Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-19 / 40. szám

Ára 6 fillér ékésm kozlon s 1137 február* Í9. pá 84. évfolpin 40. szám N APIREND ELŐTT Szegeden Hősök Kapuja épüli. Az emlékmű csillogó márvány oldaléira n világháborúban elesell szegedi hősök névéi akarják vésni. Kegyelelből. A véséshez pénz kell. Sok pénz. Tiz< zer pengő. A városnak pénze nincs. Igy szüléiéit meg az eszme, hogy csak annak a hősnek a nevét vésik be a Csillogó márványba, akinek hozzátartozói két pengő vésés! költséget lefizetnek a jelentkezéskor. (A szegény hozzátarlo zóju hősöket ingyen vésik.) Az elgondolás teljes kudarcot vallolt. A Szeged és szegedkörnyéki tízezernyi hőbi halott hozzátartozói közül negyvennyolcan — nem sajtóhiba: negyvennyolcan — jelentkeztek azzal, hogy két pengőért meg akarták örökiteni a hazáért elhalt kedvesük emlékét. Dióhéjban elmondva nagyjából ez történt a siegedi hősi emlékmű és a két pengőért vásárolható halhatatlanság körül. Ennyi és nem több. Tudtunk a két pengős vésési költségről már hetekkel ezelőtt, mikor a zseniális pénzügyi terv először nyilvánosságra került. De nem akartuk szóvá tenni. Vártunk. Arra vártunk, hogy a nagyközönség, a hősi halottak hozzátartozói, az érdekeltek mit fognak szólni ehez az ötlethez. És nem titkoljuk, hogy féltő aggodalommal, idegesítő nyugtalansággal várluk a megnyilatkozást. Hiszen annyira megszoktuk már: ma minden lehetséges, hogy arra is el kellett készülve lennünk: az érdekeltek szó nélkül tudomásul veszik a tényeket és megindul a hősök nevének felvésése, darabonként kettő pengőért. Hét nem vették ludomáBul. A sokezer családból negyvennyolc akadt, aki nem érezte ki ebből a tervből a szörnyű szégyent. A többiek, ezren és ezren méltatlankodva utasították el még a gondolatát is maguktól annak, hogy odaadják magukat és a hazáért hősi halált halt hozzátartozójuk kegyelettel őrzött emlékét ennek a méltatlan eljárásnak. Ezren és ezren tüntettek távolmaradásukkal határozottan és félre nem érthetően a pénzért megbecsülés ellen. Nem kell mindenáron hősi emlékmüvet állítani a nagy háború halottainak. Da ha már a kegyeletes jóérzés arra készteti egy közület vezetőit, hogy maredandó emlékkel biztosítsák a hősök földi halhatatlanságát, akkor ezt a halhatatlanságot semmi esetre sem szabad pénzért mérni. Bizonyítja a szegedi példa. Uri huncutságnak tartják a uálasztók a politikát — hangoztatta Farkas Elemér az ajánlási töruényjauaslat uitájában (A B. K. tudósítója jelenti.) Az ajánlási rendszer tegnapi vitáját Martsekényi ímre nyitotta meg és mésfélórás beszédben védte n javaslatot. Ez a javaslat az első lépcíő.az alkolmányjogi reformok felé. Óvatosan, lépésről-lépésre haladva kell az alkotmányjogi reformokhoz nyúlni Magyarországon a parlamentérizmus évszázados jog. Oit jön a diktatúra, ott szűnik meg a parlamentérizmus, ahol legszélesebben kiterjesztik a népjogokat. A javaslatot elfogadta. Meizler Káro!y rámutatott ez 1925. évi véle.sztójogi törvény tarthatatlanságára és feihivta a nemzet figyelmét arra, hogy jobban védje meg a választójogot. Büntetőjogi aggályai vonnak a javaslatiéi szemben és ezért nem fogadta el azt. Farkcs Elemér a választási viszszaéiések legsúlyosabb megbüntetését látja szükségesnek. A választó becsapottnak érzi magát és uri huncutságnak tartja a politikát. Csoór LajoB szerint ez a javaslat eszköz arra, hogy a titkos választójog behozását minél távolabbi idője tolják ki. Kész helyzetet kellene teremteni, nehogy később arra hivatkozhasson a kormány: a nyiltszavazás méregfogát kihúzták és nincs szükség a titkosra. A javaslatot nem fogadta el. A legközelebbi ülést ma délelőtt terlják. A Nemzeti Muzeum tovább ásat Köröstarcsán s hajlandó a leleteket megosztani Békéscsabával A muzeumi bizottság ülése (A B. K. tudósítója jelenti) A muzeumi bizottság tegnep délután hat órakor Korniss Gáza dr. kulturtanácsnok elnökletével népes ülést tartott, nagyjelentőségű ügyben hozott határozatot. A B. K. beszámolt teljes részleteséggel arról a felfedezésről, melynek nyomón a köröatarcaai Dübögőnnagy ásatások kezdődtek s amelyek nem lekicsinylő eredményeket hoztak mér eddig is. Korniss Géza dr. kulturtanácsnok a sajtóban megjelent közlemények nyomán levelet irt a Nemzeti Muzeumnak s afelől érdeklődött, az első kiszállás milyen eredménnyel végződött s a leletekből jut-e valami a békéscsabai muzeumnak is. A Nemzeti Muzeum történeti osztályának főigazgatója i most válaszolt Korniss Géza dr. érdeklődésére s közölte, hogy a maga részéről hajlandó megosztani Békéscsabával ötven százalékos arányban az előkerülő leleteket, ha vállalja a csabai muzeum a további ásatásoknál felmerülő költségek felét. A Nemzeti Muzeum megállapítása szerint az eddigi leletek legnagyobb része a bronzkor negyedik korszakéból való és muzeális értékű. A további ásatásokból ki akarja venni részét a Nemzeti Muzeum is, a tavasz folyamán nyolc munkást nyolc napon át akar foglalkoztatni s ezeknek költségeihez kéri a csabai muzeum hozzájárulását. A muzeumi bizoítság behatóan megvizsgálta a kérdést s ugy határozott, hogy a Nemzeti Muzeum kéréséhez hozzájárul. Most mér csak az lenne fontos, hogy D további ásatások megfelelő eredményt hozzanak. A továbbiak sorén a bizottság meghallgatta Korniss Géza dr. tizennyolc gépelt oldalas évi jelentéséi, amely részletesen beszámol a mult esztendő eseményeiről. A jelentést a bizottság egyhangúlag elfogadta n a gondos, alapos munkáért Korniss Géza dr. nak köszönetet szavazott. Elhatározta a biíottíág, hogy a muzeum előadó termének fala mellett védőkorlátot létesít, igy ekarják megőrizni a képek sértetlenségét előadások s más események alkalmával, amikor a terem ben tömegesen fordul meg a közönség. Aa előadóterem üvegtetejére függönyt szereltetnek fel, hogy a képek védve legyenek a napsugártól. Hatérozalilag kimondották továbbá, hogy a hibás gipszkereteket Kapitány József szobrászművésszel kijavíttatják. A muzeumi bizottság ugy határozott, hogy megtiltja a székek kikölcsönzését, meri ez csak rongá lássál jár, ami sok felesleges kiadást okoz. Kimondották ezután, hogy a teremhasználati dijat négy pengővel felemelik s ezentúl 14 helyett 18 pengői kell majd fizetniök oz egyesületeknek, minthogy a volt ér mellett nem térül meg a fűtési és világítási költség. A több mint 6000 kötetes könyvtár továbbfejlesztésére vonatkozólag ugy döntöttek, hogy szépirodalmi könyvek mellett vesznek népszerű tudományos és filozófiai munkákat is. Foglalkoztak végül a nagyobb kiadások fedezésével. Szükségessé vélt usyanis a Kultúrpalotában levő WC k renoválása s ez legalább nyolcszáz pengőbe fog kerülni, továbbá meg kell javítani a főbejáratnál lesüllyedt keramit járdát is. A muzeumi bizottság ugy találta, hogy ezekhez a javításokhoz megfelelő fedexeHel nem rendelkezik 8 ezért átiratban felkérik a polgármestert, hogy, ha lehetséges, biztosítsa a szükséges összeget a jövő évi költségvetésben. A bizottsági ülés fél nyolc órakor ért véget. Tegnap éjjel meghalt Geduly Henrik ev. püspök (A B. K. tudósttója jelenti.) Csütörtök éjjel fél tizenkét órakor Nyíregyházán hosszas szenvedés után meghalt Geduly Henrik, a magytrhoni ev. egyház elnökpüspöke. Geduly Henrik 1866 ban született Bécsben. Pozsonyban tanult, először Zólyomban választották meg lelkésznek, azután került Nyíregyházára, ahol egyházmegyei, egyházkerületi jegyző és főjegyző lett, majd 1911-ben a tiszai egyházkerület püspöki székébe került. Több teologiai dolgozatot irt s egyházi lapokat szerkesztett. Önálló müvei: Luther és Zwingli christologiája, Az ev. hit foglalata. Szentírás ösmerele stb. A gyulai frontharcosok szerenádot adtak a főispáni pár tiszteletére (A B. K. iudósitója jelenti.) A gyulai frontharcos szövetség zenekara tegnap este 8 órakor a vármegyeházának a főispáni lakás előtti udvarán a főispáni pár liss leletére szerenádot adóit. Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán és felesége az ablakban állva hallgatták a frontharcosok zeneszámai

1, majd a frontharcjsok nevében üdvözlő beszéd hangzott el, mely uíán a főispán lement az udvarra és megköszönte a frontharcosok kedves figyelmét.