Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-21 / 42. szám

4 6EKESMEGYEI KGZLÖMY 1937 február 21 PAALJÓB RIPORTSOROXfOAi FerencJáiscf ^SchraltHatűíln 4j Ti remnm * Fi császár barátnőjét nem érdekli a politika Politikusok: aktív miniszterek és befolyásos államférfiak keresték év­tizedeken át Schratt Katalin kegyét és barátságát. A művésznő a maga kedélyes és szókimondó bécsi mo­dorában kedves volt mindenkihez, a politikusokat is fogadta, de po­Jitikába soha nem avatkozott. Har­minc esztendei barátsága alatt egyet­lenegyszer sem fordult politikai ügy­ben Ferenc Józsefhsz és talán azért ma.adhatott meg harminc évig a császár barátsága . •. Egyetlen dolog volt csak, ami­ben Schratt Katalin idegen embe­rek érdekében szót emelt barát­jánál, a császárnál. Ha tudomására jutott, hogy a hadsereg valamelyik tisztje felesé­gül akar venni egy jó házból való, tisztességes életű leányt és a hő­zasságkötéshez hiányzik a kaució, akkor Schratt közbenjárt a szerel­mesek érdekében. Intervenciójának kivétel nélkül minden esetben meg­volt az eredménye és Ferenc Jó­zsef sohasem a kauciót engedte el, hanem azt a vőlegény helyett házipénztárából tette le és a fia­talok Schraitnak köszönhették, hogy a kaució kamatai biztosíthatták a katonatiszthez való költséges életet. A régi monarchia számottevő férfiai közül talőn egyedül Gorup báró, Bécs mindenható rendőrigaz­gatója köszönhette karrierjét Schrait­nak. Gorup fiatalabb korában a schönbrunni rendőri kirendeltség vezetője volt és az ő hatóskörébe tartozott zavartalannő tenni Ferenc József és Schratt Katalin reggeli sétáit. A gondoskodása mindenre kiterjedt és még azokat a koldu­sokat is ismerte, akik „stammgast"­jai voltak Ferenc Józsefnek reg­geli sétái alkalmával és akik ilyen­kor egy aranyat kaptak, mert „az osztrák császár kezéből nem gu­rulhat ki más pénzdarab, csak arany. .." Egész csomó politikussal tartott fenn barátságot Schratt Katalin, megfordult házában Tisza István gróf, Goluchevszky Agonor, Keer­ber osztrák miniszterelnök, de egyi­küknek sem jutott eszébe, hogy Schrettal politikáról beszéljenek, vagy pláne politikai intervencióra kérjék. Az a politikus, eki Schratt Katalin hőzőba meghivőst kapott, a meghívással együtt bizalmas ér­tesítést nyert arról is, hogy Schratt házában se Ferenc Józsefről, se politikáról beszélni nem szabad. Amiért Kóburg Ferdinándot Ferenc lózsef nem szerette A hiebingi villában gyakran megfordult Kóburg Ferdinőnd is, akit Schratt nemcsak szerelett, ha­nem nagyrabecsült, talán azért, mert Kóburg Ferdinánd volt a császár tanácsadója az ajándékok megválasztásánál. Ferenc József maga nem szerette a bolgárok egykori cárját és sohasem tudta Ferdinándnak megbocsőjtani, hogy az egykori „császári és királyi hu­szárfőhadnagyból" Ferenc József egyenrangú uralkodótársa lett. Fe­renc József talán nem is annyira ezért, mint inkább azért haragudott Ferdinándra, mert ez a házasság­kötésénél tett esküje ellenére gyer­mekeit görögkeleti hitben nevelte és pápai átokban részesült. Fer­dinánd Schraiton kérésziül igye­kezett Ferenc József személyes barátságába férkőzni, a két ural­kodó érintkezése azonban alig lépte tul az eltiket szigorú hatá­rait. XIII. Alfonzo is vendége volt egyszer s másszor a hietzingi vil­lának, Ferenc József halála óta azonban nem fordult meg ott soha és Kóburg Ferdinánd az egyetlen, , aki az utolsó évek sorén murányi váróból pöslyéni kurázása ütőn talán csak azért utazott Bécsbe, hogy Schrattot faikeresse és vele elbeszélgessen ... Ferenc József már husz év óta a kapucinusok bécú sírboltjában várja a feltámadást és Kóburg Ferdinánd, meg Schratt Katalin nyugodtan beszélgethetnek most mér róla ... Amig Ferdinánd a trónon ült, a fiait is, Borist és Cyrillt gyakran vitte magával Schratt Katalinhoz és ha Nikita, a fekete hegyek fe­jedelme, a ravasz montensgroi ki­rály Bécsbe jött, hogy megpum­polja Ferenc Józsefet, az első utja mindig Schratthoz vezetett, soha nem jött üres kézzel, hiszen — másnap bőven megkapta a jutal­mat azért, mert Schraltal szemben gavallér volt. Európa gavallérját, Edward angol királyt is ismerte a művésznő és a bankokban őrzött sefejai magukban rejlik a perzsa sah és a sziámi király exotikus ajándékait is. Schratt Katalin Badenban élő öccsének, Schratt Rudolfnak a leá­nya, a rokonok közül talán az egyetlen, akivel Schralt Kalalin fenntartotta a rokoni kapcsolatot, ezeket mondotta nekem: — Schratt Katalinnak öl olyan TI csúnya megszépül, a szép gyönyörű ívsz WEISZ EnnonE kozmetikusnál JTlodern Tföígyfocfrászszaíon jótulajdonsága volt, ami miatt a császár szerette őt. E jótulajdon ságok sorában az első az, hogy a politika soha nem érdekelte és politikával soha nem foglalkozott. De nem is értett a politikához és az ujsőgokban például soha nem olvasta el a politikai cikkeket, vagy a parlamentek tanőcakoző­sairól szóló referátumokat. Impo­nált azután a császárnak az is, ho.^y nagynéném jócsaládból szár­mazik és kü'önösen tetszett neki, hogy Katalin néni életében soha nem hazudott. Ferenc József a vi­lágon mindent meg tudott bocsáj­tani, egyesegyedül a hazugságot nem szívlelte, a hazug embernek nem volt becsülete nála. Schratt Katalin igazi bécsi nő volt, a maga elragadó modorában kíméletlen és goromba is néha, de nem ha­zudott, a traccsok közül is azokat adta csak tovőbb, amelyeket va­lóknak tartott. — A kötelességérzése nagy volt, hiszen sok paraszti vér folyt az ereiben. Egyedül előliünk panasz­kodott, ho?y a barátság gyakran terhére van. Mint afféle „gemüt­lich" bécai asszonynak nem tetszett például az, hoiy a császár előtt hajbókolnia kellett és gyakran használta a kifejezést: „hap-ákba kell magamat vágni, mint egy ba­kának." Panaszkodott amiatt is, hogy a császár soha nem védte őt meg az udvari intrikával szem ben, gyakran volt mel'őzéshsn, vagy sértésben része és ha ilyen dolgokról említést tett Ferenc Jó zsef elölt, akkor a császár mindig másról kezdett beszélni. Terhes volt számára a hajnali kelés, amely lehetetlenné tette, hogy társasági életet éljen. A császár gyakran tett említést arról, hogy gondos­kodik róla, da — még a végrende­letében is megfeledkezett a barát­nőjéről. — A császárt tisztelte, de soha­sem szerette Schratt Katalin, ellen­ben valósággal rajongott Erzsébe­tért és annak, hogy olyan hűsé­gesen kitartott a császár mellett, minden intrika és minden, gyak­ran vérigható sértés ellenére, egyet­len oka volt csak: Schratt ígéretet tett Erzsébetnek, hogy a császárt soha el nem fogja hagyni. A ki­rály szemében SchraM Katalin nem volt más, csak egy egyszerű pol­gári asszony és Ferenc József nzá­mőra a nőt — magasabb és ideá­lis értelemben — egyesegyedül Erzsébet jelentette. Aki ismerte Ferenc József életét és lelkének berendezkedését, az egy pillana­tig sem csodálkozhat azon, hogy Schratt nem avatkozott a politi­kába, hiszen Ferenc József nem is tűrte volna ezt a beavatkozőst és Schralt Katalin bizonyára ezért sem kísérelte meg soha, hogy a barátságot a politika rögös és ve­szélyes talajára vigye áf. Ferenc József az államügyekbe nem türt beleszólást. Senki részéről. A mi­niszterei is csak azt cselekedték, amit ő jónak látott. El sem kép­zelhető. hogy egy asszony, aki a színpadról került Ferenc József ud­varőban a trón baldachinja mellé, még csak egy polliikai vonatkozősu megjegyzést is megkockáztasson magának. A maga személyét illetőleg sze­rény volt a Burgtheater művész­nője és minden címet, amelyet fel­ajánlottak neki, ridegen visszauta­sított. A barátság elején talán Er­zsébetnek az ötlete volt, hogy Schratt Katalin férjét, aki elvégre is dip'omőciai szolgőlatot teljesített és o'yan családból származik, amelyik magyar nemességét két évszázadra tudja visszavezetni, bárói, vagy grófi rangra emeljék. A kitüntetésről Schratt Katalin hal­lani sem akart, Erzsébetnek meg­köszönte a jóakaratot, az udvari embereknek azonban egyenesen megtiltotta, hogy a rar«?emelé8 kér­dését szóbahozzák. Ő nem nkart több lenni, mint a bécsi Burg „nagysőgos asszonya" és Ferenc Józsefnek tetszett, hogy a barát­nőjét ő is csak ezen a cimen szó­lította. Ennek a cimnek Schratt Kalalin adott igazi értéket a Burg­ban éa ha Mária Lujza unokájá­nak, Nevperg gróf leszármazottjá­nak, a Habsburgok főudvarmeste­rének nem is imponált a „színész­nő" és annak nevét csak ajkbi­gyesztve mondta ki, annől jobban a szivébe zárta a bécsi néD Schratt Katalint és kispolgári gondok szűn­tek meg az ő intervenciója nyo­mán. fl szegény pékmester pártfogója Kisebb dolgokban szívesen vál la'íko/ott közbenjárásra, neki kö­szönhető például, hogy nem von­ták meg a szállítást atlól az ud­vari pékmestertől, akinek kiflijében reggelije melleit egyszer svábbo­garat talált a császár. Schratt Ka­talin magyarásla meg, hogy „sze­gény pékmester nem tehet róla", a politikába nem nyúlt bele, de támogatója volt minden piktornak, aki festeni és minden szobrásznak, aki mintázni akarta az uralkodót, névtelen bécsi polgárok számára audenciákat eszközöli ki és az ud­varnál tudták azt, hogy aki egy­szer audencián jelenhetik meg az uralkodó előtt, annak már nyert ügye van. Alig veit számottevő művész Bécsben, akinek ne szerzett volna kitüntetést, ezeket maga sürgette meg a kabinetirodában, egyetlen­egyszer vállalkozott azonban arra, hogy magánál a császárnál sür­gessen meg egy rendjelet. . . . Eletének első és egyetlen szerelme érdekében tette ezt . . . Girardit valamilyen kitüntetésre terjesztették fal, az akta azonban sokáig pihent és Schratt egyszer megemhleüa a dolgot Ferenc Jó­zsefnek. A csószőr összehúzta a szemöldökét és a sürgetésre imi­gyen felelt: „Girardi urnák türelmesen kell vőrni, amig az akta a rendes uton alóirás végett elémkerül,.. Girardi úrért nem lehet kivételt tenni..." Girardi azért megkapta az ordót és a Burgtheater többi művésze — közöttük Krastel, Baumeister, Davrient és mások is — Schratt jóvoltőból (űzhettek érdemrendet a frakkjuk gomblyukába és Szemere Miklós, minden idők legnagyobb gavallérja és kőrlyása is Schratt Katalinnak köszönhette, hogy a Jockey Club hires kártyacsatája után, a cséssőr parancsára elren­delt kiutasitősát Gorup báró mégis visszavonta. TELEFONSZÁMUNK: 176. Az ön szállodája BUDAPESTEN, a főváros szivében újonnan megnyílt Corvin-szálloda Családi szálló minden kényelemmel berendezve. Központi fűtés, hideg, me­leg folyóvíz a szobákban. Arek:l&gyas szoba 3, két ágyas ssoba 6 P-től. Közvetlenül a Nemzeti Színháznál, a Népszinház­ucca sarkán: Vili.. Csokonay-ucca 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom