Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-12 / 158. szám

4 BEKESMCQVEI KÖZLÖNY 1936 julius la Roda Roda nem ir regényt a világháborúról A nagy világégés legizgalmasabb napjairól mesél a világhírű humorista: a legbravurosabb hadi tudósító — Azt a híressé vált Höfer-jelentést, amely hírül adta, hogy.- »Lemberg még birtokunkban van«, Ferencz József fogalmazta, de amikor a jelentés már megjelent, Lembergbe bevonultak az orosz csapatok — Hogyan közölte Roda Roda elsőnek a világgal Przemysl bevételét H étésrra sül a nap és ezúttal Roda Rodán sem feszül az elmaradhatatlan piros mellény, amelyből egyébként huszonhét darabot őriz a garderobja. A világháború egykori krónikása n trencsénteplici kurszalón térrészén bridzsel minden délután és különösen nagy öröme lelik abban, ha nagy szlemmel, vagy kis szlemmet csinál. Katonabanda játszik a trencsénteplici kurszalón terraszén és Roda Roda — aki a balkáni héboruban öt lovat nyargalt végig — különös örömet talál benne, ha leteríti az asztalra lapjait és behunyt szemekkel hallgathatja a banda muzsikáját... Oll kibicelek mellette és ez az intervju a bridzsasztal melleit kezdődik... Megírták a lapok, hogy „A pandúrok,, — ez volt Roda Roda legutolsó regényének a cime, amely tavaly jelent meg és Trenck Frigyes megrázó életétől szólt — nagy sikere utón a világháborúról ir regényt a kitűnő iró. Megkérdezem : hol tart munkájában. I<y felel: — Hozzáfogtam, de — abbahagytam. Valahogyan ugy érzem, hogy a világ ma békére vágyik és az embereket nem igen érdekli már a háború. Ma, amikor a fegyverkezés gondjai izgatják a hadseregeket, amikor egymás után találják fel az öldöklő szerszámokat és az öldöklő gázokat, a tömeg egyetlen vágya: békességben élni. Az életnek legkisebb eseménye is jobban leköli az olvasók figyelmét, mint a háborúról szóló legnagyobb regény. Talán ez az oka annak' hogy nem folytatom a munkámat..' A beszélgetést aztán este folyI láttuk: engem felelte érdekelt mégis, hogy Roda Roda háborús esztendeinek melyek voltak legmegrázóbb é» legnevezetesebb eseményei. Az iró két háborút küzdött végig a tollával. Az 1912. évi balkánháború idején ott járt valamennyi fronton: Törökországban, Görögországban és Szerbiában, a világháború alatt pedig mint a Neue Freie Presse, Az Est lapok, a Vossische Zeitung és a Münchener Neueste Nachrichten hadi-tudósitója nemcsak a főhadiszálláson gyűjtötte a hireket, hanem nem egyszer srapnellek robbanása és ágyuk bömbölése közben születtek meg irodalmi értékű tudósításai. Vájjon ma, huszonkét évvel a nagy világégés lángjának feltörése után akadnak-e emlékezetében események, amelyek nem láthattak napvilágot akkor, amikor nemcsak ágyuk szavától volt hangos az északi és a déli front, hanem a cenzor kék plajbásza szántott barázdákat az újságok hasábjain? — ezek voltak kérdéseim Roda Rodához éjfél felé a trencsénteplici Grand Hotel árnyas terraszán. Elgondolkodik. Aztán elmeséli nekem a világháború két érdekes epizódját. Mind a kettő érdekes akkor is, ha az emberek egyébként már nagyon is vágynak a béke után... Ferencz József egyetlen újságírói munkája Ki ne emlékeznék arra a Höferjelenlésre, amely hirül Bdta, hogy „Lemberg még birtokunkban van". Amikor a lapok első oldalán ez a jelentés megjelent, Lembergben mér a cár tisztjei parancsoltak. Még jóval a világháború lezajláta után is mosolyognak sokan ezen a jelenlésen. Roda Roda mesélte el nekem most Trencsénteplicen, hogyan született meg ez a hedijelentés — A hadi jelentések — mondotta — állandóan Höfer tábornoknak, Hötzendorfi Conrad helyettesének aláírásával jelentek meg és ezért a háború a'att röviden „Höfer-jelentésnek" hivták őket. Néhány mondatban beszámoltak az elmúlt huszonnégy óra eseményeiről. Usy készültek, hogy délután megszövegezték őket a főhadiszálláson, éjjel sürgönyben adták tovább Bécsbe és hajnali ötkor a szárnysegéd Ferencz József elé terjesztette jóváhagyás végett a szöveget. Ha az uralkodó parafálta a Höfert, került az viszsza a főhadiszállásra és jutott az osztrák Corr. Bureau és a Magyar Távirati Iroda révén a lcookhoz. — A háború első esztendejében, 1914 szeptember elején az északi fronton nagyon paprikás volt a Világhírű Bengerfürdöruha kizárólag TESCHERNÉL Férfi és női Nor-Coc fürdő ^•dfl ruha minden színben P

1® Andróssy ut 7. „Bizalom" bevásárlási helye helyzet. Az orosz offenzíva előre" tört. Szeptember másodikán már előre láttuk, hosy Lemberg tarthatatlan. De a Höfer jelentésében erről nem volt egy szó sem. Szeptember harmadikén hajnali ötkor Ferencz József a schönbrunni kastélyban kezében tartolta a Höfer jelentést. Előtte, mint a cövek, állóit a hadsegéd. Az uralkodó elgondolkodott egy pillanatra, aztán bemártotta a ludtollbói faragott pennáját a kalamársba és nőies, de mégis markáns vonásaival beleszúrta H jelentés sorai közé ezl á történelmivé vélt mondatol: „Lemberg ist noch in unserem Besitz." — Délelőtt kilenckor érkezeti vissza a jelenlés Teschenbe, a főhadiszállősra. Hölzerdorfi Conrad és Höfer a hajukat tépték, hiszen közben Lemberg felől a legtragikusabb hirek érkeztek, de tenni nem lehetett semmit, hiszen a császár kézírásán változtatni nem szabad. Tiz órakor megkepta a jelentést a lóvirati iroda embere, az nyomban tovább ment Pestre és Bécsbe és — tizenegy órakor, amikor a Höfer ökölnyi betűi megje lentek a pesti és bécsi lapok első oldalán, az orosz csapatok kelonazene mellett masírozlak be Lsmberg uccáin... — Mi volt a célja Ferencé Józsefnek ezzel a beszúrással? Senki se tudja. A dologról soha se volt szabad beszélni a bécsi Burg falai között.. Bizonyos csak az, hogy ez volt Ferencz József egyetlen zsurnalisztikái cselekedete... Aki elsőnek közölte a világgal Przemysl megvételét — Mi volt a legfeledhetetlenebb élménve a világháborúból? — Przernys'. A régi monarkiőnak ez e bevehetetlennek hit erődítése kétszer volt körülzárva. Első ízben 1914 szeptember 15-ikétől október 9-ikéig. Amikor felszabedult, én voltam az első ember, aki bejutottam a várba. És én voltam az, az aki a következő esztendő juliusőnck elején mindenkit megelőzve hirül adtam a világnak, hogy Przemysit visszavettük .. . — Furcsa egy történet, érdemes elmesélni. — Huszonegy évvel ezelőtl is itt voltam Trencsénteplicen, Űrnapjára azonban a főhadiszállásra, Teschenbe utaztam. Szerettem volna megnézni az urnapi körmenetet. A Brauner-Hírsch-hez címzett szállodában már nem találtam üres ablakra és a gazda hosszas kérésemre, engedte, hogy lakása eblakjéban foglaljak helyet, de feltételül kötötte ki, hogy reggel hét óra előtt kell nála jelentkeznem. Én mér hat órakor a hotel terra- ; szón reggeliztem és egyszerre csak észrevettem, hogy egy tisztiszolga világos drapp parolival izgatottan szaladgál, szemmel láthatóan keres valakit. Tudtnm, hogy világos drapp paro i a 93-ik gyalogezred szine és tudtam azt is. hogy egy 93-as főhadnagy desifrirozza a przemysli telegrammokat. Bizonyos, hogy: sürgöny érkezett Przemysl-ből és a tiszti szolga ezzel a sürgönnyel keresi a százados urat. Amikor a szállodás pár perc múlva értem jött és betessékelt a liftbe, hogy felvigyen a hotel legfelső emeletére, én a második emeleten megnyomtam a gombot és a szállodás legnagyobb megrökönyödésére kiugrottam a liftből. Egyenesen Hoen generális ajtajához szaladtam, bekopogtattam és amikor a tábornok pizsamában és álmosan kinyitotta az ajíct, ezt mondtam neki: „Tábornok ur, Przemyslt visszavettük!" Ugy nézett rám mint egy őrüllre, de én erősítgettem, hogy biztos értesülésem van erről n győzelemről. A generális nyomban felöltözött, átjött velem az operáló főparancsnokság vezetőjéhez, Mezger vezérőrnagyhoz és mialatt vele beszélgetett, a következő telegrammot fogalmaztam meg: DRINGEND NEUE FREIE PRESSE WIEN Przemysl várét ebben a pillanatban foglalták el az osztrákmagyar — bajor — porosz — egyesült némel-csapalok. A támadás északról—délről —keletről—nyusrnlról történt, csapataink 100 — 200-300—400—500 ágyút zsákmányoltak, az ellenség északra —délre—-keletre—nyugatra vonul vissza. — Amikor Metzger tábornok meöerőaitette a hírt. amelyet én csak sejtettem, átadtam Hoen generálisnak a sürgönyt azzal a kéréssel, hogv a „nem kivőnt részt" lörölje belőle. I?y is történt. A sürgönyt azonnal a táviróhivatalba küldöttem, én pedig Hoen irodájának előszobájában foglaltam helyet, hogy vigyázzak rá: a fontos hirrel ne előzzön meg senki... — Két óra hosszét kellett vigyáznom. Ha ugyanis két órán belül Sfciionchef von Kony, a bécsi Corr. Bureau szerkesztője, vagy Gáspár miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda kiküldöttje tudomást szereznek a dologról és megtáviratozzák az eseményt Bécsre, vagy PeBtre. engem a táviratuk megelőz. Másfél órőig nem történt semmi. Ekkor megérkezett Kony ur. Valami lehetetlen mesét mondottam e! neki egy rokonomró', aki orosz állampolgőr é« Münchenben van és akinek az érdekeben ajánló levelet kértem tőle Wissner miniszterhez. Amikor a levelet megírta, én a leitatés közben tintával öntöttem le azt, mert — még husz perc hiányzóit. Konynak újra kellett irni a levelet. De még mindig hátra voll tizenöt perc. Kony bement Hoenhez és ragyogó arccal jölt ki onnan. Elmesélte nekem, hogy Przemyslt bevették. Én azt mondtam erre: „Ön ezt nem sürgönyözheti meg a Corr. Bureaunak, mert a maeyarok megharagszananak, ha Bécs előbb jön ki a hirrel, mint Budapest." Igazat adott nekem és elindultunk megkeresni Gáspár doktort. A tanácsos ur beretválkozott. Mire elkészült — letelt a fél óra is és mire a hivatalos hir megérkezett Bécsbe, a Neue Freie Presse különkiadása már az uccán volt... Paál Jób FIX TABLETTA BEFŐTTJÉT ROMLÁSTÓL MEGÓVJA EGY TEKERCS TIZ FILLÉR. EGÉSZSÉGRE ÁRTALMATLAN, KITÜNÖ RETHY-GYÁRTMÁNY.