Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-28 / 48. szám

1937 február 21 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja: Lustíg Géza Párizsi h :reK szerint uj kormány alakult Valenciában. Largo Cabal­lero állítólag megbukott 8 helyébe Garcia Olivier lépett, az eddigi pénzügyminiszter. Ugy látszik — ha ügyen nem füllent az Oeuvre —, hogy a apa­nyol dráma elérkezett oda, ahol a peripstia Aristotelessel szólva, megoldódik a redőkbe simul. Il­letve elérkezett oda, ahol Hegel­lel beszélve, a Ihesis a az anti­Ihetis összecsapásokból léire jön a synlheais s az álcából előbújik a pillangó. Minden esetre kíván­csian leei az egész világ az uj jövevényt. Hossza-vége nincs a találgatásoknak. Kire fog ütni a harmadik Spanyolország? Francora avagy pedig Caballerora? Ki tarlja keresztvízre? Madiid avagy Bur­goa ? Próbáljuk felállítani a horoaz­kopját 1 A polgárháború nem ritkaaég a a 8panyol földön. 1536. óta, ami­kor is habsburgi Károly Villaraa­nál a braserokat leverte éa elko­bozta a régi szabadságokat, don Quijote népa állandóan lázon*. Kisebb-nagyobb pihenőkkel há­romszáz éve fortyog ez az aath­matikus vulkán 8 épen azért senki se gyulladt ba, mikor Franco Ma­rokkóból elindult, hogy rendet csi­náljon. Édes Istenem — gondol­ták az okosak — annyi spanyol forradalom lohadt már hamvéba, ho^y eggyel több vagy eggyel ke­vesebb igazén nem számit. Meg­tévesztette az augurokat a hagyo­mányos forma is, amelyben a dráma szereplői előperdültek. A felkelők cailistáknak voltak öltöztet/e, alkormány csahosai pe­dig enerchistéknak. Mér pedig a cerlislák veres barettja legalább olyan idős, mint a dinamit rablá­sa amit Barcelona örültjeinek hir­detnek ócska színpadi kellék volt a pronunciamento is, amellyel a becsvágyó tábornokok a hadat megüzenték a fennálló rendnek. Ám rövidesen kiderült, hogy ez­úttal uj lemezt forgat a történelem, oiyat, aminőt még el nem csépelt. Azok a íébornokok, akik a mu!t évszázad folyamán kormányuk el­len pártot ütöttek, nem csődítet­ték az idegeneket hazájuk nya­kéra, mint ehogy a kormányok se züllöttek odáig, hogy a családi szennyest idegenekkel mosassák. Most azonban? Valencia is, Bur­goa is elkövette azt a cudar osto­baságot, amit Casteler annak ide­II IELOTT nyomtatvány­szükségletét be­szerezné, hivja fel telefonon a jén, mint ez apagyilkossággal ha­táros bünt perhorreszkált. Sevil­lában német bakák gyakorlatoz­nak, a Baleárokon olasz tengeré­szek kémlelik a láthatárt, Madrid alatt oroszok állanak silbakol, Oviedo falai lébjánél pedig fran­ciák, angolok, belgák vegyest nyü­zsögnek. Ezen felül azonban más nóvum ia tarkítja a polgárháború*, amely­nek üazkét Franco oly könnyel­műen szította lángra. Ez a nóvum, ez a rendkívüli nóvum az, hogy Cid felébredett és lehányta magá­ról az ólom hüvelyét, ugy, ahogy a granadai románcok énekelték. A tizenkilencedik században kö zönyösen nézle a spanyol, ho­gyan püfölik egymást agyba-főbe a generális urak, de azt se na­gyon bánta, ha a szabadság' el vérezett a csatától. És canovaa del Castillo joggal háborodott fel azon az álomszuszékságon, ame­lyet nyolcban évvel ezelőtt az örök Sancho Panchak tanúsítottak. Mialatt a hajóraj — írja emléke­zéseiben a nemes államférfiú — Cadixben fellázadt a szabadság nevében, a népnek, az Isten adta népnek, a javíthatatlan csürhének egyre volt gondja: a bikaviadalon torkaszakadtáig üvölteni. 1936. juliusában már bizony a Sancho Panchák nem éctorogtak a corridákon. Valamennyien, akik tehették, fegysert ragadtak és vá­sárra cipellők a bőrüket, ez egyik ezen, a másik azon ez oldalon. ellenire, hogy a forradalmak szinte az unalomig egyformák. A spanyol forradalom lefolyását megzavarta, alap jellegét elhomályosította a nemzetközi beavatkozás. Francoék legjobb katonái morok, Caballeroék legjobb katonái franciák. A spa­nyolok leginkább a barcelonai, avagy a burgosi GPU vallató ka­meráiban foglalatoskodnak szor­gosan. Ezért nem győzhet sem az egyik, sem a másik, se Frcnco se Caballero. Mert terrorral terror áll szemben és nem perspektíva pers­pektívával. — Igen 1 Ráhibáztunk I Ez a helyes kifejezés 1 Mert Bur­gosnak nincs perspektívája, Mad­ridnak azonban van. Mi történnék ugyanis, ha Franco győzne? Általa s benne a hitle­rizmus győzne, amely a spanyol népet igába törné és Franciaorszá­got állandóan birizgálná. Ha Franco győzne, ugyan azt a rendszert ve­zetné be egész Spanyolországban, amelyet az eddig megszállott ré­szeken alkalmaz. Ahogy Mirkine Guetzevich ötletesen megjegyezte: a Franco regimenem képes evo­luálni. Es itt van a kutya eltemetve. Franco. a győztes ugyanaz lenne, mint Franco, a küzdő. A« ember­séges diktatúra esélyeit Primo de Riviéra már eljátszotta és igy Fran­conak nincsen más választása, mint az, hogy idegenekre, arabokra, esetleg olaszokra avagy németekre támaszkodva zsarnokoskodni önön népe felett. Es mi lenne akkor, ha Madrid győzne ? Anarchia ? Bol­sevizmus ? A fehér terror helyett a vörös terror ? Szerencsére a kormányban akad­nak olyanok, akik el vannak tö­véssem CORVINA NYOMDÁT s-s TEL.: 176. Spanyolország két felé hasadt. Jobbra és balra. Ámde siessünk megjegyezni, hogy ez a polarizá­ció csak a nemzet egy töredékére szorítkozik, arra, amelyiket a pol­gárháború foglalkoztat. Á nemzet javarésze ma is semloges és sem az egyik, sem a másik táborhoz el nem szegődött. Epen ezért ez a javarész issza meg az egész déridónak a levét, hiven Caius Julius Caesar ősrégi axiomájához: minoritás audex mejoritatem usur­pat. Ortega y Gasset pompásan jel­lemzi a helyzetet, amikor ezeket a sorokat veti papirre: Kérdezzé­tek meg csak a spanyol értelmisé­get s meg fogjátok tudni a való!. A sárga földig lecsepült intellek­tuellek, ezek a vakbuzgó demok­raták azt fogják mondani: az igaii Spanyolország távol esik Burgos­tói, ámde az igazi köztársaság ép olyan távol, ha nem távolabb esik Madridtól. Nyíltan hangoztatni fog jék, hogy ragaszkodnak a demokrá ciához s éppen ezért boizadnak a catalan csőcselék mint Franco inkvizíciójától. Se Franco se Ca­ballew. ez a jeligéjük. Ugyanúgy, mint ahogy az orosz mensivikiek, a Dánok, a Tsereteliek, nem akar­tak hallani Leninről, de Kolcsákról sem. Ebből nem következik az, mintha a spanyol forradalom az orosz for­radalommal rokon lenne, annak kélve azextremistákat, ha kell akár egy második polgáiháboru is, le­zárni. Csak ha ez a második pol­gárháború a vér kataraktéiban le­hanyatlik és eldől, csak akkor jö­het a rend és a demokrácia világa. Szóval, amig Fianco győzelme elzárja az utat a demokrácia felé, a madtidiak győzelme nyitva tartja, ha nem ia a kaput, de legalább a és a többi rádióállomásoktól a télen-nyáron kitűnően vehető rövidhullámú műsoradás. Ez semmibe sem kerül és a nap bármely sza­kában hallgathatja oz Orion 44-es super rádióval. Egyen­áramhoz ugyanezen készülék Orion 44/u jelzéssel univerzóli» kivitelben is kapható minden Orion rádiókereskedőnél Orion rádiók kaphatók RQSENBAUM-nál Orion rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál caelédlépcsőt a demokráciának. Amiből akárki elláthatja, miért ra gaszkodott olyan görcsösen Anglia a be nem avatkozáshoz. így apekulál a maga kalmár szellemével: 1. Franco győzelme veszede!­met hoz reá, ve8zedelmet hoz Franciaországra, sikert jelent Né­metországnak és sikert jelent Olasz­országnak. És diktatúrát Spanyol­országnak. 2. Madrid győzelme ujabb éa ujabb és ujabb megrázkódtatások­kal vemhes, ujabb és ujabb pol* gérháborukkal viselős. De lágyé­kában ottan lappang a vékony eshetőség, hogy a rend, a szabad­ság, a nemzetközi nyugalom visz­szatérhet. 3. A be nem avatkozás meg­könnyíti Franco eltüntetését, az exlrémisték kiirtását é* megszült a harmadikSpanyolországot, amely az én jóvoltomból megvédi ön­magát is. Ilyen csavaros az eszejárása annak az öreg pernahajdernak, aki, ha jó kedve szottyan, John Bull névre hallgat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom