Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-02-21 / 42. szám
1937 február 21 BEKESMEGYEI.KOZLONY 5 A magyarországi parasztság jelene és jövője Irta : Sztberényi Lajos Zs. dr., ev. főesperes, felsőházi tag zelebb álló, mint az intelligencia, amelyet sok helyüttannyira áthat az intoleráns nacionalizmus, hogy szivesebben hallgatja az ilyen beállítottságú beszédeket a templomban is, mint az evangélium örök igazságait. Az iskoláztatást ma sokkal szigorúbban veszik, mint a világháború előtt. Gróf Klebelsberg Kunó nagyon sokat tett e téren az 5000 népiskola létesítésével, mert egyes vidékeken épen iskolahiány miatt nagyon elhanyagolt ál'apotban volt a népoktatás. Ma mér a tanyai lakosság népiskolái is felépültek s azokra sokkal nagyobb t gondot fordítanak, mint azelőtt. A tanyarendszert nálunk sokan különösen kulturális szempontból tartják károsnak. Matolcsy Mátyás, Részletek szerzőnek a „Parasztság története" cimü, a napokban megjelent hatalmas munkájából. A magyarországi parasztság a világháború óta ?agy lelki vóllo záson ment ót. Önérzete fokozó dott. Különösen áll ez az alföldi parasztságra, mert az Alföldön tu Iajdonképen a török hódoltság óta nem vo!t igazi értelemben vett jobbágyság. Az Alföldön hiába keressük azt a szolgai alázatosságot, amely a Dunántul sok helyén még ma is fellelhető. A nép vallásossága is egészen más ma, mint a világháború előtt volt. Akármennyire nevelik is fanatizmusra, mégis alapjában véve sokkal toleránsabb, mint azt papjaik sokszor szeretnék. Érdekes sajátsága még népünknek, hogy a bűnözőkkel szemben nem olyan engesztelhetetlen, mint a müveit emberek legtöbbje. Valahogy azt tartja, hogy a világ csak ugy egész, ha gonoszok is vannak. A világháborúból sokan ateista ként jöttek haza, de ez a világháborúból magukkal hozott ateizmus nem volt tartós. A régi környezet csakhamar átformálta a háború szörnyűségei között meg ingott, megrendült lelkeket. A külső vallásosság általában növekedett, ez azonban még nem biztos fokmérője egy nép igazi vallásos érzületének. Legvilágosabb példa erre a háború előtti és utáni Oroszország. Közvetlen a világháború előtt egy kanadai püspök beutazta Korostovec orosz nagybirtokos és megaséllásu cári hivatalnok társaságában húsvéti ünnepek idején az európai Oroszországot. Nem tudott eléggé csodálkozni a nép nagy vallásosságén 8 látva az áhítatos hivőkkel telt templomokat, az alábbi véleményt nyilvánította: „Oroszország a hamisítatlan vallásos entuziazmus országa, olyan ország, amelyben az egyszerű nép, amelyet a vallás teljesen áthatott, Isteni a lelkében és szivében viseli." A kanadai püspök e megállapítása nem volt teljesen helytálló, mert ez a babonóval erősen kevert orosz vallásosság csődöt mondott a keresztyénség legnagyobb ellenségével, a bolsevizmussal szemben. Némán tűrte ez az egykori nagy külső vallásosság a templomi kincsek elrablásét, a templomok felrobbantását és a keresztyén tradíció minden maradványának durva eltávolítását. A vallásosság rovására megy, hogy nálunk is éppen ugy, mint a külföldön minden nagyobb ünnepélyt, felvonulást, sportmérkőzést vasárnap tartanak meg. Sok helyütt még a vásárok is vasárnap vannak. A vasárnapi vásár még a jobbágykorszak szomorú emléke, amikor azért tették a vásárokat erre a napra, hogy a jobbágyok ne mulasszanak el vásár ürügye alatt egyetlen munkanapot sem. ParassLt8águnk általában nem szereti, ha papjai politikai kérdéseket tárgyalnak a szószéken. Ennek a szószék utján való politikai befolyásolásnak rendesen nagyon kicsi az eredménye. E tekintetben a paraszt sokkal józanabb s az igazi keresztyén felfogáshoz köaz agrárkérdések kiváló ismerője szerint például a tanyarendszer kifejlődése nálunk határozottan káros és hibáztak azok a hatóságok, amelyek azt megengedték. Szerinte a tanyatelepülés hátráltatja a parasztság kulturális fij'ődését. (Agrárpolitikai faladatok Magyarországon. Budapest 1935, lásd 27. oldal.) Érdekes e tekintetben Langlet W., svéd utazó véleménye, aki nemrégiben lóháton járta be Magyarországot s útleírásában a tanyakérdésben ezeket mondja: „Svédországban a falu már anakronizmus. A paraszt a földjén lakik, ahol az ellenőrzés, meg a munka is intenzivebb, időszerűbb." Szerintünk a tanyatelepülést kulturális szempontból kórossá nálunk egyedül a a rossz utak teszik. Az igazi parasztlelkületet a tanyarendszer őrzi meg. A tömegélet átkával csakis a tanyai ember képes megküzdeni, akinek lignagyobb kincse vallásos lelkülete és a hivatása hü teljesítéséhez való ragaszkodás. A népoktatás eredményei Az iskolónkivüli népoktatás nagy divattá lelt a világháború után nálunk is. Nagy eredményt e téren azonban csak a felnőtt analfabéták irni olvasni tanítása mu'aihat fel, mert azoknak az előadásoknak, amelyeket szegény tanítók éhbéréért az egybeterelt kényszerhallgatóság előtt tartanak, nem sok hatása van. Teljesen helyesen jegyzi meg erre vonatkozólag Veres Péter könyvében a következőkel: „A népművelő bizottságok munkája kevés eredménnyel jár. ! Vagy nem hallgatják meg a paj rasztok, vagy nem hisznek az előadóknak. De a legáltalánosabb eset az, hogy nem mennek felé sem, nem érdekli őket. Minden, ami az uraktól jön, vagy az óllamtól jön, már előre gyarus nekik s még a nyilvánvaló dolgokat se nagyon hiszik. Nam hiszik el, hopy az urakat annyira jóakarat vezeti, ravaszságot sejtenek mögötte. Meg I a*tőn, akik előadnak és amit elő- | adnak, azok se korszerűek." Az iskoláiikivüli oktatás is mutatja, hogy sokszor milyen kritika és saját helyzetünk ismerete nélkül veszünk ét dolgokat a külföldről. Tanügyekben is sok a puszla másolás s ez-?el a parasztlelket eredeti valójóból forgatjuk ki. A falusi nép különösen a hosszú tanidőnek látja a kárát. Kevesebb, illetőleg rövidebb tanidő sokkal többet érne. Ilyen szempontból nem lehet egyenlő elbírálás alá venni a falusi és a városi iskolákat. E tekintetben tanulhatnánk a svédektől, akik mihelyt kizöldülnek a fák. bezárják az iskolákat. A sajtónak a népre Ryakorolt hatása nem nagyon nevelő értékű még a mai „irányított" sajtó idején sem. Az egysserii nép nem áll annyira a sajtó befolyósa alatt, mint az u. n. intelligencia. Sokszor több józan itélőképemég van az egyszerű emberben. Németországban a Bismarck-kor kulturtörténészeipanaszkodtak sokat amiatt, hogy sokan a diploma elnyerése után alig. vagy egyáltalán nem vesznek könyvet a kezükbe 8 egye dül a napisajtót olvassák. A mi korunkra is áll ez, ez leszi azután érthetővé nagyon sok diplomás ember korlátoltságát és kritikát'anságát. Az individualizmus nasy prófétája, Kierkegaard a mult Bfcáznd közepén ezt irta naplójába: „Na az alkoholtól szoktassátok el az embereket, hanem az újságolvasástól." Pedig a mult század közepén még egészen más volt a saj'ó, mint ma. A jó sajtónak nagyon nagy hivatása lehetne a nép körében, igazi művelődési eszköz lehelne, ha megvalósulhatna az, | amit Theodor Roosewalt irt erről n kérdésről egyik könyvében: „Nekünk egészséges és tiszta újságokra lenne szükségünk, melyek igaz és liszta kritikát adnának, kritikát, mely minden félelem nélkül csak az igazságra figyelne." (Roosewalt: Dia Morál d»r Nalion. Wien 1909, a 71-ik oldalon.) Nagyon fontos a népnél a jó naptár, amelyre a múltban nagyobb gondot fordítottak, mint ma. Eiek a gondosan szerkesztett naptárok voltak az egyszerű emberek féltve őrzött enciklopédiái. E?yéb könyvre a paraszt embernek nem igen telik. Anyagi okok miatt nincs a nép széles rétegeinek rádiója sem. Traktorral az anyagi romlásba A parasztság tehetősebb részének helyzete a világháború után átmenetileg igen jó volt. A világháború utáni devalváció megszabadította a hosszúlejáratú kölcsönök kamatterhétől a kisgazdákat is. Csonka országunk körülbelül 3 milliárd korona földtehertől szabadult igy meg. A magas terményérak jövedelmezővé telték a földművelést. Igaz uíyan, hogy a kedvező értékesítési lehetőségeknek meg volt a maguk káros oldala is, veszedelmes kísértésnek tették ki az embereket. Sok esetben még a husz holdas kisgazda is kiadta a földjét bérbe. Tanyáját otthagyta a bérlőnek, maga pedig beköltözött a városba s egész idejét valamelyik „kör"-ben, vagy kávéházban töltötte. Ez a henye és colitizáló élet elszakította a munkától, melyhez azután a földárak esésekor már nehezebb volt visszatérni. A tehetősebb gazdák mezőgazdasági gépeket kezdtek vásárolni, különösen traktorokat, abban a hiszemben, hogy ezek segítségével könnyebben megvalósítják a többtermeiéit, amely abban az időben divatos jelszóvá lett. Ügyesebbnél ügyesebb ügynökök raja lepte el MÁVAUT AUTÓBUSZMENETREND Érvényes 1937 január 25 tői 1937 május 21-ig Bók éscsaba—Gyula 825 1245 i nd. Békéscsaba „Ceaba"-szólló érk. 1035 1310 855 1310 érk. Gyula városháza ind. 1000 1240 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 * Békéscsaba—Szarvas—Öcsöd * 1320 1414 1455 1535 ind. érk. érk. érk. • Menetjegy . Menettértijegy Békéscsaba „Csaba"-szélló Kondoros Szarvas Öcsöd Csak hétköznap közlekedik. Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 4.40 P 3.80, • „ P 5.50 érk. ind. ind. ind. 820 729 645 605 P 7.Szarvas—Kunszeatnaárton—(Tiszakürt)—Lakytelek 1235 1 250 1500 1810 ind. — 515 1315 1335 1535 1845 ind. 435540 1340 14O8 _ _ ir id. I 608* I 1430 _ _ érk. 550 _ 1455 _ _ _ é rk. érk. 640 740 850 1620 _ érk. 605 707 810 1541 — érk. — 640 745 ind. — 610 | ind. 615 1510 1630 1435* | - 1510 Szarvas Öcsöd Kunszentmárton Tiszakürt Lakytelek p. u. * Csak hétköznap közlekedik. Menetjegy Öcsödre P 1.30, Kszmártonra P 2.—, Tiszakürtre P 3.30, Lakytelekre P 3.70 Tértijegy . P 2.30, „ P 3.20, „ P 5.20, „ P 6.— Békéscsaba—MezSberéoy—Szeghalom—Fűzesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 600 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 815 1705 616 1 336 érk. Békés ind. 758 1 649 634 1 355 érk. Mezőberény ind. 740 1631 729 1 444 érk. Szeghalom ind. 647 1530 I 15°5 érk. Füzesgyarmat ind. ö 2 5 | 850 _ érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 1405 1010 _ érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1245 Berettyóújfalu p. u. é* Debrecen közölt a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3.20 Menettértijegy P —, „ P 2.50, „ P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy . „ P 6.70, „ P 10.—, ,. P13.— Bébéscsaba—Gyula—Kétegybáza—Elek 1245 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 \320 ind. Gyula városháza érk. 745 1355 érk. Kétegyháza p. u. ind. 710 1425 érk. Elek ind. 640 Mezdtur—Turkeve—Kisújszállás — 9® 1705 ind. Mezőtúr piactér érk. 745 1702 545 935 1750 érk. Turkeve ind. 715 1625 615 1010 _ érk. Kisújszállás ind. 640 1555 Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltséginél s Békéscsaba, II., Ferenc Jézsei-tér 2. 1—1 Telefon s 2—33.
