Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-25 / 295. szám

™1936 december 25 BEKESMEGYEI KOZL0NV 9 kodtunk róla, hogy az úgynevezett dalmát összekötő vasutak, amelyek­hez viszont Ausztriának fűződtek nagy érdekei, ki ne épülhessenek. A közös költségekhez való hozzá­járu'ás arányát, amit kvótának ne­veztek, tíz esztendőről tíz esztendőre állapították meg. illetőleg állapítot­ták volna meg, ha ebben a kérdés­ben meg lehetett volna egyezni. A kvótának egy töredék százaléka fö­lött, ami pánzb;n kifejezve kevesebb volt annál, mit ma egy egyszerű mi­niszteri rendelettel rónak ki az adó­zókra, olyan ádáz harcok indultak meg, mintha nem a központi hatal­mak ésazantant,hanem Magyarország és Ausztria között készülni kitörni 1 a nagy háború. Va'ljuk meg, nem túlságosan sze­rettük egymást, de azért gondos ma­gyar apák szívesen küldték fiaikat Ausztriába, hogy ott szolgálják le önkéntes évüket és németül tanulja­nak. A négy császároadász ezred a legdivatosabb maguar fegyverne­mek közé tartozott. Es ha kint jár­tunk a messze külföldön, például Amerikában. — mi tűrés-tagadás — odakint a bécsi sógort fáiig meddig honfitársnak tekintettük. Azóta a megszépítő messzeség sok mindent elfeledtetett velünk. Hoz­zátartozik ehhez a megszépítő mesz­szeséghez az is, hogy akkoriban mi is fiatalabb esztendőink szemüvegén keresztül néztük a világot. Én nem tudom mi történnék, ha a karácsonyest hangulatában egy jó tékony tündér suhanna el a havas világ fölött és azt mondaná mind azoknak, akik már nem tudják meg­számlálni az ősz hajszálakat a fejü­kön, hogy felejtsenek el mindent, ami huszonkét esztendő óta történt és kezdjenek el mindent ott, ahol ab­bahagyták 1914-ben. Mondjuk, hogy a jótékony tündér feltételekhez szab­ná ezt a karácsonyi ajándékot. Azt mondaná például, hogy békésen kell megegyezni a kvóta fölött. Azt is mondaná, hogy az önálló vámterü­letet csak akkor szabad követelni, ha meg vagyunk győződve róla, hogy jobb, ha a magyar mezőgazdasági terményeket nem lehet exportálni. Általában azt követelné, hogy okul­junk a nagy világháború óta eltelt esztendők tapasztalatain. Ennek ellenében karácsonykor út­levél nélkül utazhatnánk Bécsbe és Abbáziába, az osztrákok pedig mi­hozzánk, a fiaink szolgálhatnának a császárvadász ezredekben, ahol apáik is szolgáltak. Vájjon némi tapaszta­latok birtokában, el mernénk e fo­gadni hazaárulás gyanúja nélkül ezt az ajánlatot? * A jótékony tündér felhőszárnyakon suhan tova az alföldi térekről a ha­vas hegyoldalak felé. Az első kará­csonyfa, ame'yre vissza tudok em­lékezni, onnét került mihozzánk. Vagy Erdélyből, vagy a magyar felvidék­ről. De mindenesetre nem volt kon­tingentálva és vámot nem fizettünk utána. TELEFONSZÁMUNK: 176. Részuénytársaság alakul Attila sírjának felkutatására fl uarázsuessző sok-sok aranyat mutat . . . — fl domb belsejében elérkeztem mar arra a helyre, ahonnan pár méternyire lehet a hu­nok királyának koporsója, mondja Stepán mérnök ... A legenda ugy szól. hogy a hunok királyát, aki Isten ostoraként száguldott végig a világon és a ná­szának rózsás éjjelén lehelte ki a lelkét, két folyó összeömlésének ágyában helyezték nyugovóra mar cona tekintetű harcosai. Holttestét arany koporsóba tették, efölé ezüst bői kovácsolt koporsót helyeitek és a kettőt egyszerű vaskoporsó borít­ja ... , . . . Es most itt áll mellettem fgy ember: diplomás mérnök, nem fia­tal rajongó többé, hiszen életének negyven esztendejéből mindössze há­rom hiányzik, a szigorlatait, amivel az agrármérnökök oklevelét meg­szerezte, kitüntetéssel tette !e, magas állása van, igazgatója az állami mezőgazdasági kísérleti állomásnak, hatósági engedélye van rá, hogy a föld alalt kutasson Attila kincsei után, ez az ember eddig a maga kis vagyonából fizette a munkáso kat, akik Turócszentmárton mellett Isten ostorának arany koporsója után kutattak. A szobája az állami inté­zetben öreg könyvekkel van tele, ez az ember varázsvesszejével Kör­möcbánya vidékén aranyban gazdag ércekre bukkant — ezt igazolni is tudja és ez az ember szentül hisz benne, hogy rövidesen megtalálja a kincset, amelynek értéke felülmúl minden fantáziát.. mit mutat a uarázsuessző . . . Laboratóriumában keskeny tokot vesz elö Stepán mérnök és abból két egyenes, aranyozott pálcikát huz ki. A pálcikák végén V alakú ék van és a két pálcát ezekkel az ékek­kel lehet egymásba illeszteni. Ke­zembe adja az egyik pálcát, a ket­tőt összeillesztjük és Stepán mér­nök ledobja a földre az arany órá­jának láncát. Ereznem kell — még ha hitetlen is lennék, — hogy a kezemben lévő vessző, akár aka­rom, akár nem, lefelé huz. Most ezüst cigarettatárcámat dobja a föld­re és a vessző delejes ereje egé­szen más. — Már az apám is sikereket ért el^ a varázsvesszővel és én, mérnöki pályámon egész csomó sikert tudok elkönyvelni. Megtaláltam a templom hajója alatt egy eddi < ismeretlen folyosót, talán nyolcvan esetben akad­tam vizre ott, ahol eddig viz után hiába kutattak. Körmöcbányán arany­ban gazdag lignitre bukkantam és a szomszédban is varázsvesszővel ta­lálták meg azt a gyógyforrást, amely már exportra is kerül. Amikor va­rázsvesszőmmel először jártam ; a hradok nak nevezett dombon, a vesfc­sző egészen gyengén reagált a vasra, erősebben az ezüstre éa fel­tűnő aktivitással aranyra. Szántóföld és agyagréteg sohasem lehetnek az arany természetes elő­fordulási helyei, bizonyos tehát, hogy az az arany, amely itt a földbe ke­rült, ceak emberek révén juthatott el (BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. 1 * '* a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete // j Telefonszám: 43 és 82. Békéscsaba, Sxent Ist&án-tér 3. Telefonszám: 43 és 82. |Betéteket előnyösen gyümölcsöztet, kölcsönöket korlátlan összeg erejéig folyósít

Next

/
Oldalképek
Tartalom