Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-02-28 / 48. szám
1937 február 21 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja: Lustíg Géza Párizsi h :reK szerint uj kormány alakult Valenciában. Largo Caballero állítólag megbukott 8 helyébe Garcia Olivier lépett, az eddigi pénzügyminiszter. Ugy látszik — ha ügyen nem füllent az Oeuvre —, hogy a apanyol dráma elérkezett oda, ahol a peripstia Aristotelessel szólva, megoldódik a redőkbe simul. Illetve elérkezett oda, ahol Hegellel beszélve, a Ihesis a az antiIhetis összecsapásokból léire jön a synlheais s az álcából előbújik a pillangó. Minden esetre kíváncsian leei az egész világ az uj jövevényt. Hossza-vége nincs a találgatásoknak. Kire fog ütni a harmadik Spanyolország? Francora avagy pedig Caballerora? Ki tarlja keresztvízre? Madiid avagy Burgoa ? Próbáljuk felállítani a horoazkopját 1 A polgárháború nem ritkaaég a a 8panyol földön. 1536. óta, amikor is habsburgi Károly Villaraanál a braserokat leverte éa elkobozta a régi szabadságokat, don Quijote népa állandóan lázon*. Kisebb-nagyobb pihenőkkel háromszáz éve fortyog ez az aathmatikus vulkán 8 épen azért senki se gyulladt ba, mikor Franco Marokkóból elindult, hogy rendet csináljon. Édes Istenem — gondolták az okosak — annyi spanyol forradalom lohadt már hamvéba, ho^y eggyel több vagy eggyel kevesebb igazén nem számit. Megtévesztette az augurokat a hagyományos forma is, amelyben a dráma szereplői előperdültek. A felkelők cailistáknak voltak öltöztet/e, alkormány csahosai pedig enerchistéknak. Mér pedig a cerlislák veres barettja legalább olyan idős, mint a dinamit rablása amit Barcelona örültjeinek hirdetnek ócska színpadi kellék volt a pronunciamento is, amellyel a becsvágyó tábornokok a hadat megüzenték a fennálló rendnek. Ám rövidesen kiderült, hogy ezúttal uj lemezt forgat a történelem, oiyat, aminőt még el nem csépelt. Azok a íébornokok, akik a mu!t évszázad folyamán kormányuk ellen pártot ütöttek, nem csődítették az idegeneket hazájuk nyakéra, mint ehogy a kormányok se züllöttek odáig, hogy a családi szennyest idegenekkel mosassák. Most azonban? Valencia is, Burgoa is elkövette azt a cudar ostobaságot, amit Casteler annak ideII IELOTT nyomtatványszükségletét beszerezné, hivja fel telefonon a jén, mint ez apagyilkossággal határos bünt perhorreszkált. Sevillában német bakák gyakorlatoznak, a Baleárokon olasz tengerészek kémlelik a láthatárt, Madrid alatt oroszok állanak silbakol, Oviedo falai lébjánél pedig franciák, angolok, belgák vegyest nyüzsögnek. Ezen felül azonban más nóvum ia tarkítja a polgárháború*, amelynek üazkét Franco oly könnyelműen szította lángra. Ez a nóvum, ez a rendkívüli nóvum az, hogy Cid felébredett és lehányta magáról az ólom hüvelyét, ugy, ahogy a granadai románcok énekelték. A tizenkilencedik században kö zönyösen nézle a spanyol, hogyan püfölik egymást agyba-főbe a generális urak, de azt se nagyon bánta, ha a szabadság' el vérezett a csatától. És canovaa del Castillo joggal háborodott fel azon az álomszuszékságon, amelyet nyolcban évvel ezelőtt az örök Sancho Panchak tanúsítottak. Mialatt a hajóraj — írja emlékezéseiben a nemes államférfiú — Cadixben fellázadt a szabadság nevében, a népnek, az Isten adta népnek, a javíthatatlan csürhének egyre volt gondja: a bikaviadalon torkaszakadtáig üvölteni. 1936. juliusában már bizony a Sancho Panchák nem éctorogtak a corridákon. Valamennyien, akik tehették, fegysert ragadtak és vásárra cipellők a bőrüket, ez egyik ezen, a másik azon ez oldalon. ellenire, hogy a forradalmak szinte az unalomig egyformák. A spanyol forradalom lefolyását megzavarta, alap jellegét elhomályosította a nemzetközi beavatkozás. Francoék legjobb katonái morok, Caballeroék legjobb katonái franciák. A spanyolok leginkább a barcelonai, avagy a burgosi GPU vallató kameráiban foglalatoskodnak szorgosan. Ezért nem győzhet sem az egyik, sem a másik, se Frcnco se Caballero. Mert terrorral terror áll szemben és nem perspektíva perspektívával. — Igen 1 Ráhibáztunk I Ez a helyes kifejezés 1 Mert Burgosnak nincs perspektívája, Madridnak azonban van. Mi történnék ugyanis, ha Franco győzne? Általa s benne a hitlerizmus győzne, amely a spanyol népet igába törné és Franciaországot állandóan birizgálná. Ha Franco győzne, ugyan azt a rendszert vezetné be egész Spanyolországban, amelyet az eddig megszállott részeken alkalmaz. Ahogy Mirkine Guetzevich ötletesen megjegyezte: a Franco regimenem képes evoluálni. Es itt van a kutya eltemetve. Franco. a győztes ugyanaz lenne, mint Franco, a küzdő. A« emberséges diktatúra esélyeit Primo de Riviéra már eljátszotta és igy Franconak nincsen más választása, mint az, hogy idegenekre, arabokra, esetleg olaszokra avagy németekre támaszkodva zsarnokoskodni önön népe felett. Es mi lenne akkor, ha Madrid győzne ? Anarchia ? Bolsevizmus ? A fehér terror helyett a vörös terror ? Szerencsére a kormányban akadnak olyanok, akik el vannak tövéssem CORVINA NYOMDÁT s-s TEL.: 176. Spanyolország két felé hasadt. Jobbra és balra. Ámde siessünk megjegyezni, hogy ez a polarizáció csak a nemzet egy töredékére szorítkozik, arra, amelyiket a polgárháború foglalkoztat. Á nemzet javarésze ma is semloges és sem az egyik, sem a másik táborhoz el nem szegődött. Epen ezért ez a javarész issza meg az egész déridónak a levét, hiven Caius Julius Caesar ősrégi axiomájához: minoritás audex mejoritatem usurpat. Ortega y Gasset pompásan jellemzi a helyzetet, amikor ezeket a sorokat veti papirre: Kérdezzétek meg csak a spanyol értelmiséget s meg fogjátok tudni a való!. A sárga földig lecsepült intellektuellek, ezek a vakbuzgó demokraták azt fogják mondani: az igaii Spanyolország távol esik Burgostói, ámde az igazi köztársaság ép olyan távol, ha nem távolabb esik Madridtól. Nyíltan hangoztatni fog jék, hogy ragaszkodnak a demokrá ciához s éppen ezért boizadnak a catalan csőcselék mint Franco inkvizíciójától. Se Franco se Caballew. ez a jeligéjük. Ugyanúgy, mint ahogy az orosz mensivikiek, a Dánok, a Tsereteliek, nem akartak hallani Leninről, de Kolcsákról sem. Ebből nem következik az, mintha a spanyol forradalom az orosz forradalommal rokon lenne, annak kélve azextremistákat, ha kell akár egy második polgáiháboru is, lezárni. Csak ha ez a második polgárháború a vér kataraktéiban lehanyatlik és eldől, csak akkor jöhet a rend és a demokrácia világa. Szóval, amig Fianco győzelme elzárja az utat a demokrácia felé, a madtidiak győzelme nyitva tartja, ha nem ia a kaput, de legalább a és a többi rádióállomásoktól a télen-nyáron kitűnően vehető rövidhullámú műsoradás. Ez semmibe sem kerül és a nap bármely szakában hallgathatja oz Orion 44-es super rádióval. Egyenáramhoz ugyanezen készülék Orion 44/u jelzéssel univerzóli» kivitelben is kapható minden Orion rádiókereskedőnél Orion rádiók kaphatók RQSENBAUM-nál Orion rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál caelédlépcsőt a demokráciának. Amiből akárki elláthatja, miért ra gaszkodott olyan görcsösen Anglia a be nem avatkozáshoz. így apekulál a maga kalmár szellemével: 1. Franco győzelme veszede!met hoz reá, ve8zedelmet hoz Franciaországra, sikert jelent Németországnak és sikert jelent Olaszországnak. És diktatúrát Spanyolországnak. 2. Madrid győzelme ujabb éa ujabb és ujabb megrázkódtatásokkal vemhes, ujabb és ujabb pol* gérháborukkal viselős. De lágyékában ottan lappang a vékony eshetőség, hogy a rend, a szabadság, a nemzetközi nyugalom viszszatérhet. 3. A be nem avatkozás megkönnyíti Franco eltüntetését, az exlrémisték kiirtását é* megszült a harmadikSpanyolországot, amely az én jóvoltomból megvédi önmagát is. Ilyen csavaros az eszejárása annak az öreg pernahajdernak, aki, ha jó kedve szottyan, John Bull névre hallgat.