Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-28 / 147. szám

2 ÖCKESMEQYEI KOZLONV 1936 junius 28 Bud János dr. meghallgatta az iparos továbbképző tan­folyam szombatesti előadásait Békéscsaba országgyűlési képviselője hétfőn tér vissza a fővárosba (A B. K. tudósítója jelenti.) Bud János dr. országgyűlési kép viselő elé a városházán szombat délelőtt haivan választópolgár ter­jesztett elő különböző kérelmeket. Délben az iparostanonciskolai rajz­kiállitást nézte meg Bud János dr., majd a nyaraló pesti gyerekek ebédjénél jelent meg. A délutánt különböző látogatásokkal töltötte — igy módosult a tegnap közölt program —, mig este fél nyolc és nyolc óra között megjelent Jánossy Gyula polgármesterrel együtt a szabó és cipésziparo­sok továbbképző tanfo­lyamán, ahol pesti előadók a szakmai kér­déseket ismertetlék. Bud János dr.-t a tanonciskolában Gálik Pál igazgató fogadta és ismertette a tanfolyam célját, majd a termekbe vitte, ahol a tanfolyam hallgatói között akadt e«y-két elkésett kér­vényező is . .. Ma délelőtt Bud János dr.-nak ninci kialakult programja. A dél­után folyamén két helyre látogat el. Először a kisgazdaszékházban jelenik meg, majd a békéscsaba —erzsébethelyi nyugdijasok társa­dalmi egyesületének helyiségeit keresi fel. Bud János dr. a vasár­nap estét is kerületében tölti és hétfőn reggel tér vissza a fővá rasba. A békési zsilip után az alsóvégi szabadfiirdőt is rendbe kellene hozatni DAUER julius 1-től 31-ig már 2.96-tól I Modern Hölgyfodrászat Ssent István-tér 3. I Sokan táncoltak a két maturabálon (A B. K. tuaósitója jelenti.) Szombat este tartották maiura­báljukat az iskola padjaiból kike­rült érettségizett diókok. Mindkét mulatság pompásan sikerült. A Kereskedelmi Csarnokban a keristák maturabálján pompás hangulat uralkodott. A fiatalság — feledve az érettségi alatt kiállót! „drukkoIé8t" — fesztelen jókedv­vel mulatott. Ez a jókedély át­ragadt — nem is nehezen — a jelenvolt gyöngébb nemre és igy a reggeli órókig ropták a szebb­nél-szebb táncokat. Jelen voltak: Asszonyok : dr. Péterfi Károlyné, vitéz Kövendi Kérolyné, Vallkusz Istvánné, Far­kas Györgyné, Klein Lejosné. Leányok: Kopcsák Lujza, Mágori Pi­roska, Lelik Sarolta, Sántha Margit, Hor­váth Magda, Gecsei Irén, Botyánszki Ilona, Filipinyi Ilona, BorÍ3 Mária, Radnai Ilona, Takács Ilona, Balázs Zsuzsánna, Matusik Mancika, Blahut Mancika, Fáth Piroska, Szabó nővérek, Gajdács Mancika, Krnács Mancika, Kocziszky Judit, Pancratz Dici, Valkusz Etelka, Bagyinka Marika, Farkas Etelka, Kribel Ludvilla, Spitzer Ilike, Tal­lér Piroska, Székely Manci. A „Csabé"-ban a Rudolf-reálgimnázium jól sike­rült maturabálján az alábbiak ne­veit sikerült feljegyezni: Asszonyok: Zsiros Pálné, Strasser Ist­vánná, dr. Czinkotszky Jenőné, Kulpin Ferencné, Takáts Kálmánná, dr. Reisz Jó­zsefné, dr. Biró Ferencné, Mázán Lász­lóné, dr. Szilassy Antalné, Tevan Andorné, dr. Banner Benedekné, Elekes Gyuláné. özv. Kautz Gyuláné, Kovács Lajosné. Leányok: Mázán Ágnes, Fábián Irén, Miklós Ica, Szelner Ica, Szelner Ella, Ele­kes Klári, Zsilák Ica, Willenthal Margit, Bánki Sára, Moldoványi Teréz, Ács Ág­nes, Takács Manci, Kovács Magda, Zsi­ros Piri, Ormay Éva, Inczédy Vica, Stark Erzsi, Lischka Tuci, Máté Böske, Biró Klári, Tardos Olga, Újhelyi Ágnes, Fol­bert Éva, Folbert Gyöngyi, Szilassy Klári, Varga Klári, Tevan Zsuzsa, Banner Csöpi, Dus Litya, Romváry Olga, Tinovszky Magda, Gárdonyi Ági, Kautz Baba. A nyári szünet után tárgyalják a körösla­dányi hitvesgyilkosságot Február 9-én történt még Körös­ladényban, hogy Szabó Zsigmond földbirtokos Bak Gizella külön­váltan élő feleségét három revol­verlövéaael és tizenhárom késszu" réssel megölte. A tettes öngyil­kosságot kísérelt meg, majd fel­gyógyulása után az ügyészség vádiratot adott ki ellene. A tör­vényszék mér ki is tűzte a tár­gyalás terminusát, szünet utánra, szeptember 7-re. (A B. K. tudósítója jelenti.) A békési zsilip mögötti szabad fürdőt a város minden igényt ki­elégítően rendbehozatta. Betonlép­csőt, karfát csináltatott, ugy, hogy ez ellen már senkinek nem le­het panasza. Ez a tény a fürdő­zők számát jelentősen megnövelte, minden délután sokan élvezik a vizet és a kellemes fürdési lehe­tőséget, ha jó az idő. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a gyulai zsilipen tul levő szabadfürdő, amely a Laurinyecz-tanya melleit terül el és erősen frekventált, hasonló ren­dezésre szuiul. A terület elég széles és alkalmus ahhoz, hogy fürdés cél­jaira használható legyen, csak el kell érnie azokat a mini­móii8 követelményeket, amelyeket a közönség még az ingyen fürdő­hellyel szemben is joggal támaszt­hat. Jelenleg a jobboldali part túlsá­gosan meredek, pedig általában ott közlekednek a kirándulók, mert jóval szebb. Ezen kellene segí­teni, éppúgy mint a békési zsilip nél, ilymődon nevelődik a közön­ség a fürdés szeretetére, ami hi­giéniai és egészségügyi szempont­ból nem lehet közömbös. megyében inségmunke, viszont tel­jes erővel hozzálátnak a digózós­hoz. Ezt állította be a köz­munka program első pontjaként és felhívta az ügyre a miniszter figyelmét is. Hacsak sikerül az akció, meg akarja szüntetni teljesen az in­ségmunkát, mert az ilyen mér­tékű lesüllyedés nem mehet to­vább. A humort Zöldg János dr. szol­gáltatta, aki elmondotta, hogy negyven évvel ezelőtt is tervezték a digózás nagy arányú propagan­dáját. de csak beszéltek róla és — nem lörtént semmi. Az inditvónyt azzal fogadlók el, hogy megküldik a törvényha­tóságoknak is. Módosult a kisgazda egylet kirándulásának programja (A B. K. tudósítója jelenti.) Foglalkoztunk mór a békéscsabai kisgazda egylet életrevaló elgon­doléséval, melynek értelmében a Dunántulon nyolc napos tanul­mányutat rendeznek. A tanulmány­ul az ujabb tervek szerint augusz­tus 12-én kezdődik és 21-ig tart. A program sok tekintetben módo- i sult, amennyiben megnézik Kecs­keméten a m. kir. Mathias szőlő­telepet, a Duna-Tiszaközi mező­gazdasági kamara törzsgyümölcsö­sét, a konzervgyárakat. Ulbaejtik a tihanyi apátságot és Bábolnát is, majd a székesfehervári ásatá­sokra kerül a sor. Keszthelyen egymagában három n8pot tölte­nek, közben kirándulnak Göcsej vidékére és Hévízre is. A har­minc résztvevővel ezernégyszáz kilóméiért fog megtenni az autó­busz, melynek egy ülőhelyét a terület szerint mindenkor illetékes Duna—Tiszaközi, Alsódunéntuli, vagy Felsődunántuli mezőgazda­sági kamarák képviselői számára tartják fern, hogy a kalauzolást elláthassák. A legjobb uton halad­nak azok a tárgyalások is, hogy a csabai gazdákat mindenütt meg­vendégeljék mejd ebéddel. Igy azután nem fog sokba kerülni a kirándulás. Két csabai dalárda vesz részt az országos dalosversenyen (A B. K tudósítója jelenti.) A békéscsabai dalárdák ismét sze­repelnek az országos dalosverse­nyen, amelyet ma, junius 28-án és holnap 29 én tartanak meg Szom­bathelyen. Az Erzsébelhelyi Da­loskör és a MAV dalkar a teg­nap délutáni gyorsvonallal már el is utaztak, hogy versenyre kel­jenek az ország különböző részei­ből egybegyűlt mintegy 30 dalos­karral. A kiváló Erzsébethelyi Daloskör Lendvai Mihály karnagy vezeté­sével, 37 taggal és több kísérővel utazott el az országos dalos ver­senyre, amelyen Kodály Zoltán egyik ismert darabját fogják elő­adni. A Simor János vezetése alatt álló MÁV daloskör 41 taggal és számos kísérővel indult útnak, hogy szerepléseit ujabb sikerrel gazdagíthassa. Nivós vita a szikjavitásról a megyegyűlésen Táviratilag üdvözölték kitüntetése alkal­mából Gömbös Gyula miniszterelnököt (A B. K. tudósitóla jelenti.) Békés vármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt öt tárgysorozati pontból élló rendkí­vüli közgyűlést tartóit, amelyen a tagok nem éppen tulnagy szóm­ban jelenlek meg, ugy, hogy a teremben, az egyre fokozódó ju­niusi hőség ellenére sem volt me­leg. A vita viszont egészen nivós volt a 8zikjavitá8ról, csak az lenne a fontos, hogy legyen eredménye is a sok felszólalásnak. Napirend előtt Rícsóy-Uhlarik Béla dr. főispán éljenzés közepette jelentette be, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök megkapta a ma­gyar érdemrend nagykeresztjét. In­dítványára egyhangúlag elhatá­rozta a törvényhatóság, hogy a miniszterelnököt táviratilag üd vözlik. Vita a szikjavitásnál voll. Inkább ugyan csak hozzászólásoknak le­het tekinteni ezeket a beszédeket, amelyek jól kikerekítették Geist Gáspár dr. javaslatéi. Ez igy szólt: 1. Aszikjavitott földek 30 éves adó­mentességet kapjanak és ez alatt az idő alatt maradjanak abban a kataszteri osztályban, amelyben most nyilvántartják. 2. J\ szikes közterüle­tek digózását a téli in­ségmunka keretében végezzék el. 3. E célra osszanak ki a gazdák kívánságára birtokaikra inségmun­kás csoportokat. A közületek elő­legezzék a munkabért, a gazdák vállalják annak tiz év alatti visz­szafizetését. Geist Gáspár meg is indokolta indítványát és kifejtette, hogy né­zete szerint a digózás az állam­nak nem jelent semmi effektív ki­adást. Thessedík Sámuel, a nagy szarvasi iskolaigazgató alkalmazta először száz évvel ezelőtt és azok a földek, amelyeket ő megjaví­tott, még most is jók. A főispán hozzászólásában a legmelegebben pártfogolta a ja­vaslatot és kifejtette, hogy az a terve : az idén nem lesz sehol a

Next

/
Oldalképek
Tartalom