Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-06-28 / 147. szám
1936 junius 14 BEKESMEGYEl KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Akárhogy vélekedik egyikünk, másikunk a Szovjetunióról, egyet a sárga irigység se tagadhat le. Azt, hogy nincs állam a földkerekségén, mely jobban értene a széditéshez. Ebben lepipálja még Amerikát is. Vegyük például alkotmányát, amelyet Lenin annak idejf n elég szemtelenül a Korén-hoz hasonlított, legalább is abban, hogy büntet lenül egy jottát sem változtathatni rej a. Ám hol van a tavalyi hó I ? Ai első alkotmány, mely akkor keletkezett, amikor az U. R. S. S.-t mégcsek R. S. F. S. R -nek hivták s emikor Denikin, Koltsák. Pethyura, Wrangel seregei dúltak szanaszét, az első alkotmány rég eltűnt, mint a hajnali párp. Meg kell edni neki azt a végtisztességet, hogy marxita szempontból becsületes okmány volt. Nem tagadta meg eredetet s egészben a kommunista manifesztumra ütött. Mivel a célja bevallottan nem volt egyéb, mint a kapitalista osztályok feláldozása árán a szocialista eszméket megvalósítani, nemigért, nem hazudott szabadságot, nem igér nem hazudott egyenlőséget 8 nem adóit politikai jogokat, hanem ha egy csekély töredéknek, a maga rohamcsapalának. Ellenben irgalmatlanul kiforgatta min» den jogaiból az állam polgárok zömét, azokat, akiket a marxisták zépult ideológiája kizsákmányolóknak nevez. Vagyis a földbirtokosokat az iparosokat, a kereskedőket, a szellemi pályán működőket, a humuszréteget, mit egyebütt állam fenntartónak tisztelnek. Persze, ez az ostromállapot csak rövid ideig tarthatott s a szovjet urai kénytelenek voliak a Koránt, amelyet Lenin, a próféta, örökre megmésithatatlannak hirdetett, javított s bővített formába átönteni. A marxista kinyilatkozésnak ez a második incamációja 1924 ben, az újkori Hegira, nyolcadik esztendejében fogant 8 nagyjóból érvényben van a mai napig. Da az írásmű már nem szorítkozott csak az R. S. F. S. R. területére, de malasztját kisugározta Ukrajnára, Fehér Oroszországra s Trans-Kaukáziára is, majd Turkmenistan, Uzbellistan és Tadzsikistánra. Vagyis az Unió hét szövetséges köztársaságra bomlott. S közbevetőleg érdemes följegyezni, hogy mig az amerikai Egyesült Államok száma jó ideje változatlan, az orosz Unióegyre frissebb töredékekreszakadozik. Nevezetesen a legújabb alkotmány numero 3, amelyről később szó lészen, immár 11 államot ismer el, amennyibe;! TransKaukéziát három darabra koncolja s Georgiát, Azerbeidzsánt sAméniit önállósággal ruházza fel s egyidejűleg a roppant R. S. F. S.R.ről, mely egymaga 19.780.000 km négyzeten tehénkedik végig, Karakstant s Kirgiriát lenyirbálja. Kér dés, megáll e vájjon itt a desintegréció folyamata? Meglehel, hogy igen, de az is meglehet, hogy nem s meg lehet, hogy a közeli ^ jövőben a Szovjetunió 40—50 államra foszlik, 40- 50 államra, amelyek TÓTH írógép műszerész Szinház épületben és Wlassics-u. I. egymástól függetlenül éük vilőgjukat a karmazsin piros lobogó árnvékéban. Ám ne szertelenkedjünk, de térjünk vissza oda, ahonnan elbo gérzottunk. Nos. a második alkotmány olyan fogyatékosnak bho nyúlt, akárcsak az első. Es pediglen azért, mert szint u^y mint az első fikción sarkallott azon az elgondoláson, hogy államok diktatórikus alapon is építhetők. Szerkezeti gyarlóságot elkendőzni csak ideig óráig sikerülhet, ám a tényei kel örökké dacolni nem lehet. I.jy azután 1935 folyamán Molotov népbiztos törvényjavaslatot dolgozott ki, amelynek értelmében a Szovjetunió vezekel eredendő bűnéért 8 megtért ez ócsárolt szebadsághoz. A harmadik alkotmány értelmében, amelyet az év novemberében fog az országhoz pér'kongresazus szentesíteni, egyenlő, titkos választójog illeti meg a szovjetunió minden lakosát, nem-, osztály-, valláskülönbség nélkül. Hatalmas lépés ez nyugat felé s jelentőségben vetekszik Péter cár akármelyik újításéval. Oroszország ismét besorakozik az európai nemzetek glédójába, ahonnan kereket oldott. Ennek még azok is sziva burzsoáziával s ehhez képest az egykori munkás, paraszt, kalonaszovjeteket ezen'ul a dolgozók szovjeljei helyettesitik. Vagyis nz uj alkotmány szellemében az U. R. S. S. nem ismer többé osztályosa 1. Ugyancsak az első fejezet lényegbevágóan uj definícióját adja a tulajdonjognak, amely i^en jelentősen közeledik a latin remekjogászok felfogásához. Ezen definíció értelmében minden vagyonforrés az állam tulajdona, akárcsak a császári Rómában. De — salvato principio — az 5. és a 6. cikkely elismeri a magántu lajdont is, bizonyos korlátozásokkal. Ám korlátlanul elismeri a munka eredményeként jelentkező lökére 8 munkaeszközökre vonatkozólag. Ide vőgóan az alkotmány nem csinál egyeket, mint szentesíti a kolhoz-udarnikok nagy gyűlésének e határozatát, minek értelmében a mezőgazdaságban ismét helyre áll az artel rendszer, amelyet rettenetes Iván honosított 8 nagy Péter gyökeresitett meg. Rergeleg novumot tartalmaz a második, a harmadik, a negyedik fejezet is. Csakhogy ezeknek a vizsgélata — noha csábító lenne — messzire túlhaladná e rövid és röpke cikk kereteit. Ám a tizedik fejezetnél, amely az állampolgárok jogait tárgyazza, megpihenünk egy szuszra, akárhogy siet a pennánk. Világhírű Benger fürdő ruha kizárólag TESCHERNEL Férfi és női Nor-Coc fürdő OaCIfl ruha minden színben P 1* Andrá88y ut 7. „Bizalom" bevásárlási helye bői örülhetnek, akik egyébként sanda szemmel nézik Rarik népének tombolását. Ám siessünk megjegyezni egynémely dolgot. Sok minden érdekeset találunk ugyanis, ha figyelmesen átolvassuk a 12 fejezetre, 140 cikkelyre osztott alkotmányt. Ami legelőször szemünkbe öllik rajta, az igazán nem valami csekélység. Hiányzik belőle a hírhedett előszó, mely Lenin alkotmányában szerepelt s amely népről s annak „kizsákmányolóiról" perorált. Ehelyett az első fejezet első cikkelye ugy határozza meg a Szovjetuniót, mint a parasztok s a munkások köztársaságát, ahol az összes hatalom a városok s a falvak dolgozóit illeti. Mit jelent ez? Azt jelenli-a, hogy a parasz tokon s a munkásokon kivül a Szovjetunióban más osztályok is léteznek, amelyek ki vannak zárva a hatalomból? Szó se róla 1 Ma, tizenkilenc é/vel a forradalom utóii a kapitalista elemekről szó sem esik, mivel azok — ez a hivatalos felfogás — végkép eltűntek Oroszország határain beiül. Az U. R. S. S. tehát kizárólag a dolgozók országává vedlett át, — ahogy a Pravda junius 12-iki száma begyesen írja — a munkások, a parasztok, az intellektuellek egyenlő polgárai az államnak s a szovjetek demokráciája az egész nép demokráciája. Ehhez képest az uj alkotmány nem is beszél proletériátusról, amely marxista értelemben szemben állana Ha másért nem, azért, mert Blum egyetért vele. E szerint mindenkinek, aki a Szovjetunióban él, elévithetatlen joga van a munkára, joga a pihenésre napi hét órai munka utón, joga évente két heti fizetett üdülésre, joga van aggkori biztosításra, hatvanadik életevétől kezdődőleg és természetesen baleset, betegség esetén ingyenes gyógyításra. 122 ik cikkelye kimondja, hogy a nő mindenben egyenjogú a férfival, a 123-ik pedig kijelenti, hogy: A Szovjetunió minden polgára teljes jogegyenlőségei élvez gazW tOdáSUMlty 'IHÍlMllMAjU V / ha finom holmik mosásáról van szó: csak Lux szappanpelyhet az ismert kék dobozban. mm hideg vízben q. r^ is azonnal fr> § P habzik dasógi, kulturális szociális, politikai téren, nemzetiségre, fajra, vallásra tekintet nélkül. A polgárok jogainak közvetett vagy közvetlen csorbítását, nem különben minden olyan igyekezetet, amelynek célja privilégiumok létesítése vagy faji és nemzeti egyenetlenségek szitása, a törvény súlyosan bünteti. A 124 ik cikkely biztosítja a teljes vallásszabadságot, a 125 ik a teljes gyülekezési és sajtószabadságot, mig a 132-ik cikkely az általános védkötelezeltséget emeli törvényerőre. Majd az utolsó, a 140-ik cikkely, bevezeti az egyenlő titkos választó jogot, azzal a korektivummal, hogy jelölteket csakis a bolsevista párt állíthat. Hogy ez mit céloz, azt élesen világítja meg Bukharim az Isvestiában. Az alkotmány — írja a népbiztos — más politikai alakulatokat el nem ismer, mint a kummunistát. Abból az elvből indult ki, hogy nem lehet engedélyezni a felől, merre vegyük utunkat, hátra, a kapitalizmus felé, vaev előre akommunizmu8 ösvényén. Rövidessen az uj alkotmány nem érinti a párt diktatúráját. Mindössze a Szovjetek keretén balül engedi szóhoz a demokratikus ellenőrzést. És ebben Leninhez igazodik, aki szerint a szovjeli dömokrácia a népautokre ója, olyan népé, amely nem szakadozik osztályokra s amely nem ismer csak dolgozókat, akik de jure egvenlők, de facto egyenlőtlenek, mert mindegyik szerint részesül a nemaet jövedelméből, amennyiben többet vagy kevesebbet alkot. íme egy demokrácia, amely autokratikus I Hát kell ennél nagyobb asíédelíés? TELEFONSZÁMUNK: Ü6. Lakásberendezés olcsón gs nagy választ|kban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek!
