Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-08 / 5. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 január 10 értő munkás áll a város szolgála­tában. E? után ez erdősítési tervek­ről emlékezett meg. Ferenczy Ferenc m. kir. erdészeti felügyelő volt az utolsó hozzá­szóló. Örvendetesnek mondotta, hogy a bizottság nagyvonalú ter­veken dolgozik. Már most meg kellene állapítani talajonként a fa­nemeket spér esztendő alatt módjá­ban állna szolgáltatni a saükséges erdei csemetéket A bizottsági ülés Medovarszky Mátyás dr. zárószavaival ért véget. Legalább két hétig eltart az az óllapo*, hogy a két lap azonos szöveggel jelenik meg. (A B. K. tudósitója jelenti.) Az elmuít év mér a gasdaaáei javu'és esztendeje volt, ugyanis a béképcsabai I. számú postahi­vatal 193>os általános forgalma hat százalékos emelkedést muia*, ami kétségtelenül i.azolja a fel­lendülést. A stölisítikei adatok a következők: Feladlak a postán 31.502 (30.856) ajánlott küldeményt. 4489 (2939) értéklevelet, 48 506 (84 414) posta­utalványon 945 000 (1 357 430) peneőt. 84.286 csekken 9 342.000 (8.534.941) pengőt. Távirat forga­lom mcree tépen 47.145, Hughes gépen 14.841. Kézbesítettek 32 186 (32 318) ajánlott küldeménut. 13.380(13729) értéklevelet, 48.000 (50 438) posta­csomagot. 50.082 (50.439) Dosfa­utalványon 2.800000 (3.579.4 34) pennőt, 13.000 (14.175) csekken 1.400.000 pengőt. 1050 alkalommal postai megbízást. PostHtaWarékpéíiztóri kifizetés: 170.000 (145.119) p>ngő. A telífonelőfizetők széma is émelkedtsi mutat. E^ idő szerint 462 teiefon van Békéscsabán a tavalyelőtti 447 tel a?emben. Hblyi beszélgetés 399.504 (384 767) folvt le. Távolsági beszélgetés 36.399, átmenő beszélgetés 37.045 (36.599) ; volt. Ébresilést a telefonközpont 261 A köíönség természetesen nagy érdeklődéssel vőrja a fejleménye­ket. (181) esetben végzeit, ami ötven százalékos emelkedést mutat. A rádióe'őfhetők száma a ta­valyelőtti 2150 ről 2658-ra emel­kedelt. A közönséges levélforgalom nem mutat semmi különös eltolódást. Feledtek 241 281 közönség le­velet, postán átvettek 62 972, ház­hoz kézbesítettek 192577 közön­séges levelet és levelelő lepő'. Az expreas forgalom is emelke­dést mutat. Express levelet kéz­besítettek: 2149 (1853), express csomagot 781 (609) eselb«n hord­tak fzét (íárójelben az 1935 ös év adata). Tiu-m mu mj „Az uj magyar regény" a cime Faragó László dr. szombati előadásának (A B. K. tudósitója jelenti) A Magőnliszvreelők Szövetsége szombat esti irodalmi estjének elő­adója, mint ismeretes. Faragó László dr. lesz, ki a fenti cim alatt az uj magyar regényirodalmat fogja ismertetni. Ismerve Faragó dr. széleskörű irodalmi tájékozottsósát és amellett valóban kiváló előadói készségét, egészen bisonyos, hogy igen érté­kes és élvezetes előadásban lesz réssé a közönségnek. Szórói-szóra azonos szöveggel jelenik meg két hétig az ellenzéki és a kormánylap Miskolcon (A B. K. tudósitója jelenti.) Miskolc két napilapja, a NEP-is'a „Felsőmagyarországi Reggeli Hír­lap" és az Eckhardt politikbi irá­nyát követő ellenzéki „Magyar Jövő" cimü napilapok általános meglepetésre az első betűtől az utolsóig, nemcsak a hírlapi részt, hanem ez apróhirdetéseket is be­leértve, egyforma szöveggel jelen­tek meg. Mindkét lapot ugyanab­ban az üzemben, a miskolci Stand­haft nyomdában állitottők elő. Most mindkét újság az alábbi fel­hívást intézte az olvasóközönség­hez, természetesen azonos szö­veggel : „Az olvasóközönséghez 1 La­punk a villamos Tröszt misko'ci nyomdájánál történt üzembeszün­tetéa miatt átmenetileg 4 oldal ter­jedelemben jelenik meg. Ugyanis az egyedüli lapnyomda beszünte­tésével jelenleg, amig az uj nyom­da felszerelése meg nem történik, nincs Miskolcon nyomda, mely nagyobb terjedelmű napilapot elő tudna állítani. A mostani helyzet — melyről eddigi terjedelmünk visszaállitősa­kor még lesz alkalmunk beszélni — kétségtelen megpróbőllaíős a szerkesztőségek és lapkiadóvólla latok száméra, de megpróbáltatás a hűséges, kitartó olvasóközönsé­günk száméra is, mert 10—15 na­pig, az uj nyomda üzembehelye zéséig nélkülözni lesz kénytelen azt, amit megszokott lapja eddig nyújtott. Bizunk azonban olvasó­táborunkban, hogy ezeken a raj­tunk kivül álló okokból bekövet­kezett nehéz napokban még job­ban mellettünk fog őllani." A felhívás azonos szövegű, de a budapesti jelentések, helyivonat kozásu közlemények, komünikék, apróhirdetések is teljesen azono­sak mind a két lapban, A két szerkesztőség közösen csinálta a két lapot, csupán a lap­fejeket, illetőleg az impresszumo­kat iktatták be megfelelő helyre. Az érdekes eset előzménye ar, hogy a TröBzt tulajdonában lévő miskolci könyvnyomdát hónapok­kal ezelőtt eladták a Belüöntöde cimü vállalatnak. A miskolci könyv­nyomdánál ezt a felvilágosítást adták, hogy először tavaly juniu8 végén, másodszor novemberben hivatalosan értesítették a két szer­kesztőséget, hogy december 31 e után 8emmiképen sem lesz mód­jában előállítani a lapokat, gon­doskodjuknak más helyen való elő­állításról. A drága tarifa ellenére is emelkedett az elmúlt évben a békéscsabai posta forgalma A telefon és rádióelöfizetök száma is növekedett Néhány szó a jelmezekről Irta és a Csaba VE bálbizoltsági ütésén felolvasta Mázán László ieálgimn. tanár III. Itt vannak mindjárt a történelmi multu divatok. A csikós és frigiai sapkás szanszkülott jelmeztől el­kezdve a legpompősabb rokoko és biedermayer ruháig. Ezek a ru­hák rendkívül jól állnak a molett hölgyeknek is. A mult nyáron Bé­késen láttam egy szép előadást, ahol olyan remek ilyen jelmezeket láttam történelmi táncbemutató ke­retében, hogy alig akartam hinni a szememnek. Pazar volt. És ami a legérdekesebb és szokatlanabb, nemcsak a hölgyek, de az urak jelmezei is nagyszerűek és stílu­sosak vollak. Talőn egy kis utána­járással fel lehetne hasonló cso­portot vonultatni. Ez ezonban az én becslésem és értesülésem sze­rint jelentős anyagi áldozattal jár­na, az bizonyos. Kiapadhatatlan terület ez, a tör­ténelmi jelmezek területe és nem is nagyon kell gondoll-odni rajta, hogy megfelelőt találjon az ember magónak, különösen ma, amikor moziban, színházban javában dí­vik a történelmi, kosztümös dara­bok fénykora. Ennél kiapadhatat­lanabb forrás talán csak a mito­lógia. Egy pompás Vénusz — no, nem mindjárt a milóira gondolok — mór akinek való, t. i., vagy egy szines, lepkeszárnyu Ámorka, erany nyilán egy csomó felspékelt piros papirszivvel, ezt hiszem szin­tén nem volna utolsó látvány. Jus­licia bekötött szemmel és mérleg­gel a kezében, Diena ijjal vagy a világosság istennője, eranyos nap­pal a feje körül. Az Ej kirőlynője fekete vagy sötétkék selyemben, fején egy szép ezüst félholddal s ruhója is teleszórva fénylő csilla­gokkal. Emellett jól megférne ki­séretképen egy pór hasonlóan kom­ponált csillagjelmez, sőt komor háttérül egy-egy denevér jelmez is. Erről jutnak eszembe az állat­jelmezek. Cica, majom, nyussi, csacsi, kacsa, kakas, malec jelme­zek. Nagyon mulatságosak, esek az a baj, hogy legfontosabb kel lékeik, a maszkok, nehezen sze­rezhetők be, különösen vidéken. Egyedül a szarvakat viselők rend­jének könnyű itt a dolguh nekik nem kell személyesen gondoskod­niok a kellékekről. Ezeknek viszont nem tanácsos épen a vivók kö*é menni, akik között bizonyára lesz torreádor jelmez is, vörös posztó­val. A vörös posztóról és a tor­reádorról jut eszembe a vörös hó­hér jelmez, hatalmas ezüst bárd­dal vagy pallossal, egész arcát el­takaró csuklyőval. Kissé megdöb­bentően hatna, de mindenesetre nagyon hatna mellette egy ka­ciányos halálkosztüm, bő, fekete körgallérban, nagy fekete kalap­ban fekete strucctollakkal, az arc vagy ólarcre vagy magára az arcra i fehér-feketével festett koponyaarc, a kéz ugyanígy, fekete keztyüre festett fehér csontokkal. A cipő és nadrőg persze maradhat rendes, I de ne hiányozzék az egyik kézből | a dekliből készült, ezüstpapirral ; bevont kasza, a másik kézből egy j öreg lámpás. Groteszk fiRura. Lig- | feljebb csak a felvonulás idejére ejánlom. Saép csoport volna azon­ban a király, királyné, udvarhöl­gyei/el, apródaival, udvaroncaival, lakájaival. (A lakáj is nagyszerű figura I) Ezt az egész király-királyné cso­portot könnyen áttehetjük a mese világéba. £> iít aztán valósággal dúskálhatunk színben, pompában, formában. Szabadon csaponghat a fantázia, különösen ha pénz is van hozzá, a lündérvilágtól az ó­keleti, szinte biblikus jellegű kosz­tümcsodák között, feltárul a kelet mesés gazdagsága.Ezeregyéjszaka, bajadérok, maharadzsák, kimonók és mit tudom én még miknek a végtelen sora, melyen keresztül eljutunk a magyar mesék Jancsi és Juliskájáig, sőt a legesodósabb magyar mese János vitézéig és Iluakójáig. És ezzel átléptük a: még a mese­vilőgénól ia kimerilhetetlenebb és pompásabb jelmeztár küázöbét — ahol nemcsak dúskálhatunk, de garázdálkodhatunk, tombolhatunk a tündöklő jelmezcsodők között — a népviseleteket. Nincs üdébb és artisztiku»abban tarkított szín­foltja egy je'mezbálnak sem, mint egy szép népviselet, amely erede­tiségénél fogva is hatalmas ható­erejű. Elsősorban természetesen csodálatos szépségű és hihetetlen gazdagságú kincsesházunkra, a magyar népviseletekre gondolok. Sajnos, ezekhez eredetiben igen körülményes hozzájutni, pedig egy sárközi, torockói, vagy pláne me­zőkövesdi menyecskénél dekora­tívabb, pazerabb látvőnyt erősen megerőltetett fantőziával is nagyon nehéz elképzelni. Hiszen még egy megszokolt, szabványos szüreti mulatságokról ismert u. n. „magyar ruha" is milyen takaros tud lenni. Nem amolyan „magyarkodás" ez, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, de higyjék el nekem, hogy a mi népviseletünk olyan rendkívül gaz­dag, olyan leleményes és főképen olyan raffinóltan ízléses, szin, vo­nal és forma gazdagsága olyan tüneményes lehetőségeket kinél a jelmez és az egész jelmezbál mi­nél pompásabbá tételére, amit szo­kásunk szerint talán megint csak mi, magyarok nem tudunk eléggé. A külföld bőmül népi művésze­tünk végtelen üdeségén, bóján, csodálatosan artieztikus voltán és rendkívüli gasdagségén. Ennek il­lusztráláséra épen elég, ha a Gyön­gyös Bokrétán kivül csak a nem­régiben Londonban megrendezett fényes sikerű és igen-igen előkelő magyar bálát és vásárt említem, amelyről ugy-e mindnyájan nagyon jóleső büszkeséggel és ötömmel olvastak. És hogy ez bájén és szépségén kivül a bél magyar jel­legét is emelné esetünkben is, ez is mindenkinek csak örömére szol­gálna. De nem is hivatkozom megint más példára, mint a legközeleb­bire, a „Babavősárra". Milyen csil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom