Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-04 / 75. szám

s BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 március 4 KÖZGAZDASÁG Beszédes számok Békésvármegye és a Tiszántúl mult évi terméseredményeiről a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara évi jelentésében : (Czeglédy Béla dr., a Ti­szántuli Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója évi jelenté­séből vesszük ez alábbi ér­dekes és jellemző részleteket:) Arról, hogy az 935/36. gezda­sági év a tiszántúli gazdatársada­lom talpraállásét eredményezte volna, természetesen nem is be­szélhetünk. A 80r8csapá80s hét szük esztendő után, egy elvisel­hető esztendő kevés ahhoz, hogy a magyar gazda kátyúban ver­gődő szekerét szilárd uira rántsa. Elég volt azonban Bhhoz, hogy a Tiszántúl mér végpusztulés szé­lén álló gazdaközönségét a további süllyedésben megállítsa. Mig az elemi csapásos eszten­dők sora alatt a Tiszántúl gazda­közönsége talajjavítóéi munkála­tokkal alig tudott foglalkozni, ad­dig 1936. év őszén e tekintetben is örvendetes változás volt ész­lelhető. — Békés vármegye tör vényhatósági bizottságából kindu­lólag egymásután vettek tervbe a tiszántúli törvényhatóságok a szi­kes talajok digőzás utján való megjavításának elősegítését. E cél­ból a dígózási munkálatoknak az inségmunkába való bekapcsolása érdekében kerestek és találtak megoldási lehetőségeket. — E vo­natkozásban megindult munká­latok részleteiről még nem tudunk beszámolni, de mér is jelentjük, hogy Békés vármegye egyes vi­dékein ismét kiterjedtebb mérték­ben indult meg a szikes talajok digózás utján való megjavítása. Az 1936. évi ősz negy mérték­ben akadályozta az őszi munká­latok elvégzését a vetések és az őszi mély szántások elvégzése te­kintetében egyaránt. Az ŐJZÍ ka­lászosok éppen ezért rosszul kel­tek, a késői vetés folytán nem bokrosodtak, sőt sok helyen ki sem keltek. Miután a vetések ilyen gyenge állapotban mentek a télnek, téiős voll, hogy a legsúlyosabb károk következnek be. Szerencsére egy­előre nagyobb károk nem mutat­koznak, a vetések azonban vál­tozatlanul igen gyengék s ha tavaszi felfagyások követ­keznek, ugy súlyosabb károsodás­tól kell tartanunk. A Tiszántúlnak természeli és gazdasági okokból a gabonafélék voltak a főlerményei eddig is s belátható időn belül hogy maradjanak azok is kell, a természeti és gazda­sági tényezők parancsoló szükségessége folytán. A fejlődő és a külkereskedelmi lehetőségekbe mindinkább bele­kapcsolódó termelési lehetőségek ezen a tényen csak keveset vál­toztatnak s ha nem is szabad lekicsinyelni azon termények je­leníőségét, melyek a gabonafélék lől földterületet foglalnak el, a ga­bonafélék jelentőségén alföldi vi­szonylatban ez édes keveset vál­toztat. A buzávtl beveleit terület 1935 — 36. evben valami keveset emel­kedett az előző termelési évhez viszonyítottén a Tiszénlulon. A buta vetésterülete vármegy^nkénti niik u'átiáról 1934—35. és 1935— 36. gazdasági években ü követ­kező kimutatás számol be: Buza vetésterület kat. holdakben 1934—35. évben 1935-36. évben Békés vármegye 218.023 219.236 Bihar vérmegye 122.304 116 428 Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város .... 145.145 145.431 Jésznagykun-Szolnok vérmegye ...... 309 071 318.448 Szabolcs Ung k. e. e. vm 101.483 112.711 Szalmár-Ugocsa-Bereg k. e. e. vm. . . . • . 61 577 72.172 összesen : 957 603 984.426 Az 1934-35. és 1935-36. gaz­dasági évek bu^atermeueről viszont a következő kimulalós nyújt ösz­sfcehasonlitó adatokat: Búzatermés métermézsákban 1934-35. évben 1935-36. évben Békés vármegye Biher vármegye Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város Jésznagykun-Szolnok vérmegye. . , Szabolcs Ung k. e. e. vm Szatmár-Ugocsa Bereg k. e. e. vm. 1,283.741 825 235 1,050.781 2, 83.994 968.061 597 985 2,269.588 1,1 IP.559 1,484.705 2,888.451 936.515 496.673 Összesen: 7,109.797 9.182.491 A Tiszántúl búzatermése tehát kb. 2 millió métermázsával volt több 1936. évben, mint az előiő 1935. évben. Minőség tekintetében is jónak volt mondható az 1936. évi termés, amit a békésvérmegyei buaaminőségi bemutató 1936. évi őszi adatai is igazoltak. A rozs vetésterülete Békés vár­megyében 1934—35 ben 1328, a mult évben 1312 kat. hold volt, es termés eredménye 1934—35-ben 6815, a műit év nyarán pedig 10.396 métermázsa volt. Ugyanez a helyzet az árpánál is, 40.180 hold két évvel ezelőtti veté8lerületlel szemben az idén 38.622 holdon 373.088 mázsa ter­meit. 1934-35-ben az eredmény 238.536 mm. volt. A zab vetésterület© is csökkent a vórm*»oyében 12.587 kat. hold­ról 11.083 kat. holdra, viszont a két evvel ezelőtti 58000 mm-vai szemben csaknem száz százalékos emelkedést mutat a tavalyi ered­mény: 100.000 métermázsa. Rekord tengeri termés A kapás növényeknél még ér­dekesebb a helyzet, mert a vetés­terület jelentéktelen csökkenésével szemben 1933-34-ben 1,562.388 mm., a következő évben 805.880 mm., tavaly pedig 2,312.295 mm. termett tengeriből s ez utóbbi Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési fefitéfeSekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! szám: a kamera területén beért tengerimennyiségnok több mint egy negyede, a Tiszántúlon első helyet biztosit a vármegye részére. Burgonva is jóval több termett tavaly (134 000 mm.), mint két éve (63000 mm ), pedig a vetésterület közben 3 200 kat. holdról 2500 kat. holdra csökkent. Hasonlóképpen tekintélyes a többtermés cukorrépában is, ahol ugyan a vetésterület is megnőtt 5.500 k&t. holdról 6.5C0 ra, a termés mennyisébe pedig 500.000 mm­ról 950.000 mtn-ra. A dohánytermés mennyisége is több volt a mult évben, mint az­előtt (szemben az egész Tiszán­túllal), Békés vármegye 396 kat. holdján 8 mázsa volt a termés­átlag és 3168 mázsa a termés az 1934—35. évi 2221 mázsával szem­ben. Szakismeretterjesztés A földmüvelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarák népies szakoktatási munkásságának támo­gatására 20.000 pengőt bocséjtott az Országos Mezőgazdasági Ka­mara utján az öt kerületi mező­gazdasági kamara rendelkezésére, melyből a Tiszántúli Mezőgazda­j sági Kamari 4 000 pensrővel ré­; szesedett. Ezenfölül az Országos Mezőgazdasági Kamara talajtani osztálya is a talajerőfenntartás kö­rébe vágó szakismeretek terjesz­tése céljából 1.500 pengőt bocséj­tott a kamara rendelkezésére, ugy hogy saját költségvetésünk kere­tein kivül 5.500 pengő állt rendel­kezésre a Tiszénlul agrórtársadal­ma kultúrájának emelésére hiva­tott szakismeretterjesztési akcióink ssáméra. A kamara az elmúlt té­len 41 községben rendezett egyen­ként tiznapos, 20 előadási órából álló tanfolyamszerű előadás-soro­zatot és pedia Békés vármegyé­ben: Békésföldváron átlag 42 hall­gatóval (növénylerm.), Békésszent­andráson állag 61 hallgatóval (ál­lattenyésztési), Gyomén átlag 18­hallgatóval (növényterm). Körös­ladányban átlag 21 hallgatóval (növényterm), Vésztőn átlag 71 hallgatóval (növényterm.), Újkígyó­son átlag 101 hallgatóval (növény­term.). „A lefoglalt gabonát az árak kialakulásáig vigyék közraktárakba" Igen súlyosan érintette a gaz­datársadalmat az adóhatóságok' nak az a ténykedése, hogy az adó­hátralékos gazdák terménykész­letét a cséplőgépnél, vagy rövid­del cséplés ulán lefoglalta és az akkori alacsony terményárak nr, el­lett számolta el, riietőleg az árve­rések kitűzésével a gazdát az ela dánra kényszeritette. Az egrártár­sadalomnak igy nem állóit mód­jában a terményáraknak több kö­rülmény folytén szinte biztosra vett nagyobb árjavulásét bevárni, ak­kor, amikor ez ugy az államra, mint reá nézve csak előnyös lett volna, mert például a cséplés után 13-14 pengőért eladott búzát hé rom négy hónap múlva 17—18 pengős áron értékesíthette volna. Ezen árkülönbség mellett szíve­sen vállalta volna a gazda a 14 pengő ulán négy hónapra szá­mítolt mintegy 30—40 filléres ka­matdifferenciát. Fentiekre tekintettel lépéseket tett a kamara olyirényban, hogy ha­sonló esetektől a jövőben a gaz­datársadalom éppen az állam ér­dekében megkíméltessék és ke­ressen megoldást az illetékes ha­tóság az állam érdekeinek teljes mértékű megóvása mellett erre a kérdésre esetleg olyan formában, hogy a lefoglalt gabona közrak­tárakban kezeltessék és csak a naptári év vége felé, tehát a mér kialakult magasabb árak melleit számoltassék el a hétrálékosok javára. A becsérték felemelésének problémája Nagy sérelme különösen a kis­gazdatársadalomnak, hogy az ala­csony állatérak idején foganatosított és a törvényes rendelkezések ér­telmében öt évig érvényben levő foglalások folytán a mai értéké­nek harmadéra becsült állatai a később kitűzött árveréseken úgy­szólván potom áron érvereztetnek el. Illetékes helyre juttatta ezért a kamara azt a gazdakivénságot, hogy az állatárak emelkedése folytán mód adassék a becsérték felemelésére, mivel a foglalás és az árverés kitűzése között éppen a törvényes rendelkezések értel­mében sokszor hosszabb idő is eltelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom