Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-09 / 104. szám

1937 május 6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Z Ö L folyósít BÉ KÉS MEGYE Békéscsaba D H 1 T korlátlan összeg ere] 8 KERES KE D ELIH E 1 é i g a 1 BAI T e 1 e f o L ¥' 1 K RT. n: 43 és 82 Külpolitikai szemle Irja i Lustig Géza Lázasan, iifekadian v/rja egész Anglia a nepot, amikor Canlerbuiy érseke a koronái VIII. Edwárd he­lyett V/. György fejére illeszti. Rö­videsen felhangzik Westminster apátságának boltive alatt az ősi formula, ugyanaz, amelyet még a normenn hódítók szövegezlek, fran­ciául: „le roi remercie ses bons sujets, accepte, leur bénévolence el ainsi le veult." Bizonnyal, mi sem fogja zavarni az ünnepélyes szertertás cikornyéil és amikor a cimeres herold párbajra hivja mind­azokat, akik Anglia, Franciaország s Írország uj királyát bitorlónak vélik, aligha fogja bárki is elfo­gadni a tornát. Ha csak a balsze­rencse nem rúgtat a sororr póba, amely a világháború óta árnyék­nak szegődött Anglia mellé. A versaiilesi béke ugyanis nem hozott nyugalmat Angliának és nem hozta meg azt a „Pex Bri tannicát", amellyel Anglia a le­számolásait végezni szokta. Igaz, hogy azok a változások, amelyek az európai szárazföldet jó időre feldúlták és meddővé tet»ék, nagy­jából megkímélték. Di azért Anglia is olyan ^azdasógi és politikai vál­tozásokon esett at, aminők holmi nyavalyákkal felérnek. Mindenek előtt lemondott arról, amire büszkébb volt, mint flottá­jára, büszkébb mint az alkotmá­nyára. Lemondott a fontsterling arany-fedezetéről. Ez mind kevés. Lemondott a kereskedelem sza­badságának elvéről is, amelyet pe­dig ugyanugy, ha nem jobban tisz­telt mint am egyházát. Mondjuk hát ki éperte, hogy egy uj, egy soha nem látott Anglia, egy autarkiás Anglia van megszületőben? Ne lő­jünk tul a célon, hevenyén, mert középen az igazság 1 A roppant színvonal-különbség, amely a többi világrészt Európa vazallusóvá zül­lesztette, élénk éruforgelmat ered­ményezett, olyat, ameiy gazdagon bearanyozta mindazokat, akik a cserebere Pactolusába mártották Békésmegyeiek szállodája Pesten a Metropole Rékóczi-ut 58., a véros szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. Kávé­házában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból is­mert Cséka Feri hires cigányze­nekara játszik esténként. A gyö­nyörű Télikertben délután és este tánc. Virény amerikai-rádió zenekara, Sebő Miklés rádió­énekes énekel. Lapunk olvasóinak lemérsékelt szoba­és penzióárak Telefon s 1-389-50. az ujjukat és látszólag igazolta a szabadkereskedelem elméletét, iga­zolta Cobdent és megcáfolta Cov belet. Csakhogy a lakodalmi vigasság örökké nem tarthatott, legfeljebb kivilág08 virradatig. Addig, amig a korlátlan felelőtlenség legalább kor­látolt felelősséggé szelídült, addig, amig a kizsákmányoltak, Ázsia és Afrika szines népei, fel nem esz­méltek. A világháború után azon ban egyre másra ébredezni kez­detlek az álomszuszékok és Ang­lia váratlanul gazdasági tajfunba került. Ha nem akart elpusztulni nyOmorultan, idejekorán be kellett vonnia a cafatokra tépett vitorlákat. Különben is hagyományos fleg­májával és makkegészséges józan­ságával előnyösebbnek látta a ter­melés s a fogyasztás viharszérüjét csökkenteni, amig a garázda ele­mek meg nem juhászodnak és a chaost a rend fel nem vállja. Szó val megalkudott a lehetőséggel. A viiógbirodalmat is azzal si­került megmentenie a romlástól, hogy idejében alkut kötött a sors­sal És meg is mentette, annak el­lenére, hogy 1925 körül minden irigye biztosra vette Európában, hogy izekre foszlik és régi nagy­ságának hírmondója sem maradt. A dominiumok, Kanada, Dél Af­rika, Ausztrália, Uj Zeeland a vi­lágháború alatt gondolkozás nél­kül, szemrebbenés nélkül áldozlák fel emberanyagukat és a pénzü­ket, csakhogy segítsenek a pácba jutott anyaországon. Azonban ezt is önszántukból tették, ugy ami­ként független államoknak dukál. Majd amikor a népszövetség, amelyet Clemenceau némi joggal az angolszászok amphictoinjának csúfolt, megalakult, a fiókák csökö nyösen ragaszkodtak ahhoz, hogy abban külön szerepeljenek. A második westminsteri stelu­tum pedig, amely 1931 ben kelte­zett, leszögezi, hogy ar. angol parla­mentnek, amelyről Gladstone azt állította, hogy mindenre képes s még leánygyermeket is fiúgyermek­ké varázsolhat, az angol parla­mentnek nem áll jogában olyan tőrvényeket hozni, amelyek a gyar­matokat csak a legmesszebbről is érintik, hogy a gyarmatok ezentúl a maguk kényére, a maguk ked­vére döntenek a háború vagy a béke felől és önállóan köthetnek sa­ját ügyeikben szerződéseket, anél­kül, hogy a londoni nagyfejüek vé leményével fikarcnyit is törődnének. Leszögezi végezetül ugyanez a sta­tutum, hogy a dominiumok minisz­terelnökei nem függenek senkitől, csakis egyedül a királytól. Ezentúl tehótawindsori ház mindenkori feje az egyedüli hivatalos kapocs Anglia és a Common We^lth egyes tagjai között. Es hogy ez a bomlási fo­lyamat milyen rohamot, azt Íror­szág példázhatja leginkább. 1921 ­ben dominiummá lépett elő, majd 1922-ben független állammá ala­kult. azzal a megszorítással, hogy az ulsteri tariományok kívánságuk szerint angolok maradtak. Cosgrave kormánya fanyalogva beletörődött ebbe a megoldásba, amelyről az O'Connelek s ez O'Connorok ál­modni sem mertek volna, ámde Cosgrave utódja, Valera, 1931 ben mér teljesen szakított Angliával. 1931. óta Írország az angol kirőlyt nem ismeri államfőnek és angol ünnepségeken még csak nem is képviselteti magát. 1936-ban Egyip­tom is neki bogérkozik. S végered­ményben szerződést köt Angliá­val, amelyben az utóbbi kertelés nélkül elö8tneri a Fuad dinasztia SKUverénilását s az angol helyőr­ség kivonul a citadellából, ame­lyet Mehemed Ali épített és már csak a szuezi csatorna védelmé­ről gondoskodik. Szóval a csirkék nyakára nőttek a kotlós tyúknak. Csattanósan bizonyítja ezt a jö­vő hefi koronázás, illetve az a mozgalom, amely VIII. Edwárdot letaszította a trónról, kevéssel az ólta'ónoa elragadtatás után, amely­lyel a charming princet az egész birodalom fogadia. Anglia örül, hogy modern uralkodót kap, aki nem aranyozott hintón, de repü­lőgépen érkezik Londonba és aki nem csak a peerek kastélyait lá­togatja sorra, de ez Ínségesek ku­lipintyóit is. Azonban alig, hogy V. György eltűnt az élők soréból, a Times példálódzni kezdett. Ed­wárdról fura mende-mondák ke­ringtek az amerikai és a gyarmati lapok nyomán. Nem kisebb ször­nyűségről beszélt a fáma, mint ar­ról, hogy a király amerikai nőt óhajt feleségül venni, aki válófél­ben van a második urától, egy bi­zonyos Simpsonné. Hogy Simpsonné külföldi, az nem nyugtalanította az angolokat, de abba, hogy elvált asszony üljön a trónusra, abba az utolsó sza­kácsné se akart beletörődni. 1936. december első napjaiban kitört a botrány. A közvélemény három napig, de csak három napig inga­dozott. Mert a körúti sajtó azzal vádolta az öre.{ Baldwint, meg az egyházat, meg az arisztokráciát, hogy képmutatásból ellenzik a fri­gyet. Tömegek járták az uccákat, or­dítozva: „Nem hagyjuk a kiráiytl" De ezek a tömegek a főváros la* kos8égából rekrutálódtak, amely­nek a körében az erkölcsi felfogás lazább. A vidék higgedtsn, némán leste a fejleményeket. Mihamar le­csap a bomba. A dominiumok ér­tésére adták Baldwinnak, hogy ra­gaszkodnak Calvin felfogásához és nem tűrnek erkölcstelenséget, még az uralkodó házon belül sem. S a királynak be kellett adnia a derekát, mert különben a Common Wealth szilánkokra pattant volne. Dicséretére legyen mondva Ed­wárdnak, hogy egy pillanatra sem szegődött azokhoz, akik az ő szív­béli ügyéből politikai tőkét akar­tak kovácsolni I S amikor lemon­dősa napján fivére V/. György né­ven átvette az uralmat, ródió szó­zatot intézett a birodalom összes népeihez, amelyben megindokolta elhatározását s megható szavakkal fogadott hűséget királyának. God save the king, although I be not he, Isten óvja a királyt, még ak­kor is, ha nem én vagyok az, mondatja Shakespere II. Richárd­dá!. Ez a dráma jellemző a mai Ang­liára, mely az erőszak helyett, ahol és ameddig lehet a béke, illetve a békés megoldás útjait jőrja. Ám ne feledjük, hogy az erőszakhoz erő is szükséges s a mindenőron való békülékenység sok esetben takarhat gyengeséget. Nagy kérdés, mit palástol Anglia folytonos meg­alkuvásai Tragikus kérdés, vájjon meg tudja e állani a helyét a dik­tatúrák rohama ellen az ilyen ől­lamforma s az ilyen lélekalkat. Reméljük a legjobbakat. Az angol nép legfőbb ereje még töretlen. S ez: makacssága, amely tiz évszá­zadon át oltalmazta, szenvedni és győzni tanította. „Rule Britannia over the waves Britons shell be never' slaverl" TELEFONSZAMUNK: 176. Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba y Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek I

Next

/
Oldalképek
Tartalom