Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-25 / 295. szám

8 ÖEKESMEGVEI KOZLCNY 1936 december 25 Karácsonyi tündér a politikában Irta: Tonelli Sándor Az első karácsonyfám idején, amely­re vissza tudok emlékezni, nálunk Ferenc József még javában uralko­dott. Németországnak az öreg Vilmos volt a császára, Angliának Viktória a királynője. A mostani Edvárdnak a nagypapája akkoriban élte legényko­rának legviharosabb napjait. Idehaza Rudolf trónörököst úgy ünnepelték, mint a jövő reménységét, pedig fö­lötte már a fekete végzet bontogatta a szárnyait. Franciaországban Grévy, Amerikában Grover Cleveland volt a köztársaság elnöke. Cleveland'arca még valamennyire ismerős a 12 centes, lilásbarna bélyegekről, de ki tud ha­marjában visszaemlékezni, hogy mi­lyen is volt Grévy ábrázata? Szerbia királyát Milánnak hívták és Kecsko Natália volt a felesége. Bra­zíliának Don Pedro volt a császára. Madagaszkár még nem volt francia gyarmat. Antananarivoban akkortájt lépett trónra Razafindrahéty hercegnő III, Ranavalona név alatt és Raini­laiarivony herceget bizta meg kor­mányalakítással. A honvédek akkoriban buzérvörös nadrágot viseltek, Oroszország hara­gudott a monarchiára, Kina volt a titokzatosság birodalma és Ameriká­ban nem voltak még felhőkarcolók. Párizsban viták folytak, hogy meg merjék-e építeni az Eiffel tornyot, vagy sem. Chicagóban nem három­millió ember lakott, hanem csak két­százezer. Magyarország legfontosabb vasútvonala a Marcheggtől Orsováig a cs. kir. szab. osztrák magyar ál­lamvasút társaság kezében volt és ennek a vasútnak akkoriban még né­met volt a szolgálati nyelve. Aki nem bízik adataim hitelessé­gében, utánuk böngészhet a lexiko­nokban. Egy cseppet se szégyellem megvallani, hogy különösen a mada­gaszkári történelemre vonatkozó ada­taimat én is onnét merítettem. * Karácsony van, úgy illik, hogy ilyenkor hulljon a hó és a feledés fehér leplét borítsa erre a régmúlt, többé vissza nem térő világra. • * Mi volt a magyar politikai élet tartalma ezekben az időkben, a nyolc­vanas évek derekán? A parlamentben rendíthetetlen szi­lárdsággal állott a birtokos dzsentri­nek Tisza Kálmán által megalapo­zott uralma. Nemzetiségi kérdés vo't ugyan, de még nem voltak külpoli­tikai vonatkozásai és csak a közép­iskolák oktatási rendjében és legfel­jebb egyes renitens pópák és dász­kálok megrendszabályozásában je­lentkezett. Egyházpolitikai viták még nem vo'tak és a szociális kérdés gyermekcipőben járt. Ha akkoriban egy jókabátos, vagy pláne diplomás ember azt merte volna magáról mon­dani, hogy szociáldemokrata, úgy bá­multak volna rá, mint egy kengurura, vagy vízilóra az Oktogon-tér köze­pén. Hisz még a kilencvenes évek­ben is Perczel Dezső belügyminisz­ter csodálkozva kérdezte egy nála járt munkásküldöitségtől: — Önök szociáldemokraták ? . . . Hisz Önök egészen jól vannak öl­tözve . . . A politikai életet teljesen az Auszt­riához valóíviszony determinálta. Aki úgy vélte, hogy Magyarország a ki­egyezésben meggáncsolt keretek kö­zött megtalálhatja fejlődésének elő­feltételeit, a kormánypárthoz tarto­zott. A kormánypárt Bécsbe járt és résztvett a delegációkban. Az ellen­zék átkos Bécs néven emlegette az osztrák fővárost, de szintén a Burgra és Szent István tornyára irányozta a tekintetét. Volt még egy középpárt is, amely hol megszaporodott, hol megfogyott. Ez a középpárt nem ál­lott elvi ellenzéki alapon, hanem a hatvanas keretben a nemzeti köve­telések erősebb érvényesítésére töre­kedett. Néha néha Kossuth Lajos megszó­lalt Turinban. Hangjára felfigyelt az egész ország, de ez a hang már nem a próféta és a néptribun hangja volt, amely jövendői és magával ragad, hanem úgy hatott, mintha a messze­ségből jönne s Kiutahia és Rodostó fuvallatát hozná magával. Alapjában véve a kormánypártot és ellenzéket nem tú'ságosan nagy ellentétek választották el egymástól. Kormánypártnak és ellenzéknek zö­me egyaránt ugyanabból a társadalmi rétegből került ki; ugyanaz volt az életmódjuk, szokásuk és világfelfogá suk; a negyvennyolcas ellenzék Jo bogtatta a zászlót, követelte a ma­gyar hadsereget, a magyar nemzeti bankot és az önálló vámterületet; voltak, akik az egész hatvanhetet és negyvennyolcat szereposztásnak te­kintették ; voltak miniszterek, akik Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyen­súlyát, akkor vásároljon mindent a Takarékossá készpénzértékü könyvecskéjével. u Bővebb felvilágosítást nyújt: „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. ANGOL MAGYAR BANK BÉKÉSCSABAI FIÓK RT. Telefon: 2 0 2. Saját tőke 41 millió pengő Sürgönyeim: Coloniale Foglalkozik a banküzlet minden ágával Bécsben állandóan az ellenzékre hi vatkoztak, ha keresztül akarták vinni a maguk akaratát. Volt valami para­doxonszerű az egész helyzetben, különösen az önálló vámterület han gozfatásában. A negyvennyolc és az önálló vámterület híveinek zömét az a vidéki kisnemesség és parasztság szolgáltatta, amely kenyérmagvak ter melésére volt berendezve s minden érdeke annak a közös vámterületnek fenntartását követelte, amely a ma gyar mezőgazdasági terményeknek védett elhelyezési piacot biztosított Czernovit?tól Bregenzig és Boden­bachig. Ma csak Bregenzet hívják a régi nevén. A másik kettő Cernauti és Podmokly néven szerepel a menet­rendekben. * Szakítsunk azzal a babonával, hogy Ferenc József volt a legalkotmányo­sabb uralkodó. Ezzel a díszítő jelző­vel csak a bizantinizmus ajándékozta meg, amely sohasem hal ki, amíg kormányzók és kormányzottak lesz­nek a világon. Független ezabizan tinizmus királyságtól és császárság­tól, független mindenfajta államfor­mától és csak egytől függ, az em berektől, akik szeretnek szépeket mondani mindazoknak, akikről tud­ják, hogy erősebbek és hatalmasab­bak, mint ők maguk. Ferenc Józsefnél minden, család­jának hagyományai, nevelése, ifjúkora, uralkodásának körülményei, minden ellene szólt annak, hogy a mi értel­münk szerint való alkotmányos ural­kodó lehessen. Az ő felfogása az uralkodó és népei közötti viszony­ról a középkorban gyökerezett. A király vagy császár csakugyan ural­kodik népei fölött. A hozzá való vi­szony szempontjából nincsenek ál­lampolgárok, csak alattvalók, aki ket nem szolgálatuk minéműsége, hanem csak fokozata különböztet meg egymástól. Néha egyes szavak és kijelentések reflektorszerűen világí­tottak bele Ferenc József gondolko­dásába. Az ilyen kifejezések közül a mi generációnknak Chlopy rögző dött meg legjobban az emlékezeté­ben. De ha az alkotmányosság szem­pontjából Ferenc József személye hagyott is fenn kívánni valókat, azt el kell ismerni róla, hogy a mester­ségét igazán úri módon gyakorolta. Ha igaz, hogy a pontosság a kirá­lyok udvariassága, akkor ő volt a világtörténelem legudvariasabb ural­kodója. Emberi szempontból lehet­tek hibái, de az bizonyos, hogy a pletyka és megszólás szennye trón­jához fel nem érhetett. Egyénisége inkább rideg volt, mint érzelgős, de morális alapokon nyugodott. És ha a ferenejózsefi időket úgy emle­getik, mint egy olyan korszakot, amely a panamát és korrupciót nem ismerte, úgy ebben kétségtelenül része volt az uralkodó puritán egyéniségének. Az ő uralkodásának utolsó évti­zedeiben torlódtak össze a sötét vi­harfelhők Európa ege fölött és ezek­ben az évtizedekben keltek életre azok a lappangó erők, ame!yek szét­robbantották a Habsburgok birodal­mát és foszlányokra tépdesték Szent István országát. Es mégis a ferene­józsefi időknek, amelyek a mi gyer­mekkorunktól a világháború kitöré­séig terjedtek, voltak szépségei, ame­lyeket po'itikai pártállásra és világ­felfogásra való tekintet nélkül vissza­kívánunk mindannyian, akik többé­kevésbé érett ésszel tudunk vissza­emlékezni ezekre a karácsonyi hó­lepel alatt elmerült esztendőkre. * Alapjában véve a háború előtti időkben nagyon furcsa volt a mi vi­szonyunk Ausztriához. Nem túlságo­san szerettük egymást, mert. mind­ketten szentül hittük, hogy a másik fél csak becsapásra dolyozik. Igye­keztünk borsot törni egymásnak az orra alá. Nekünk beleszólásunk volt a kassa—oderbergi vasút tarifakép­zésébe, egészen Annabergig az oszt­rák-porosz határon. Ott néhány száz méter távolság választott el bennün­ket a német vasutaktól. Ezt a né­hányszáz métert az osztrákok nem engedték kiépíteni, nehogy mi az ő kellemetlenkedésük nélkül tudjunk eljutni Németországba. Ennek elle­nében mi éveken keresztül gondos­Békésmegyeiek szállodája Pesten a Matropole Rákóczi-ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. Kávé­házában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A JAnos Vlléz SörSzöben a rádióból is­mert Farkas Béla és tempós ci­gányai játszanak esténként. A gyö­nyörű Télikoribon délután és este tánc. Virány amerikai-rádió zene­kara, Nagy Mária énekel. Lapunk olvasóinak lemérsékelt szoba­és penzióárak Tdleloni 1-389-50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom