Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-22 / 242. szám

Ára (j fillér Békéscsaba, 1336 október 22. csütörtök 63. évfolyam 242. szám VT APIREND ELŐTT Kevéssé épületes az az üz­leti bonyodalom, amelynek rész­letei! napok óta fejtegeti cikkei­ben az egyik budapesti nepilap. A gyógynövény kereskedelem egyik szervéről van szó, amely angol céggel kötött üz'etet. Nam állapítható meg, hogy mennyiben állják meg a helyüket a cikksoro­zatnak eddig alig cáfolt állításai, ezúttal azonban csak arra kívá­nunk néhány szót vesztegetni, hogy miért közérdekű cél tiszta helyzetet leremteni ennek a fon­tos kiviteli cikknek a frontján. A gyógynövény termelés külö­nös jelentősége abban áll, hogy szegényebb néposztagok, minden jelentősebb befektetés nélkül szá mottevő mellékkeresetre tehetnek szert általa. Ennek fontosságát ma alig lehet eléggé hangsúlyozni. Annál sajnálatosabb azonban, ha ebben a szép fejlődésnek indult termelési ágban olyan jelenségek mutetkoznak, amelyek akár a kis­termelőket, akár a kivitelünket felvevő külföldi cégeket elidege­nithetik ettől a gazdálkodási ág­, tói. Van bizonyos helyi jelentősége is annak, hogy a gyógynövény ér­tékesítés nehézségeit hoztuk itt na­pirendre. Megemlékeztünk nemré­giben arról, hogy az egyik csabai középiskola kiváló tanára meg akarja kísérelni a gyógynövény­gyűjtésnek a tanulóifjúság körében való bevezetését s bizonyosra ve­szi, hogy a tanulók legalább Is taníttatásuk és ruházkodásuk költ­ségét meg tudják keresni, amivel szüleiket jelentős mértékben se­gíthetik. Da már ennek a nagy szociális érzéket tanúsító tanárnak a nyilatkozatából is kiütköztek azok a nehézségek, amelyek a munka eredményét, vagy annak egy részét meghiúsítják. Ezért látjuk szívesen azt a tö­rekvést, amely a közvéleményhez szóló sajtó erejével igyekszik tiszta helyzetet teremteni a gyógynövény termelés kérdéseiben s ezzel egy jelentős, különösen a szegényebb néposztály számára hozzáférhető jövedelemforrás ügyét is szolgálja. Eredményes a hirdetés a „Békésmegyei Közlönye-ben Darányi miniszterelnök egy órás beszédben adott programot a Ház előtt Ebben az országban világnézeti harcoknak helye nem lehet — Aki kormányoz, az szolgáljon, a keresztény erkölcs (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülését nagy érdeklődés előzte meg. Darányi Kálmőn miniszterelnök programbe­szédét várták a politikai pártok és igy a padsorok úgyszólván telje­sen megteltek. A kormány tagjai is teljes számban felvonullak. Az ülés megnyitása c lőtt a miniszter­elnök átment az ellenzéki folyo­sóra és barátságos szót váltott az ellenzéki képviselőkkel. Jelen volt Bethlen István gróf is, aki hír szerint részt vess a kormány programja felelt meginduló vitá­ban. Komis Gyula alelnök nyitotta meg az ülést, előterjesztései során felhatalmazást kért arra, hogy az Ojság cimü lap ellen a képviselő­ház rovására elkövetett rágalma­zás és becsületsértés miett bűn­vádi eljárást indíthasson. A Ház a felhatalmazást megadta. Beje­lentette a bizottságok megalaku­lását, majd elrendelte a szavazást a 33 as bizottságban megüresedett két tagsági hely betöltésére, ame­lyekre Ivády Bélát és Csílléry And­rást választották meg. Darányi Kálmán miniszterelnök állott fel ezután, hogy ismertesse a kor­mány tervbe vett munkásságát, — A Ház igen tiszteli elnöke — mondotta — tegnapi magas szárnyalású beszédében megemlé­kezett Gömbös Gyula elhunyt mi­niszterelnökről. Azt hiszem köte­lességet teljesítek, ha as ő helyé­ről, erről a helyről én is legelő­síör őróla emlékszem meg. A par­lament kupolacsarnokéban alkal­mam volt tolmécsolni azt a fáj­dalmat, amelyet az ország és nem­zet az ő elvesztése felett érzett. Azt hiszem, elmondhatjuk a köllő szavait: „Lerázván, ami benne földi, egy éltető eszmévé finomul" A nemzet érdeke az erős kormányzás és a magas szín­vonal u törvényhozás — Amikor az uj kormány élén szerencsém és alkalmam van a Háznak bemutatkozni, meg kell állapitanom elsősorban azt, hogy a kormőny tagjainak túlnyomó része a Gömbös-kormány tagjaiból alakult és a kormány azon több­iégi pártra támaszkodik, amelyet Gömbös Gyula programja alapján küldött be a választóközönség a parlamentbe. Ez a két tény, va­lamint az a meggyőződés, hogy Gömbös Gyula politikai cél­kitűzései helyesek voltak, egyszersmind megadja azt az irányt is, amelyben a kormány az orszá­got vezetni kívánja. A keretet meg­adja as előző kormány által elfo­gadott nemzeti munkaterv, mely­nek célkitűzéseit az ellenzéki ol­dalról is többen és több alkalom­mal helyeselték. Ha az ország mai helyzetében Külpolitikai és belpolitikai helyzetünket mérlegel­jük, azon megállapításra kell jut­nunk, hogy világnézeti harcnak helye nem lehet. Magyárorszőgon csak ugy lehet kormőnyozni, ha a keresztény nem­zeti gondolat és keresztény er­kölcs alapján szilárdan állunk. (Nagy taps a Ház minden olda­lán.) A keresztény erkölcsi rend­nek egyik fökövetelménye az, hogy aki kormányoz, az szolgáljon. (Nagy taps,) Hiszem és remélem, hogy sike­rülni fog a távolabbi nemzeti cé­lok tekintetében a pártok túlnyo­mó többségével egy álláspontra helyezkedni. A nemzeti egység tu­lajdonképen Bat jelenti, hogy min­den erőt és akaratot fogjunk ösz­sze a nemzet szolgálatiban. Ez végeredményben ugyanaz, mint a nemzeti összetartás, (Viharos taps. az ellenzéki pártok is tapsolnak): Meggyőződésem, hogy e felfogás­ban meg lesz a lehetőség a ter­mékeny együttműködésre. A tárgyilagos ellenzéki po­litikai bírálatot természe­tesen szükségesnek tartom. A parlamentarizmust a párthar­cok elfajulása és a demagógia járatja le. A nemzetnek az erős kormányzás és a magas színvo­nalú törvényhozás az érdeke. Olyan munkát kell végezni, amely a nemzeü organizmust bomlasztó, destruóló időben a nemzeti gondolatot és a keresztény erkölcsi felfo­gást fogja a bomlasztó irányzat ellen gátul emelni. Ezt csak a cselekedetekben meg­nyilvánuló népi és nemzeti politi­kai eredményeinek szolgálatával érhetjük el. (Nagy taps.) Szükség van bizonyos közjogi reformokra. A szavazás titkosságának bevezetését a kormányzói jogkör kiterjesztésének és a felsőházi jogkör megre­formálásának kell megelöz­nie. Meggyőződésem, hogy az össze­hívandó pártközi értekezlet meg­felelő légkört teremt e javaslatok le tárgyalására. Az ország nyugalma biztosítja a külpolitikai eredményeket Külpolitikai kérdésekre áttérve, kijelentette Darányi Kálmőn, hogy a magyar külpolitika tekintetében nem állt be változás, továbbra is annak a konstruktív békepolitiká­nak alapján állunk, amelyen ed­dig is eredménnyel tudtunk együtt­működni az európai nemzeteknek egész sorával. Továbbra is ápolni és lehetőség szerint fejleszteni igyekszünk azokat a meleg baráti szálakat, amelyek bennünk a ró­mai egyezmény másik két aláíró hatalmához, Olaszországhoz és Ausztriához fűznek. A magyar kormány természetesen egyúttal a legnagyobb figyelmet fogja szen­telni a német birodalommal fenn­álló tradicionális jóviszony gondo­zásóra és hálás barátsággal fog­nak gondolni mindazokra a nem­zetekre, Lengyelorszőgra éa Bul­gőriára, amelyek ünnepélyes for­mőban osztoztak a nemzet győ­szóban. Magyarországnak bará­taival való együttműködése nem irányul senki ellen. Sőt, kívánja az általános kibontakozás meg­valósítását. A magyar nemset osz­tatlan együttérzésben kivőnja Ang­lia barátságának biztosítósát és szivesen látná az érdekek kölcsönös elismerése mel­lett a Franciaországgal való barátságos légkör kialakítá­sát. A szomszéd államokban élő ma­gyar kisebbségek — sajnos — igen kevéssé megnyugtató sorsát továbbra is a legnagyobb figye­lemmel fogjuk kisérni. A nemzetek szövetsége a kisebbségi érdekek védelme terén nem őll a neki szánt nemes feladat magaslatőn. (He­lyeslés.) Elég arra hivatkozni, hogy az 1935. év mőjus 31. napjáig be­nyújtott 458 kisebbségi panasz kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom