Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-24 / 143. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba, Í936 junius 24. szerda 63. évfolyam 143. szám Vérfürdővel fenyegetődzött a Körösladány­ból és Dévaványáról kitiltott Nagy Mihály Szeghalmon tárgyalt tegnap az Apczy-tanács (A B. K. tudósítója jelenti.) A kaszóskereszt eddig még nem volt olyan ismert, mint amilyenné a mult hét óta tartó törvényszéki tárgyalás telte. S még nincs vége. Alig hangzott el a békééi itélet, tegnap mór Szeghalmon tárgyalta a szegedi törvényszék a körösla­dényiak ügyét, hogy ősszel, a nyári szünet után a megyének még vegy három kisebb-nagyobb községében mondjon Ítéletet a tiltott szervezkedés résztvevői fe­lett. A szeghalmi tórgyalőst kedden délelőtt kezdte meg a járásbíróság emeleti helyiségében a törvény­szék Apczy tanácsa. Az elnök a vádlottak számbavételénél meg­állapította, hogy Rajnoka János napszámos a vétivet nem irta alá, időközben Gyömrőre távozott. Ügyét ezért elkülönilik, mig Nagy Mihály szökésben levő borbély­mester ellen az ügyész inditvő­nyőra körözölevelet bocsájtanak ki, mikor személyleirását be szerezték s megkeresik a budapesti államredőrséget, miután a fővárosi fodrászelhelye­ző testületnél jelentkezett s olt ta­lőn cime is megtudható. Az elnök egymásulőn szólítja maga elé a nyolc letertóztatotl és tizenhat szabadlábon levő vádlot­tat, hogv felvegye Bzemélyi ada­taikat. Guruczi Sándor gazdasági cseléd eddig 15 hónepot. Szatmári Gyula szabósegéd tiz hónapot ült; Nagy István é8 Mikó Józeef nap­számosok, Komoróczy István kő­műves a következők, mig Szilágyi Mihóly napszámos négy hónapig, H. Szabó Imre napszámos nyolc hónapig ült. A nyolcadik letartóz­tatásban levő vádlott Kiss Gyula. Rajtuk kivül Lakatos Imre bor­bély, Török József földmives, Tassy Gyula, Szabó Ferenc nap­számosok, Miklavicz Antal cipész. Buzi Sőndor, Fodor Istvőn, Varró Elek, Bakot Gyula, H. Szabó Ist­ván, Csóka Mihály, Szegedi Sán­dor, Makra István, Fazekas Imre, Karanc Imre, Tóth János, Rajnoka János napszámosok a szabadlá­bon levők, közülük Tóth János büntetett előéletű, 32 napot ült eddig. Az elnök ismerteti a vádiratot, mely szerint az ügyészség a letar­tóztatásban levő vádlottakat az állami és társadalmi rend felfor­gatáséra és megsemmisítésére irá­nyuló bűntettel, a szabadlábon levőket az állami és térsadalmi rend felforgatására és megsemmi­sítésére irányuló vétséggel vádolja, mert a Tiszántúlon szervezett mozgalomba bekapcsolódtak oly módon, hogy igyekeztek a lakosságot a rohamoszta­gokba beszervezni és a hatalom átvételére töreked­tek: április 17-én éjjel egy és két óra között meg akarták támadni Ulmer László fegyverkereskedő üzletéi, onnan fegyvereket szerez tek volna, majd a csendörséget akarták leszerelni és a postát, távirdál, vasutat és községházát hatalmukba keríteni. Ezutén a vá­rosokba, végül pedig Budapestre készültek bevonulni, ahol a ha­talmat kezükbe kaparintották vol­na. A terv azonban — nem lehel tudni miérl, — csak lerv maradt. Guruczit Szatmári terrorizálta ? Az első vádlott, akit a biróság kihallgat: Guruczi Sándor. — Nem mindenféle tekintetben vagyok bűnös — mondja. — Amiatt érzem hibásnak magam, mert engedtem 1936 januárjában Nagy Mihóly kérésének és hagy­tam, hogy lakásomon összejöve­teleket rendezzen. — Mikor lépett a pártba? — 1934 február 21-én. — Kik voltak akkor a vezetők? — Branyiczki József viselte a főcsoportvei-ető, Szabó Péter a helyettes főcsoportvezetői cimet. — Esküt tett akkor? — Nem, mint ahogy abban az időben csak belépési nyilatkozatot kellett alóirni mindegyikőnknek. — Egy évvel később, 1934 jú­liusában a főszolgabíró a párthelyi­ség cimtábláját elvitte, nem tudom miérl, de a mozgalom ezután sem szünetelt, viszont jó­magam száz nemzeti szocialista néptársammal együtt beléptem a NEP-be. — És ez év elején miért kezdte újra? — Munkában voltam, amikor Nagy Mihály megjelent nálam. (Egészen elérzékenyedve mondja e szavakat.) Előzőleg Nagy októ­berben Dévaványáre költözött, de nem kaphatott lakást, azután Pes­ten csavargott. Azzal a kéréssel fordult hozzám, engedjem meg neki, hogy a nemzeti szocialista párttagokkal összeköttetést tartson fenn a lakásomon, szeretné — mondotta nekem — ha a mozga­lom to\ébb működne, mert nem a kormány ellen, hanem a kor­mánnyal dolgoznak. Nem törőd­tem Nagy Mihállyal, inségmun­kára mentem, ő pedig ezt bele­egyezésnek vette és dolgozni kez­dett. Egyik e8te, amikor odahaza voltam, láttam az eskümintát, amelyen 6—7 aláírás lehetett. El­mentem ekkor H. Szabó Imréhez és kértem, hogy távolítsák el la­kásomról Nagy Mihályt, mert az esküminta szerint fegy­veres hatalommal is szembe kell szállni s ez nekem nem tetszett. — Az esküminlát nem is irlam alá. Mégis megválasztottak főcso­porlvezetőnek, de az erről szóló írást nem fogadtam el, visszaküld­tem Budapestre. Szatmári Gyulá­hoz, a nála megtartott összejöve­telekre rem mentem el, mire Szat­mári kijelentette előttem, hogy ha a mozgalom sikert arat, ugy el­bánnak velem, mint Hitler intézte el ellenfeleit, amikor átvette az uralma*. — Maga is tevékenykedett? — Eskettem. — Sose volt otthon és mégis? — Csak azon az első estén. — Maga nem esküdött fel és mégis esketett, lehet ez? — A szöveget ismertem. Az volt a célom, hogy meggondol­tam, Hitler mii csinált a vezető­séggel . . . — Ez nem egyenes válaszl Miérl nem tett esküt? Guruczi (hallgat). Az elnök jegy­zőkönyvbe veszi, hogy a kérdésre nem felelt.' — Hogy vette ki az esküt? — Az esküi többektől kivettem lakásomon, ott volt Mikó József pártellenőr is. Nagy Mihóly hozta szóba, hocry esküt kell tenni, a szöveget Károlyfitól futár hozta. — Ez év elején Nagy Mihály Barta Gedeont Ladányba küldte azzal, hogy nálunk nincs megbízható ember a vezetésre, ekkor Barta az egész gárdát új­ból feleskette. — A rohamosztagok céljói ak­kor tudtuk meg, amikor Böször­ményi lejött és a rendet fenntar­tottuk, ezt megelőzőleg vitéz Tóth András tartott elméleti gyakorla­tokat. Ákik nem engedelmeskednek, a Körösbe kell dobni... Nagy Mihály kijelentette a cé­lokkal kapcsolalban, hogy ha ura­lomra jutunk, azokat, akik nem engedelmeskednek, egyszerűen a Körösbe kell dobni. — Az uj eskü letétele áprilisban történt. Nagy Mihály ugyanekkor elmondotta, hogy kinek mit kell majd elintézni. Komorocky Ist­vánra és csapatára bízta a köz­ségházét, Szilágyi Mihályra a csendőrlaktanyát, H. Szabó Im­rére a vasulat, Kiss Gyulára a postát és a lávirdát. A terveket április 17-én akarta Nagy Mihály végrehajtatni. Rám nem bizott semmit, mert utolsóeste NEP-sze­replésem mialt kidobtak ... A lerv végrehajtása azonban, nem tudom miért, elmaradt. A paran­csot, ami nem jött, Károlyfi Bélá­tól vórlók Dévaványáról. Nagy Mihály egyébként sokat kiabált, hogy nagy vérfürdőt csinál, meg­fogják emlegetni, amiért kitiltották őt Körösladányból és Dévavá­nyáról. Szatmári Gyula azt vallja, hogy a rohamoBitagok célja volt a ve­zér megmentése és a karhalalom védése, Ha Böszörményi kiadja a parancsot, hogy a kormány veszély­ben forog, mint például a király­puccsnál, akkor a rohamosztago­soknak életüket is fel kell áldozni. — Amikor Nagy Mihály Buda­pestre került, utasítása alapján uj elnöknek Guruczi Sándort válasz­tottuk meg, bór NEP jelvényt vi­selt. Meg is bélyegeztek bennün­ket, hogy olyan embert választot­tunk meg vezérünknek, aki a NEP-pel köt paktumot. Az eskü­tétel már 1933 óta mindig beszéd tárgya, volt, de nem kötelezőkép­pen. Én Guruczi kezébe tettem le az esküt — négyszemközt. — A szöveg nem tünt fel fur­csának? — Azért nem tünt fel, meri a kommunizmus nagyon elterjedt a szocialista, kisgazda és egységes­pártban elbújva. — Milyen módon akartők a kommunizmust letörni ? — Böszörményi jelentette volna a kormányzónak, hogy mennyi embere van és hogy mindenkor szolgélatára lesz. — A többi tervekről, főleg áp­rilis 17 ről, mit lud ? — Nem tudok én semmit, nem is igen közöltek velem valami ér­demlegeset, meri én olyan vagyok, hogyha egy kisilalt beveszek, rög­tön elmezavart kapok. Háborús baj ez nálam, agyrázkódás. Háromszor voltam már rö­videbb hosszabb ideig az elmegyógyintézetben, mióta hazajöttem a frontról. — A csendőrségen maga sok mindent bevallolt... — Kényszeriteltek rá, volt ott valami csavarós vas, azzal fenye­gettek. Nagy István jóformán az elnök minden kérdésére egyformőn felel: állhatatosan hangoztatja, hogy nem lud semmiről. Beosztásáról sincs tudomása, felügyelői megbí­zatását csak szóbelileg közölték vele. Nem hallott a párt céljairól és arról sem, hogy a zsidókat és csahosaikat meg akarták ölni. A csendőrségen csak azért vallott, mert ütötték, verték. Guruczi is azt mondja, hogy Nagy István a megbeszélésekről hiányzóit, igy nem is igen tudha­tott valamit is. Mikó József egyáltalán nem tett esküt, előbb csak pártoló tag volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom