Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-21 / 42. szám

1937 február 21 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja 3 l üstig Géza Kalmár nenmeetnek szokták gu nyolni az angolt, lcgfőként azok, akik irigykednek reája. Talán azért, mert őszintén, ryilten utilitarista. Vérbeli benthamista, akinek szemében az államnak csak ez ad értelmet, ha mennél több polgárnak mennél nagyobb jólétet biztosit. Nem szenvedi, nem szívleli azokat az ideológiákat, amiket a német profeszorok futószalagon hevenyén gyártanak. Az elméletek gyakorlati csődje nem érinti ezt az állítólagos kufórt, föltéve, ha mások a vagonbukottak. Szívesen alkudozik a vevőivel, de a jussát nem hagyja. Megsérti va'aki Bengáliában, Penangban, Ugandfb^n az üzleti érdekeit ? Esy zászlóalj katona észretériti hamarost a renitenseket I Görbén nézett egy bennszülött valamelyik csontos missre? Nosza, u'nek indul ety bombaveiő raj I Angol tőkéről van szó ? Már pöfékel is, ha kell az egész flottal Business is business, az üílet üzlet 1 Könnyű volna, jétszian könr.yü, az engoifajtén eligazodni, ha csak ez aa egy rugó mozgatná, ha csak ez az egy bogara lenne. A valóságban azonban sok a rugója, még több a bogara. Ezek között, az üzlet után, legfon!osabb a vallás, ami nélkül lélegzeni sem tud, akárcsak elődje az imperializmusban, a római. Szolgáljon bizonyságul erre az érdekes vita, mely az angol képviselőházban csak nemrégiben zá rult le. Fegyverkezzék-e vagy sem, ha igen, milyen ütemben, Nagy Brittannia : erről folyt a szó, semmi egyébről. Ámde az anglikán pap ság hirtelen csavarintott egyet a kérdésen s váratlanul a theológia sikjéra zökkentette é>. Birmingham püspöke nyitotta meg a tüzelést. A wircheszteri dékán szövegezésében javaslatot nyújtott be a ház plénumáná), amely az alábbi hat pontra izelődött: 1. A képviselőház magáévá teszi a lambethi zsinat döntését, amely a háborút, mint olyan eszközt, amely a megváltó Ur Jézus tanítását s példáját sérti, kárhozfaija. 2. A képviselőház mély sajnálkozását fejezi ki azon, hogy ismét a puska- s BK ágyuctöveké a szó. 3. A képviselőház felszólítja az összes keresztény nemzeteket, hogy kettőzött buzgalommal óvakodjanak a gyűlölet sugallataitól. 4. A képviselőház biztosítja a kormányt erkölcsi támogatáséról, de csak olyan politika irányában, ameíy a háború gazdasági és lelki gyökereit széjjel tépni hivatott. 5. A képviselőház ragaszkodik a nemzetek szövetségének bevált intézményéhez, mert abban látja a civilizáció egyetlen zálogát az uj özönvíz közepette. 6. A képviselőház elismeri a kormány abbeli jogát, hogy a keresztény polgárok védelmében fegyveres erőt tartson, anélkül azonban, hogy bármely más áilam ellen szegezhetné ezt a pallost. A legérdekesebb az egészben az, hogy a püspök ur ő eminenciája zavartalanul beszélhetett ábrándjairól. Még akkor se derült mosoly az arcokon, amikor igy pattogott : „Háborút háborúval, Belzebubot az ördöggel kiűzni nem lehet. S innen van az, hogy ifjabb nemze dék országszerte buzgó pacifista. Pacifista az ifjúság, de nem keresztény i, he nem embert érzületből. A magatartása ilyesmit árul el: Nam tudjuk, van e Isten avegy pedig nincs, de mi, Anglia jövőjének letéteményesei, a magunk részéről ugy akarunk élni, ehogy eszményeink parancsolják. Azok pedig ellene vannak a céda s haszontalan vérontésrak". Alig fejezte be ő eminer.ciája a mondókóját, máris felugrott Sheppard kanonok, aki ekként pirított az álmélkodó alsóházra: „A háború — heveskedett a prelátus — az emberi gyarlóság és sonossBég legundokabb növénye. Keresztény ember részt nem vehet benne enélkül, hogy a lelki üdvösségét örökre el ne játssza. Az egyház kötelessége uton útfélen azt ordítani az emberek fülébe : a háború bün Isten ellen és káromlás". Szerencsére a yorki hercegérsek kéznél volt a csöbörrel, hogy a zserétnokot eloltsa. Nagy helyeslés közepette csitítgatta a kanonok urat, meg az előtte SÍÓIÓ püspök urat, ilyeneket mondván : A kérdés veleje ma is ugyanaz ami volt szent Jeromos, szent Ágoston, aranyszélű János korában. Tudniillik: hogyan egyeztethetők össze az Ur Jétus parancsai azzal az élettel, amelyet üt a siralom völgyében folytatnunk kell. Ha a világ, amelyben élünk, keresitény volna, a háború elő nem fordulhatna benne. Mivel azonban a világ, amelyben élünk nem keresztény, de még csak nem is keresztényies, rajtunk a sor, azt kereszténnyé nevelni. Addig is, amig ez be nem következik, el kell viselnünk astt a szörnyű gondolatot, hogy keresztény ember ssükség esetén keresztény embert gyilkoljon. It could be a christian duly to kill. Hogyan neveljük ezt a világot a kereszténységre — folytatta sz egyháafő — e tekintetben szerte ágazóak a vélemények. Annyi bizonyos, hegy adva lévén a mai helyzet, az a nép, amely fegyvertelenül, bárányként ordasok köíölt, áll az élet piacán, még igaz ügyért sem harcolhat. Még nem értük el azt, hogy a nemzetek köaöit a jog legyen az ur. Ha jogunk lesz. megtérhetünk az evangéliumhoz. When we have law. we can go on to the gospel. Ennek a mondatnak a hallatára, amelynek mindenegyes srava beillenék az angol lélek sejtszöveti mintájául, felcsattant a taps ass összes padsorokban. Es a ház elfogadta a birminghami püspök javaslatából az ellő öt cikkelyt, mig a hatodik cikkely helyébe a eouthwarki püspök addendumát szúrta be, amely ekként hangzott: „A képviselőház elismeri minden kereszténynek abbeli jogát, hogy támogassa, bírálja, avagy elvesse a hadügyi javaslatokat azon ioazsáí ok fényénél, amelyeket az Ur Jézus hirdetett és amelyek Isten országába vezetnek." Ámde a ház ugyanakkor elfogadta a hadügyi költségvetést, amely négyszázmillió fonttal soványitja John Bull pénzes zsákjőt. Hja! ugyanígy cselekedtek a rómaiak is, föltéve, ha igaz, amit ama Titusz Livius beszél róluk. Bíztak, rendületlenül bíztak a numenben, az istenségben, de még inkőbb bíztak a nomenben. a fegyveres hatalomben. Ám aki ezért tartuffeöknek véli az angolokat s a rómaiakat, meglehetősen csalódik. Erkölcsi felelősségérzet nélkül a világot meghódítani nem lehet, erkölcsi felelősségérzet pedig csak olyan talajban nyilik, ahol a vallős a gyomot előzetesen kiirtotta. Ez a felelősségérzet az, ami Angliát n teher alatt, amit hord, összeroskadni nem engedi. S bizony a white mans burden, a fehér ember terhe, amelyről Kipling ódákat szerzett, nem könnyű mőlha. Mások játszhatnak, könnyelmüsködhetnek. Angliára, miként Rómára áll a parancs: decet imperatorem stantem mori. Hevenyéb?n egy példa I Franciaország, Olaszország, Németország cicázhatnak, felelőtlenül, Spanyolország lávBmezej^n. D^ Anglia nemi Ha Franco győz, Olaszország 8 Németország örvendezhet, ha pedig Tavaszi Andrássy-ut 7 harisnya, keztyü, fehérnemű Teschernél Vasárnap, 1937 február 21-én este V*9 órakor Ketten egy jeggyel 3 órás kecagés I Szakítani nehéz dolog Csak felnStteknek! Operett 3 felvonásban. Főszereplők.RUTTKAY MARIKA ERDÉSZ IRÉN BENKÖ ILONA VÉRTESSNÉ AR4NY KATÓ SASSIMRE A. KOVÁCS GYÖRGY SZABÓ SÁNDOR VÉRTESS KÁROLY (Itt levágandó) A „Békésmegyei KSiISnj" kedvezményes színházi szelvénye a békéscsabai Városi Szinház ma. 1937 február 21-i, vasárnap esti és 1937 február 22-i. hétfő esti előadására E saelvényátadója bármely ülőhelyre a pénatárnál 25 százalékos kedvezményben részesni Caballeroé a diadal, Franciaország nevethet a markába. Da akár Caballero győz, akár Franco, jaj léezen a fehér emberiség pajzsvivőjének, Angiiénak. Mert ennek is, annak is a győzelme fellázítja a koncra éhe* arabokat. Tunisban, Algírban, Tripoliszban — és ez nem mese — a muzulmán iskolás gyerekek hősökről énekelnek, akik a cordovai khalifátus dicsőségét megújítják. Mi lesz, ha 50 milliónyi arabság adott jelre felzendül, mi lesz, ha a muzulmánok egv másra találnak és zajlani kezdenek? Ilyenkor megszívlelendő a yorkl hercegérsek kérdése: „Szabad e keresztény embernek keresztény embert gyilkolni ?" Naponta Pestre utazom: megbízásokat elfogadok Cim a kiadóhivatalban Vitos mint az dmaa kicsinek orcája! De iii|k is SSk egészséges és tápláló kávét!... Egészséges, tápláló és mégis ole$ó kávéitaí a valódi Frtmck. kávépótlékkal izesitett Kneipp malátakávé. Egy csésze tejjel és cukorral, csak 3 fillérbe kerül, tehát nem lugus. Ennyit mindenki megengedhet magának!