Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-12 / 158. szám

1936 julius 12 BEKE3MEGYEI KÖZLÖNY 5 Rejtelmek a csabai éjszakában Utazás az éj lovagjai: a tapasztalt és tapasztalatlan fiatalok, a szárny nélküli pillangók és a kártyaspilerek körül (A B. K. tudósítója jelenti.) Egy kis körsétára indulunk, hogy Békéscsaba éjszakai életéről beszámoljunk. íVlit csinál a város ötvenezer lakosa közül az a néhány száz, sőt ezer ember, akiket e pénsük, illetve le^iismeretük nem enged k*'llő időben nyugovásra tf-rni? Sajnos az előbbi ok csak kis mértékben tapasztalható, mig as utóbbi annál inkább. Kétféle korzó Elsősorban és másodsorban is csak az úgynevezett vegyes korién szerzett tapasztalatainkról számolunk be, miután a városháza előtti nem szókéit különösebb érdekességgel. Annál inkább lehet látni furcsa dolgokat a Luther utcától az Andrássy-ut és egészen a Kinizsi ucca sarkéit* lenyúló „mammut" korzón. Itt szabadabb a levegő, féktelenebbek a szenvedélyek, amelyek főképpen 16-30 éves élénk tem.píramenlumu fiatalemberek, nők alakjában viháncolnak s tombolnak fel alá az aszfalton. A Csaba szálloda előtti villanyira alatt több jól szituált fiatalember ácsorog. Elegánsak, vidámak, csak kissé tulhangosan beszélgetnek — a nőkről. Hirtelen piszegni kezd az egyik Adonis. — Itt jön a Teca — mutat fejével balra egy tizennyolc éves neszlenyebarna, csinos leány felé, 1 majd hirtelen nyájasan szélesedik ki agvonpuderezett képe és üdvözli. A Tecának nevezeti lány pillanatnyi habozás után visszaköszön. — Klasz kis nő? — igy az Adonia. — Aki már jobbat nem látott . . . szó se róla, jó anyag . . . — hangzik a többség véleménye. Azonban a fatális véletlen ugy rendezte, hogy Tecát éppen Annának nivják, mindössze két napja tartózkodik Békéscsabán és a mi fiatalemberünk most látja először. De ennek e'lenére sem történik semmi, ha Tecét illetve Annát mi nem iímertük volna. Barátunk nagyot néz, mikor mellének szegez-' zük a kérdést: — Honnan ismeri Annát ? Megnyílt az Andrássy-út 12. sz. alatt (Szondy-palota) Posztéforgaimi Ift. ahol mindennemű szövetek és kel lékek a legolcsóbb gyári áron szerezhetők be. Férfidivat és minden posztóanyag a legolcsóbb árakon. Divatárúk! Szőnyegek! Szives látogatást kér, tisztelettel Körmöczy Ferenc — Teca az kérem és egyébként kinek mi köze hozzá ? — feleli hetykén. — Ön sohasem lálla „Tecát", mert azt a kislányt Annának hívják, kifogástalan családból szár mazik és mindössze negyvennvo'c órája ven Csabán. Tehát sürgősen vonja vissza állítását, mert . . . Nőhóditónk be sem várja a mondat végét, dadogni kezd : — Ké . . . kérem, ctak a barátaimnak akartam egy kis szívfájdalmat okojni, da igazán nem akartam megbántani a kis nőt. Á társaság tagjai hangos hahó téba kezdenek. — Azért lehat, ho y mégsem olyan ártatlan a kicsike — mond ja nevetve az egyik. Annát már nem tudjuk tisztára mosni. Ly árulják, minden lelkiismereti kérdés nélkül n lányok brcíületét, az agyonvasalt aszfalt töltelé kek. ' „Veréb" a láthatáron Tíz óra felé az egyik vendéglőbe vetődünk a psriferián. Csinos kis helyiség. Az egyik sarokban több kétesfxiszlencia, kártyázók, közöttük hango« kibicek. — Husz fillérrel segítem . . . ötvenet „vakolok" . . . jobban koverje meg a kéri yól — hangzik több oldalról. Pár pillanat múlva megelégedeti nevetés és dühös szitkok röpködnek a levegőben. — Hujnye azt a . . . fakad ki a „vakoló" kibic, de szomszédja betapasztja a száját. — Marha, minek raksz, amikor látod, hogy nem megy a lapom. Huszonegyeznek. Szánalmas alakok ezsk, többryire husz, huszonötévesek s majd mindegyiknek van valami szakmája, de nem folytatja Csempészésből élnek, jobban mondva nyomorognak, mert ha néhány pengőt „keresnek", néhány óra alalt elveszi'ik kártyán. Két paraszt legény tér be a vendéglőbe. A kibicek összesúgnak, majd oda menek a bilüárdhoz és játszani kezdenek. A parti közepén valami jelentéktelen dolog miait összevesznek és abbahagyják a játékot. Az egyik kibic utánaszól e másiknak: — Ne menj, nyerd el ezt a p4r rongyos pengőt — kiabálja és egy csomó aprópénzt s?:ór az asztalra. Az egyik kibic hajthatatlan marad, azonban a nézdegélő parasztlegény már fészkelődik s szemei mohón '"padnak az asztalra srórt pénzre. És kis haboz,ás u'án oda lép a „dühöngő" kibic elé és jelentkezik a játékra. — Masával nem játszok, c»ak ha fort ad — igv a kibic. A paraszt fiu tiltakozik, ő is fórt akar. Végül egálban kezdenek. Az első pariit minimális fölénnvel a kibic nyeri, a másodikat fölé nyesen a paraszt fiu, a többit azután végérvényesen a kibic. Végeredmény : a parasztfiú 12 pengőt vészit és káromkodva hagyja el a helyiséget. A kibic boldogan magvaráí. — Mondom a „csórónak", veréb a láthatáron, add ide a „gubát" és hogy „harapott a frájer", amikor az asztalra szórtam a pénzt, hehe... Sörivás gyüszüvei A vendéglőket legnagyobb részt egészen fiatalemberek látogatják, akik állandó vendégei az éjszakai életnek. Senki sam tudja honnan szedik a pengőket, de a napi egy, egyötven mindig előkerül. Egy ilyen törzsvendég már rekedtre ordította magát s a cigány csak egyre húzta fülébe a legújabb slágereket, de a fiatalembernek csak nem akart eszébe jutni, hogy a cigánynak járna egy kis hono rárium, mire a prirnás hirtelen rázendített a „Szomjas a banda" ismert dallaméra. A fiatalember viI Sámgyors költségvetést csinált, majd kiegyenesedve fölényes mozdulattal mohához intette a pincért; — Eíy kis üveg sört a bandának — mondta és várta a hatást. A zenészek letetiék a hegedűt. Nyolc tagja volt a bendának és miután a vendéglős nem rendelkezett ennyi gyüszüvei, sorsolást kellett megejteni, ki fogyassza el a sört. Amikor Midinette elérzékenyedik A másik érdekes eset hőse szintén fiatalember volt, aki csak anynyiban különbözött a többitől, hogy neki voit vagy husz pengője. A teremben platinaszőke szépség árulta mosolyát egy-"gy ürmösért, vagy málnáért, ő volt a megtestesült önzetlen szeretet, engedte, ho?v mindenki szeresse és viszont « igy jutott a mosolyból egy kávéakanálnyi a mi húszévesünknek, aki l.issé szédülten egymásután bömbölte a legérzelgősebb népdalokat, útszéli slágereket, majd magához kérte a primást és megkérdezte, hogy mi a szőke csillag nótája. — Nem mondhatom meg — felelte a primás titokzatos arccal. — Da én akarom tudni 1 A primás közelebb hajolt a fiatalemberhez és fülébe súgott valamit. A fiatalember erre kivett egy tizpengőst tárcájából és átnyújtotta a prímásnak. A cigány komor arccal zsebregyürte a pénzt és elkezdte játszani a „Szomorú vasárnap"-ot. GUMI Egy szenzációs újdonság 1 T+ GEORGE TTE-EXTRA hártyavékonyságu hővezető gumi különlegesség. Elszakíthatatlan! Ezt vegye, sohasem fog mást használni 1 Kapható minden gyógyszertér, drogéria és illat szertárben 1 Amikor a szőke nő meghallotta a dalt, leüli az egyik üres asztalhoz, majd ráborult és sirl. Döbbenetes csend támadt. Húszévesünk annyira meghatódott, hogy további ötpengőt csúsztatott a prímás zsebébe. A dalnak mér régen vége volt, de Midinette még mindig szemeit dörzsölte,ívégül kiment az udvarra. Nemsokára a primás is követte s utánuk ment a húszéves is, aki azonban nagyon hamar visszajött. Arca vérvörös volt a düh'ől, gyorsan fizetett. — Utolsó rablók — mondotta indulatosan, majd elrohant. Aligha tudtuk volna meg az ifjú „pénzgyerek" felindulásának okát, ha a véletlen egy félóra múlva nem jön segítségünkre, amikor is a szőke Midinette a „Piros pünkösd napjón . . „" cimü dalra érzékenyeden el, ami ezúttal öt pengőbe került az egyik hódolónak, aki még elhitte, hogy a szőke nő igaz könnyeket ont. — A férfiak szeretnek sajnálkozni felettünk — vallotta be később Midinette — és rendszerint valami nagy megrázkódtatást sejtenek hánytatott sorsunk előidézésében, de oly kegyetlenek, hogy tragédiájukat minduntalan elébünk hozzák és ezért még az áldozatott sem sajnálják. így filozofált Midinette. Igaza van neki. Ez a fiatalság tragédiája: az értéktelen dolgokból akar értéket felszínre hozni, miközben saját maga is elértéktelenedik. * Újra kint sétálunk az uccán, két ember jön velünk szemben. Egy fejkendős fiatal asszony és egy férfi. Az asszonynak batyu van a hátán, a férfi is cókmókot cipel. Tanyáról jönnek és boldogan beszélnek arról, hogy a télen nem nélkülöznek. Az asszony piros a lelkesedéstől, látni amint elmennek a villany alatt. Ruhájuk rongyos, de erkölcsük tiszta, az az érzésünk, mégis csak ők a társadalom oszlopai. Miklya János Nyári ingek, nyakkendők fürdőruhák Strand kelmék KULPIN ÁRUHÁZ Békéscsaba