Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám
1936-12-25 / 295. szám
1936 december 12 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja s (.üstig Géza 1936 évvel azutén, hogy ez Ur angyala leszállt a pásztorokhoz s Dávid városába terelte őket, imádni ama megváltót, aki bribolálva a jászolban feküvék, 1936 évvel ezután, hogy a mennyei sokaságok ajakán felcsendült a glória, mely Istennek az egekben dicsőséget s az embereknek a fö dön békességet hirdetett, 1936 évvel azután, hogy Simeon szemeinek látniok adatolt ez Idvezíől.a pogány népeknek megvüágosittatásokra való fcnyességet, újból sötétségbe hanyatlottunk. A poluslói az antipoluoig, az arciistól az antarclisig Ráchel siralma zokog, aki siratván fiait, nem akart vigasztalást bévenni. Nolebai consolari akkoron, mert Heródes „elküldte az ő szolgáit és levágatolt minden gyermeket, akik valénak Betlehemben és annak minden határiban, két esztendősöket és azoknál kissebbeket, as idöazerint, neíyet kérdett vala a bölcsektől." Hogyan zokoghat most. ez idősz-eiint, amikoron nem ciak Betlehemben és annak minden határiban dul a gonosz s patakzik a vér, hogyan vigasztalódna most, amikor a halálnak árnyékában és tartományéban helyezetteknek az örök világosság, aki az Ur Krisztus, megtagadtatik. Ámde most szüntessük a panaszt és forgassuk tovább, amint keserves hivatásunk előszabja, a napról-napra változó annalesek lapjai 1. Céda lapok, cudar napok I Mintha nem volna elég az a sok istencsapás, ami Európát bolygatja, most Áiiia is zsüzsgölödik. És nem mondja botorul senki, ho)«y mi köze sincs ahhoz a pisztolyho?, amellyel Csang-Hszü Liang Csang Kai Sek szivére célor. Mert, ha újból fellángol a polgárháború Kínában, Japán annak az örve alalt, ho^y nem tűri a Szovjet ripők8égeit, főltélLnül megkezdi a hadjáratot. Akkor pedig ugyancsak löitéilenüi kitör a japán-orosz háború, amelybe Amerika is nyomban belé szól ágyuk dörgésével. Da Euiópa nagy ha talmai se igen fognak ölhetett kézzel a sutban gubbasztani. A szikra ugyanis ugy pattant ki, hogy Csang Hszü Liang megtagadta Csang Kai Sebnek ez engedelmeseéget. Nem ekert a Kommunisták elien vonulni, akik Chensit megszállották. Á'nokul, azt vetette a generalissimus ellenében, hogy Kina esek akkor peckázhet a japán túlerővel, ha Moszkvához dörgölődzik. Ezzel ismét megnyílt az a nehezen betemetett árok, amely Kina egyik felét a mi'sik felélői, a bolsevizmust a Kuomingtangtól Sun Jat Sen óta elválasztotta. 1925-től 1927-ig annyira-amennyire megfért ugyan a két párt egymással, de azután hirtelen bekövetkezett a szakítás. Jobbról sorakoztak Csang Kai Sek vezetése a'ati azok az erők, amelyek a nacionalizmust irták zászlajukra, balról viszont azok hemzsegtek, akiket Borodin toborzott össze a sarló és a kalapács jeligéje alatt. Kezdetben a nacionalistákra mosolygott a szerencse. Egymásután foglalják el a bolsevistáktól Fukient, Kiangsit, de a lendületük végül is megter pan azon a SZÍVÓS ellenálláson, amit egyes országrészek pcraszljai tanúsítanak. Mao Cse dun, a kommunista hadvezér, 1935 ben megszállja Secsuant, ahonnan 1936 ban tovább nyomul Chensí-brt nyilvánvalólag ezzal a szándékkal, hogy részt vegyen a Japán elleni küzdelemben. Persze, a nenkingi kormánynak aligha lehelet! inyére a bolsevistáknak ez a ravasz és átlátszó taktikája és Csang Kai Sek sebtében Csang Hszü Liangot küldi ellenük abban ez olromba feltevésben, hogy ez a condottiere, aki Mandzsúriát, azutén Jeholt elsinkofálta, azokkal a gyenee csapatokkal, amelyeket MaoC»e-Dun Chensibe szélesztett, valahogy elbánik. Nem s?émolt azonban n diktátor azzal, hogy kutyából nem lesz szalonna, nem számolt ön» magéval és nem számolt egy harmadikkal, Feng Ju Sianggal, aki most a helyébe íépelt. Vegyük hát ennek a drámának a személyeit, akik sokéig kisérteni fognak az emberiség memóriájában, vegyük hét őket alaposan szemügyre. Áz elsőt, az áldozatot Csang Kai Seket 1911-től 1924-ig folyton-folyvást ott találjuk SunJat Sen-nek, a kinai forradalom szellemi nemzőjének ez oldalén. Ő volt az, aki a nagy államférfiut moszkvai uljén elkísérte s ő volt az, ali a Komintern első gyűlésén Moszkvát hűbérúr gyanánt elismert-. Ám alip hunvt el a máglya, ahonnan San Jui Sen fáradt lelke Konfucius ölébe repült, a ianitvány u'ja elkanyaro dik e mesterétől. Mint a Kuomintang feje, toha nem titkolta abbeli vágyát, hogy japánnal békét kössön, azzni a japánnal, ame'yet Sun Jat Sen Rabindranát Tagore előtt Ázsia leprafulljának mocskolt. Gyakran a szemére is lobbantották néki a legjobbak ezt a magatartást, úgyannyira, hogy a generalissimua észbe kapott 8 ismét arcélt változtatott. 1934 ben, azon a gyűlésen, mely az államszerkeze 1 egységesítése céljából Nankingban tartatolt, főként Anglia nógatására, Kina csorbítatlan szuverenitását hirdette efajta módon : A Kuomintág politikája a területi integritáson éa a nemzeti szuverénitáeon mint gyámpilléreken nyugoszik. A kormány nem ir alá olyan szerződést, amely sértené ezek; t és nem ismeri el Japán jogát Mandzsukuo felett, lévén ez a tartomány alkatréaze a mennyei birodalomnak. Kapóra jött ez a nyilatkozat Angliánek, méglinkább Feng Ju Siangnak. Ez a tábornok ugyanis, akinek napoleoni képességeitől áradozva saól Wangenheim brigadéros és Seekt vezérőrnagy egyaránt, állandóan B régóta azt hangczlatta, hogy Japán ellen Moszkvával kell tartani. Éhhez kípíst. mihelyst alkalma nyílik reá, 1935-ben elszakad Csang Kai Sektől, elszakad a nankingí kormánytól és Moszkva felbujtására neki iramodik a japán csapatoknak, amely ek, akkortájt Santunkba özönlenek. A lázadó ellen a Kuomintang Csang Hszü Liangot kü'di, a gálád bandita vezért, aki csúfosan meghátrál előle. Közben azonban a felkelő nap országának a seregei újból ellepik Jeholt s a nóía vége az, hogy Csank Hszü Liang kardcsapás nélkül feladja, inren is onnan is szorongattatva ezt a gazdag tartományt. Nankinwban orcapiru'ásaal veszi hirül az álilamtanács az egyik kudarcot a másik után és akárhogy viselkedik a generalissimus, a rebellis Feng Ju Siangot áhitozza mindenki. Fel is kérik, a szégyenletes békekötés után, térjen vissza helyér*, a Kuomintág legfőbb biArany, ezüst texiii báli cipő fekete antilopszerü >JA , 9° báli cipő 1U modern divatos fazonokban ADLER cipőáruház zottságba. Először félti az irháját és garanciákat követel, hogy bántódása nem esik. Ám 1936 elején iBmét elfoglalja a hivatalét, ahol azóta Japán ellen izgat. Amikor Kanton ellen indul Csang Kai Sek, ő is résztvesz a hadjáratban és pártolja mindenben a diktátort, az%al a hallgatólagos föltétellel, hoay az egyik minden ujabb japán hódítást ellenez, a mésik pedi nem szűri össze a levet a bolsevistákkal. Miként ebből a tekervényes előadásból elláthatja akárki, Csang Hszü Liang. amikor foglyul ejtette Csang Kai Seket és nyíltan a kommunistákhoz szegődött, alapjában Feng Ju Siang gondolatát bitorolta abban a reményben, hogy ez melléje áll. Csakhogy Feng Ju Siang is van olyan ravasz kópé, hogy olyan üzletbe társul be nem lép, ami rosszul ülhet ki. Nos, Csang Hszü Liang feltétlenül elbukik. Gyér csapatai 'pillanatig se állhatnak meg a kétmillió sorkatona előtt, akiket Nanking I bármikor latba vethet. Igy aztán oz egész kaland a személyes torzsalkodás méreteire zsugorodnék öszsze, ha a kommunisták nem ólálkodnának a háttérben. Gyanús, hogv a bolsevisták meg se moccantak Sescuanban, amikor ilyen váratlan szövetséges akadt a horgukra. De Tokióban a beavatottak ezt rebesgetik, hogy Mac Cse Dun időközben Blüchernél járt látogatóba és nem üres kézzel tért haza, hanem sok repülővel és még több ágyúval. Hogy ez mit jelent, nem kell bővebben firtatnunk. Elég, ha Edent idézzük : „Akárholcsap ki a láng a földből, rögtön elharapódzik. Gyújtózsinór mellett pihenünk, amely az egész világot befonja. És a dinen- it bármely percben robbanhat." Dicsőség a magasságos egekben Istennek és békesség a földön az embereknek.
