Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-25 / 295. szám

10 ÖEKESMEŰYEl 1936 december 20 MAGYAR OLASZ iANÍ RT Kölcsönöket Fiókja, Békéscsaba Alap- és tartaléktőke P 26,900.0 folyósít mezőoazdasági, kereskedelmi és ipari célokra Andrássy ut ><4. Telefon: 268 legelőnyösebben gyümölcsöztet eteteket ide. Az én véleményem szerint ai itt lév5 arany mennyi­sége felette nagy, legalább is ezt mutatja nekem a varázsvessző, amely még sohasem tévedett... Fiz eddigi ásatások eredményei Három évvel ezelőtt, a maga pén­zén kezdett hozzá az ásatásokhoz Stepán mérnök. Egy tárnát fúrtak a földbe, anyagi eszközei nem enged­ték meg, hogy öt munkásnál többet foglalkoztasson. Priekope községtől engedélyt kért az ásatásokra és a hatóság az engedélyt a maga részé­ről is jóváhagyta. Mintegy tiz mé ternyire ástak a domb belsejébe, amikor a tárnák falait tartó deszká­kat a környező homok összenyomta és a tárna bedőlt. Pénze se volt Stepán mérnöknek és másfél évig kellett fizetését félre rakni, amig újra hozzáfoghatott a munkához. Két évvsl ezelőtt három hónapig tartott a munka, most már tiz mun­kás dolgozott és a tárna harminc centiméter hijján huszonegy méterre nőtt. Közben bekövetkezett a tél és a munkát megint csak az idén foly­tathatták. Az idén ujabb baj történt: a domb közepén egy ásatások nyomán fel­fakadó forrás elöntötte vizzel a tár­nákat és az állami talajvizsgáló állo­más vezető mérnökének már nem volt pénze, hogy modern szivaityu­géptket hozasson Turócszentmár­toiiba. Az ásatások eredményéről ezeket mondja: — Ott ahol az ásatásaim véget ér­nek, hirtelen, minden átmenet nélkül megszakad az agyagréteg és nem tudtam még megállapítani, hogy mi következik utána. Alkal­masint egy más anyaggal kitöltött barlangszerü üreg. Munkásaim a csá­kányokkal megrozsdásodott vasszi­lánkokra akadtak, — mutatja is eze­ket, amelyek valamely nagyobb vas­tömegből szakadhattak le. Találtunk aztán kemény masszából, a cement hez hasonló anyagból készült lapo­kat, amelyek tüztői kormosak. Tud­juk, hogy a régi vezérek temetése halotti áldozatokkal volt össze­kötve és én azt hiszem, hogy ezek a kormos, füstös lapok a tüzá do zatnál játszhattak szerepet. Találtam ezenkívül egy vékony ezüstszallagra — ezt is megmutatja — amely pri mitiv ötvösművészet valamely na­gyobb darabjának lehet a törmeléke. Attila sirja, uagy egyéb kincs... — Mi lesz most? — Nekem már nincsen anyagi erőm hozzá, hogy az ásatásokat foly­tassam. Egy szerény jövedelmű tiszt­visslőember hamar kimerü . Sok aján­latom van, többen ajánlkoztak, hogy finanszírozzák a vállalkozást és en most gondolkodom felette • kinek, vagy kiknek az ajánlatát fogadjam el... Tehát: részvénytársasági alapon fognak hozzá a tavasszal a né­peket verő Iiten ostora sírjának felkutatásához . . . — Mire alapítja azt a hitét, hogy ez a kup Attila sírját, arany és ezüst koporsóit és mérhetetlen kincsét rejti magában ? — Ahhoz nem fér kétség, hogy a dombot emberek hordták össze, a varázsvessző aranyat mutat és bi­zonyos, hogy a domb egy ókori had­vezér temetkezési helye lehetett. At­Férfi- és fiú készruhák felöltők, áimeneti­és télikabátok KULPIN JAKAB Készruha-osztálya Békéscsaba tila nevét nem én dobtam az ása­tásokkal kapcsolatban a nyilvánosság elé, a hunok királyáról csak annyii tudok, amennyit az iskolában tanul­tunk — a világ se tud sokkal töb­bet — egy budapesti tudós fejezte ki előttem azt a véleményét, hogy ez a hely lehet Attila régen keresett sirja. En annyit állítok csak, hogy a föld alatt itt aranynak kell lenni, minden körülmény azt igazolja, hogy , az arany egy hadvezér temetkezési helyére került itt a földbe, a meny­nyisége felette nagy, sokkal több, mint amire álmunkban is számítani lehet és minthogy a legendáknak mindig van valamelyes alapjuk, a geológiai vizsgálat megállapításai, a varázsvessző kilengései és az a kö­rülmény, hogy a dombot ókori em berek olyan helyen hordták össze, ahol egykor két folyó ömlött egy­másba, márpedig a monda szerin Attilát egy ilyen helyen temették el de más nagy vezéréről a másfél év­ezred előtti időknek nem jegyezte fel a krónika, hogy arany koporsójá ezüstbe, az ezüstöt vas koporsóba tették volna, én kétségtelennek tar­tom, hosy mindaz, amire a további ásatások során akadunk, nem le­hetnek egyebek, mmt: Attila sirja, a hunkirá y hármas koporsója, mérhetetlen vagyona, kincseinek tömege, amiket vele együtt tettek harcosok koporsóik mellé és én h !szek abban is, hogy az arany koporsóban megtaláljuk Islen os­toiának másfélévezredes csontjait. — Hogyan folytatja tovább az ása­tásokat? — Ha most pontosan megállapí­tom a mélységet, ahol a leletek után kutatni akarok, akkor a domb olda­láról ujabb tárnát vezetek a közepe felé. Feiü'ről nem lehet az ásatást kezdeni, mert ez felette veszélyes. Mindenekelőtt modern szivattyube­rendezéssel el kell távo'itani a vizet és olyan helyen kell ásnom, ahol nincsen viz. Tehát a most felfakadt forrás szintje alatt. El kell érnem igy azt a barlangot, amelynek kez­detére ráakadtam már ott, ahol a domb egyenes agyagrétege véget ér, ahol megtaláltuk a füstös cserepeket, és — véleményem szerint — a vas­koporsóról levált szilánkokat. Én azt hiszem, hogy nagyobb számú mun kás beállításával a következő esz­tendőben célhoz érünk . , . Kereken másfél évezrede van an nak, hogy Ázsia pusztáinak retten­hetetlen harcosai, miután vezérük, Attila az Ur születésének 434 ik esz­tendejében egyetlen néppé forrasz­totta őket össze, apró lovaikon és soha céit nem tévesztő nyilaikkal, megjelentek a reszkető Európában... Isten ostora sarcot vetett ki Theu­dosius császárra és Aquileja mene­külő népe megépítette a tenger ki­rálynőjét. a lagúnák csodás városát: Velencét. . . Másfél évezred telt el azóta, hogy az első hun harcos nyila végig süví­tett a Tisza partján, hogy a katalauni síkságot hullahegyek borították, és a római birodalom népe megremegett. Másfél évezred óta kutatják minden­felé, amerre Isten ostora harcok kö­zepette fehér lován végigszáguldott, azt a három koporsót, amelybe ki­hűlt földi maradványait rejtették. ... A lelke nem szállt a sírba, az a Tejúton száguldott Hadúr trónusa felé, ahol a harcban elesett ellenaé gei várták, hogy szolgálják őt... Vájjon a turócszentmártoni kup alakú domb, amely utmutató gyanánt áli a Magas Tátra égbenyúló csúcsai alatt, Attila sírját rejti-e magában . . . ki tudna feleletet adni erre a kérdésre. A diplomás mérnök, aki tervek szerint ássa f;l a dombot és körzőt meg léniát tartva kezében, rajztáb­lák fölött görnyed és aki füzfavesz­szőjének utmutatása mellett aranyat hozott ki a föld mélyéből, hiszi- hogy rátalált Isten ostorának arany kopor­sójára ... . .. Lehet, hogy igaza van .:. PaélJób 777i történt régen? 1906. december 25. A ma­gyarországi kisgazdák és kubi­kusok békéscsabai szervezete bejelentette feloszlását, mert a tagok nem fizették a tagdíjat és igy az egyesület nem birla fenn­tartani magát. — Újraválasztot­ták a gyulai képviselőtestületet, amely alkalommal az uj tagok között több analfabéta is beke­rült Gyula parlamentjébe. — Az elavult mezőgazdasági törvé­nyek revízióját sürgette a Bé késmegyei Gazdasági Egyesület választmánya — A békéscsabai borbélysegédek sztrájkba léptek, ugy hogy a mesterek még Bu­dapestről is hoztak segédeket. A szervezett munkásokat ingyen borotválták, csakhogy ne men­jenek azok be az üzletekbe. — A kondorosi képviselőtestület tiz százalékos drágasági pótlé­kot szavazott meg a község tisztviselőinek. Lgyancsak a köz­ség képviselőtestülete a falu gyalogjárdáinak betonnal való bevonásáról is döntött, ugy hogy a munkálatokat rövidesen meg­kezdik. 1916. december 25. Csaba képviselőtestülete a „Hősök te­metőié''- nek hely-kérdésével fog­lalkozott. A közgyűlésen Áchim László biró hatásos szavakban ecsetelte az uj király magyar érzelmeit. Ugyanakkor vették tudomásul, hogy a polgári fiú­iskolának adott 30 holdas telep visszakerült a községhez. — A koronázással kapcsolatos teen­dők ellátására Zsilinszky Mihály szarvas, és báró Perényi Zsig mond gyomai képviselőket küld­te ki a képviselőház Békés me­gyéből. Az üdvözlő bizottságba: Beliczey Géza békéscsabai, Lu­kács György dr. gyulai és gróf Wenckheim László kisjenői kép viselők kerültek be. Á koroná­zási ebédre Bikádi Antal dr. orosházi képviselő küldeteti ki. — Érdekes vita fej.ődöit ki az AEGV és a MÁV közötti kert eltüntetése körül. Egy városatua a sinek közé akarta ültetni a virágokat. 1926. december 25. A békés­csabai Fürdő RT. igazgatósága, hosszas megbeszélés után dön­tött a fürdő kuifuró munkála­taira beérkezett ajánlatok felett és Hrabovszky Ádám csabai kútfúró mester ajánlatát talál­ta legmegfelelőbbnek az igaz­gatóság, ugy hogy a nagy­szabású munkálatot a csabai vállalkozó kapta meg. — Csor­vás község képviselőtestülete el­határozta. hogy tanoncai ré­szére iparos tanonc iskolát ál­lit fel. — A felsőházi tagvá lasztásokra a vármegye egy­ségesen bajczai Beliczey Géza síemélyében állapodott meg. — Az iparos székház felépíté­sét sürgeti a békéscsabai ipa­rosság. — A gyomai Hangya szövetkezet fizetésképtelenséget jelentelt be s a gyulai törvény­széktől a kényszeregyezség meg­indítását kérte. A fizetéskép­telenség összege több mini egy­milliárd korona. — Erzsébet­helyen L'pták P. Pál elnökle­tével értekezlet volt, amelyen az V. kerület vízvezetékkel való ellátásával foglalkozott a bi­zottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom