Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-19 / 40. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 február 11 Háromszáz tűzoltó a londoni dohánygyár égésénél (A B. K. tudósítója jelenti.) Az egyik londoni dohánygyárban ciülöriökön délelőtt nagy tűi tá­madt. 3C0 tűzoltó dolgosik a tüz megfékezésén. A közelben levő ház kigyuladt és több szomszédos épület megrongálódott. A Falu-szövetség felirata a kormányhoz (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtök délután tartotta igazgató választmányi ülését a Falu-szövet­ség Mayer János ny. földművelés­ügyi miniszter elnökletével. Az ülésen a szövetség képviselő tagjai közül Bokán jelentek meg. A válásztmány elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a kormány­hoz a földreform során földhöz­jutottak terheinek könnyítése vé­gett. Négy ajánlat érkezett be a kórházi husszállitásra (A B. K. tudósítója jelenti.) A kórházi husszállitásra a mult év végén kiirt pályázat eredménytelen maradt, az árakat az illetékes bi­zottság nem találta elfogadhatónak. Most ujabb pályázatot írtak ki, amelynek határideje tegnap járt le. Összesen négy ajánlat érkezett be, amelyek az alábbi árakat tar­talmazzák: Rasofszky Miksa: marha pecse­nye 1.48, marha gulyás 1.40, merha leves 1.44, borjú pecsenye 2.—, borjú pörkölt 1.44 pengő. Lepény Tamás: marh« pecsenye 1.42. marha gulyás 1 32, marha leves 1.36, botju pecsenye 2.—, borjú pörkölt 1.40 pengő. Laczó Mihály: marha pecsenye 1.42, marha gulyás 1.28, marhale­ves 1.36, borjú pecsenye 1.86, borjú pörkölt 1.32 pengő. Weisz Mihály: merha pecsenye 1.42, marha gulyás 134, marha leves 1,38, borjú pecsenye 1.80, borjú pörkölt 1.60 pengő. Magyar iparművészeti kiállítás Norvégiában (A B. K. ludósitója jelenti.) Az országos magyar iparművészeti társulat nagyszabású kiállítást ren­dezett Bornemisza Géza iparügyi miniszter megbízásából, ez érdekelt miniszterek támogatásával Norvé­giában. A megnyitás alkelmával a kiállításon megjelent VII. Haakon norvég király is. Egyiptom népszövetségi tagságát Anglia melegen pártfogolja (A B. K. tudósítója jelenti.) Az angol kormóny azon fárado­zik, hogy lehetővé váljék a nép­szövetség közgyűlésének méjushó napban való összehívása. A rend­kívüli közgyűlésen határoznának Egyiptomnaka népszövetségbe való felvétele ügyében. Az angol kor­móny a dominiumoknsk éa több külföldi kormánynak ajánlotta, hogy tőmogassák Ejyiptomnak a nép­szövetségbe való felvételét és ily értelemben értesítsék az egyiptomi kormányt. A Balkán-szövetség tagállamai erőteljesen tevékenykedni kívánnak a genfi tárgyalásokon (A B. K. ludósitója jelenti.) A Balkán szövetség óilandó taná­csának Athénben megtartott u!ol só ülése u'őn a lenics'koüásokról hivatalos jelentést ad ak ki. Esze­rint a Balkón-szövetség állandó tanácsának tárgyalásai a baráti viszonyosság légkörében folytak le és megerősítették a külpolitikát helyzetről vallott nézetek azonos­ságát. A balkáni szövetség elhatá­rozta, hogy tevékenyen közreműkö­dik a genfi tárgyaláso­kon azért, hogy a nép­szövetség teljesíthesse magtig hivatását. A béke javéra szolgáló nemzet­kösi tevékenység keretében a bal­káni szövetsz állandó tanácsa különösk'pan értékeli a legutóbbi angol olasz megegyezést, mely je­lentős előfeltétele a béke és kü­lönösen a földközi tengeri egyen­súly fenntartásának. Hasonlókép­pen tárgyalták a bolgár jugoszláv egyezményt, mely értékesen hoz zájárul valamennyi balkáni nép között a baráti együttműködéshez. A szövetség legközelebbi ülését szeptemberben Genfben tartja. Huszonöt év árnyékában Károlyi János vall arról, hogyan kezdődött, mi az, amit megbánt s amit nem bánt meg (A B. K. tudósítója jelenti.) A színházi öltöző keskeny asztala mellett, tükrök, puderdobozok, fes­tékek, frakkok és kacagőnyok, hétköznapi ruhadarabok és szi­nészöltönyök tarka összevissza­ságában, itt ül velünk szemben Károlyi János színigazgató, aki huszonöt évvel ezelőtt lépett először a világot jelentő d?szkákra. Most e pillanatban csak színész. Beppó-1 játssze, A néma leven\ében, fe­kete bársony öltözék feszül rsjla, nagy parókát visel, a kifestett ar­con fáradt moioly: az intervju tu­data eszébe jutattja a régi emlé­keket. — Technológiára jártam — mon­dotta — s az első évbsn ment is rendesen minden, de a második esztendőben mőr feléje se néztem tanulmányaimnak, szüleim tudla nélkül a sziniisko'éba iratkoztam be. Jó pár hónep múlva édes­apőm egyszer megállított ax uccán egy ismerős lechnológiai tanért « megkérdezte : hogy halad a fia ? A felelet — esztendeje nem lát­tam — cseppet sem elégítette ki s odahaza nagy jelenetet akart rendezni, de én éppen aznap kep lam meg el nő fizetésemet, mint segédszinéez. Pap r Sándor újpesti igazgatótól. Kilencven koronát vit­tem haza s ez több volt, mintha mint végzett technológus igyekez­tem volna elhelyezkedni Meg is békélt édesapám ... Ez történt 1912-ben. — Azután jött a világháború... végigharcoltam... ötször megsebe­sültem ... de ez is elrr ult s a Ma­gyar Színházhoz kerültem. Egy hó­napig nem keptam 8£erepef, ez többnek tetszett, mint amennyit kibírok, bucsut mondtam Pestnek 8 azóta jőrom a vidéket... — Mikor alakitolt társulatot? — Öi évvel ezelőtt. — őszinte felelelet kérünk: nem bánta meg? — Hiába tagadom, hát inkább bevallom: nagyon megbántam. Be­csületes ember nehezen tud meg­felelő színigazgató lenni. Legfel­jebb arra jó ez a foglalkozás, hogy meglevő kevés tőkét a elvigye a ráfizetés. — Mi volt színészi pályájának legszebb élménye? — Hajdúböszörményben voltunk akkor. Jutalomjétékul a Ripp van Winkle t választottam. Nagy volt a siker s boldogságomat betetőzte, hogy egyik jelenésem közben táv­iratot nyomtak kezembe, melyben az voll: feleségem kisfiúval aján­dékozott meg. Csordultig tele érez­tem a szivem a ugy játszottam to­vább. mint tálén még eoha... — Még egy banális kérdés: legkedve­sebb szerepe? Nem lud válaazo'ni. Végül is megállapodik abban, hogy nincs : mindég}íket egyformán szereti.de legjobban mindig azt, amelyikre éppen sor kerül. Azután hirtelen másról kezd beszélni: — Szeretném meggyőzni a kö zönséget, hogy »íinhézi válság nincs. Átmeneti időszakok mindig voltak és lesznek, amikor kisebb érdeklődés mutatkozott a rossz gazdasági helyzet, a gyenge dara­bok miatt, de ezeket a hónapokat, éveket ki kell böjtölnünk. A ma­gyar vidéki színészet nem bukhat el, mert kuliurát terjeszt, de persze nem szabad azt várni, hogy meg­közelítőleg is egyenrangú! nyújt­son a budapestiekkel. — Sok mindent tudnék még be­szélni, de jobb hallgatni. Egy szin­igezielónak manapság nem is ez a feladata, minden idejét lefoglalja a feneketlen deficites zsák betö­mése. Kesernyés humorral fejezi be: — Azért mégis én vagyok a leg­boldogabb a világon. — Hogyan ? — Örülök, hogy élek . . . Bucsujunk. Az ajtóból még utá­nunk szól: — S mégis, ha újraszületnék, megint színésznek mennék . . . Neurath Bécsben (A B. K. tudósítója jelenti.) Neurath báró német birodalmi kül­ügyminiszter február 22 én, hét­főn reggel érkezik Bécsbe felesé­gévei ée 12 személyből álló kísé­rettel. Akták vándorutja Nagyváradtól Gyuláig (A B. K. tudósítója jelenti.) Pár évvel a trianoni békekötés ulén, 1924-ben Magyarorszőg és Románia egyezményt kötöttek arra, hogy azokat a bírósági aktákat, amelyek a másik ország területén lakó állampo'gárok ügyeire vonat­koznak, kölcsönöien kicserélik. A gyulai törvényszékre most a meg­állapodás után 13 évvel érkezett meg egy tekintélyes aktacsomag Nagyváradról, a magyar királyi tábla egykori székhelyéről. Az ak­ták legnagyobb része olyan ügy­ről szól, amelyek régen elévültek és elavultak, a bennük szereplő peres felek már régen a föld alatt pihennek. A pápa már a sétánál tart (A B. K. tudósitóia jelenti.) A pápa állapota egyre javul. Na­pok óta rövid sétát tesr, sőt ha as idő kedvező, megjelenik a nagy szalon előtt levő erkélyen. A rö­vid Bétákat kezelőorvosának ellen­őrzése mellett teszi meg. Milani tanár még mindig naponta három­szor keresi fel a beteget. Száz pengő pénzbün­tetés a pletyka utáni verekedés miatt (A B. K tudósítója jelenti.) Tegnap délelőtt voll Csicsely György békéscsabai gazdálkodó, jelenleg Szegeden rendőrgyakornok, vere­kedési bűnügyének folytatólagos tárgyalása a békéscsabai bünte­lőjárásbirÓBá^on. Csicsely György ugyanis — mint arról beszámoltunk —, felelősségre vonta Sztankó János béresüket, mert az egyik gazdasági cselédjük feleségéveimeggyanusitotta. A vád­beli alkalomba' Csicsely György vasvillával megütötte Sztankót, úgyhogy az karjőn és arcán nyo'c napon tul gyógyuló aebet szenve­dett. Az előző tárgyaláson több tanút hallgattak ki, akik a vód'ot'ra ter­helő vallomást tettek. A tegnapi tárgyaláson Gonda László dr. elő­adta, hogy Sztankó sérülése vá­gástól származott és nyolc napon tul gyógyult. Sztankó János ismételten azt vallotta, hogy Csicsely villával súj­tott rá, de csak egy ütésre emlék­szik, mert utána nyomban elvesz­tette eszméletét és csak később látta, hogy három helyen sérült meg. Csicsely védője ezután életve­szélyes fenyegetésért viszontvádat emelt Sstenkó ellen, mert az állí­tólag tanuk előtt hangoztatta, hogy végez Csicsely Györggyel. A kikályi ügyészi megbizolt pót­magánvádlóként átvette a vádat, de a bíróság visszzautasitotta a viszontvádat és elrendelte Sztankó megesketését. A birósőg végül súlyos testisér­tés miatt 100 pengő pénzbünte­tésre, nemfizetés ezetén 20 napi fogházra itélte Csicsely Györgyöt, ezenkívül kötelezte a felmerült költ­ségek megfizetésére. A büntetés végrehajtását azonban felfüggesz­tette a biróság. Csicsely György megnyugodott az ítéletben, de a védő és a kir. ügyészi megbízott feüebbezelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom