykedése, hogy az adóhátralékos gazdák terménykészletét a cséplőgépnél, vagy röviddel cséplés ulán lefoglalta és az akkori alacsony terményárak nr, ellett számolta el, riietőleg az árverések kitűzésével a gazdát az ela dánra kényszeritette. Az egrártársadalomnak igy nem állóit módjában a terményáraknak több körülmény folytén szinte biztosra vett nagyobb árjavulásét bevárni, akkor, amikor ez ugy az államra, mint reá nézve csak előnyös lett volna, mert például a cséplés után 13-14 pengőért eladott búzát hé rom négy hónap múlva 17—18 pengős áron értékesíthette volna. Ezen árkülönbség mellett szívesen vállalta volna a gazda a 14 pengő ulán négy hónapra számítolt mintegy 30—40 filléres kamatdifferenciát. Fentiekre tekintettel lépéseket tett a kamara olyirényban, hogy hasonló esetektől a jövőben a gazdatársadalom éppen az állam érdekében megkíméltessék és keressen megoldást az illetékes hatóság az állam érdekeinek teljes mértékű megóvása mellett erre a kérdésre esetleg olyan formában, hogy a lefoglalt gabona közraktárakban kezeltessék és csak a naptári év vége felé, tehát a mér kialakult magasabb árak melleit számoltassék el a hétrálékosok javára. A becsérték felemelésének problémája Nagy sérelme különösen a kisgazdatársadalomnak, hogy az alacsony állatérak idején foganatosított és a törvényes rendelkezések értelmében öt évig érvényben levő foglalások folytán a mai értékének harmadéra becsült állatai a később kitűzött árveréseken úgyszólván potom áron érvereztetnek el. Illetékes helyre juttatta ezért a kamara azt a gazdakivénságot, hogy az állatárak emelkedése folytán mód adassék a becsérték felemelésére, mivel a foglalás és az árverés kitűzése között éppen a törvényes rendelkezések értelmében sokszor hosszabb idő is eltelik.