Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-24 / 143. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba, Í936 junius 24. szerda 63. évfolyam 143. szám Vérfürdővel fenyegetődzött a Körösladányból és Dévaványáról kitiltott Nagy Mihály Szeghalmon tárgyalt tegnap az Apczy-tanács (A B. K. tudósítója jelenti.) A kaszóskereszt eddig még nem volt olyan ismert, mint amilyenné a mult hét óta tartó törvényszéki tárgyalás telte. S még nincs vége. Alig hangzott el a békééi itélet, tegnap mór Szeghalmon tárgyalta a szegedi törvényszék a körösladényiak ügyét, hogy ősszel, a nyári szünet után a megyének még vegy három kisebb-nagyobb községében mondjon Ítéletet a tiltott szervezkedés résztvevői felett. A szeghalmi tórgyalőst kedden délelőtt kezdte meg a járásbíróság emeleti helyiségében a törvényszék Apczy tanácsa. Az elnök a vádlottak számbavételénél megállapította, hogy Rajnoka János napszámos a vétivet nem irta alá, időközben Gyömrőre távozott. Ügyét ezért elkülönilik, mig Nagy Mihály szökésben levő borbélymester ellen az ügyész inditvőnyőra körözölevelet bocsájtanak ki, mikor személyleirását be szerezték s megkeresik a budapesti államredőrséget, miután a fővárosi fodrászelhelyező testületnél jelentkezett s olt talőn cime is megtudható. Az elnök egymásulőn szólítja maga elé a nyolc letertóztatotl és tizenhat szabadlábon levő vádlottat, hogv felvegye Bzemélyi adataikat. Guruczi Sándor gazdasági cseléd eddig 15 hónepot. Szatmári Gyula szabósegéd tiz hónapot ült; Nagy István é8 Mikó Józeef napszámosok, Komoróczy István kőműves a következők, mig Szilágyi Mihóly napszámos négy hónapig, H. Szabó Imre napszámos nyolc hónapig ült. A nyolcadik letartóztatásban levő vádlott Kiss Gyula. Rajtuk kivül Lakatos Imre borbély, Török József földmives, Tassy Gyula, Szabó Ferenc napszámosok, Miklavicz Antal cipész. Buzi Sőndor, Fodor Istvőn, Varró Elek, Bakot Gyula, H. Szabó István, Csóka Mihály, Szegedi Sándor, Makra István, Fazekas Imre, Karanc Imre, Tóth János, Rajnoka János napszámosok a szabadlábon levők, közülük Tóth János büntetett előéletű, 32 napot ült eddig. Az elnök ismerteti a vádiratot, mely szerint az ügyészség a letartóztatásban levő vádlottakat az állami és társadalmi rend felforgatáséra és megsemmisítésére irányuló bűntettel, a szabadlábon levőket az állami és térsadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére irányuló vétséggel vádolja, mert a Tiszántúlon szervezett mozgalomba bekapcsolódtak oly módon, hogy igyekeztek a lakosságot a rohamosztagokba beszervezni és a hatalom átvételére törekedtek: április 17-én éjjel egy és két óra között meg akarták támadni Ulmer László fegyverkereskedő üzletéi, onnan fegyvereket szerez tek volna, majd a csendörséget akarták leszerelni és a postát, távirdál, vasutat és községházát hatalmukba keríteni. Ezutén a városokba, végül pedig Budapestre készültek bevonulni, ahol a hatalmat kezükbe kaparintották volna. A terv azonban — nem lehel tudni miérl, — csak lerv maradt. Guruczit Szatmári terrorizálta ? Az első vádlott, akit a biróság kihallgat: Guruczi Sándor. — Nem mindenféle tekintetben vagyok bűnös — mondja. — Amiatt érzem hibásnak magam, mert engedtem 1936 januárjában Nagy Mihóly kérésének és hagytam, hogy lakásomon összejöveteleket rendezzen. — Mikor lépett a pártba? — 1934 február 21-én. — Kik voltak akkor a vezetők? — Branyiczki József viselte a főcsoportvei-ető, Szabó Péter a helyettes főcsoportvezetői cimet. — Esküt tett akkor? — Nem, mint ahogy abban az időben csak belépési nyilatkozatot kellett alóirni mindegyikőnknek. — Egy évvel később, 1934 júliusában a főszolgabíró a párthelyiség cimtábláját elvitte, nem tudom miérl, de a mozgalom ezután sem szünetelt, viszont jómagam száz nemzeti szocialista néptársammal együtt beléptem a NEP-be. — És ez év elején miért kezdte újra? — Munkában voltam, amikor Nagy Mihály megjelent nálam. (Egészen elérzékenyedve mondja e szavakat.) Előzőleg Nagy októberben Dévaványáre költözött, de nem kaphatott lakást, azután Pesten csavargott. Azzal a kéréssel fordult hozzám, engedjem meg neki, hogy a nemzeti szocialista párttagokkal összeköttetést tartson fenn a lakásomon, szeretné — mondotta nekem — ha a mozgalom to\ébb működne, mert nem a kormány ellen, hanem a kormánnyal dolgoznak. Nem törődtem Nagy Mihállyal, inségmunkára mentem, ő pedig ezt beleegyezésnek vette és dolgozni kezdett. Egyik e8te, amikor odahaza voltam, láttam az eskümintát, amelyen 6—7 aláírás lehetett. Elmentem ekkor H. Szabó Imréhez és kértem, hogy távolítsák el lakásomról Nagy Mihályt, mert az esküminta szerint fegyveres hatalommal is szembe kell szállni s ez nekem nem tetszett. — Az esküminlát nem is irlam alá. Mégis megválasztottak főcsoporlvezetőnek, de az erről szóló írást nem fogadtam el, visszaküldtem Budapestre. Szatmári Gyulához, a nála megtartott összejövetelekre rem mentem el, mire Szatmári kijelentette előttem, hogy ha a mozgalom sikert arat, ugy elbánnak velem, mint Hitler intézte el ellenfeleit, amikor átvette az uralma*. — Maga is tevékenykedett? — Eskettem. — Sose volt otthon és mégis? — Csak azon az első estén. — Maga nem esküdött fel és mégis esketett, lehet ez? — A szöveget ismertem. Az volt a célom, hogy meggondoltam, Hitler mii csinált a vezetőséggel . . . — Ez nem egyenes válaszl Miérl nem tett esküt? Guruczi (hallgat). Az elnök jegyzőkönyvbe veszi, hogy a kérdésre nem felelt.' — Hogy vette ki az esküt? — Az esküi többektől kivettem lakásomon, ott volt Mikó József pártellenőr is. Nagy Mihóly hozta szóba, hocry esküt kell tenni, a szöveget Károlyfitól futár hozta. — Ez év elején Nagy Mihály Barta Gedeont Ladányba küldte azzal, hogy nálunk nincs megbízható ember a vezetésre, ekkor Barta az egész gárdát újból feleskette. — A rohamosztagok céljói akkor tudtuk meg, amikor Böszörményi lejött és a rendet fenntartottuk, ezt megelőzőleg vitéz Tóth András tartott elméleti gyakorlatokat. Ákik nem engedelmeskednek, a Körösbe kell dobni... Nagy Mihály kijelentette a célokkal kapcsolalban, hogy ha uralomra jutunk, azokat, akik nem engedelmeskednek, egyszerűen a Körösbe kell dobni. — Az uj eskü letétele áprilisban történt. Nagy Mihály ugyanekkor elmondotta, hogy kinek mit kell majd elintézni. Komorocky Istvánra és csapatára bízta a községházét, Szilágyi Mihályra a csendőrlaktanyát, H. Szabó Imrére a vasulat, Kiss Gyulára a postát és a lávirdát. A terveket április 17-én akarta Nagy Mihály végrehajtatni. Rám nem bizott semmit, mert utolsóeste NEP-szereplésem mialt kidobtak ... A lerv végrehajtása azonban, nem tudom miért, elmaradt. A parancsot, ami nem jött, Károlyfi Bélától vórlók Dévaványáról. Nagy Mihály egyébként sokat kiabált, hogy nagy vérfürdőt csinál, megfogják emlegetni, amiért kitiltották őt Körösladányból és Dévaványáról. Szatmári Gyula azt vallja, hogy a rohamoBitagok célja volt a vezér megmentése és a karhalalom védése, Ha Böszörményi kiadja a parancsot, hogy a kormány veszélyben forog, mint például a királypuccsnál, akkor a rohamosztagosoknak életüket is fel kell áldozni. — Amikor Nagy Mihály Budapestre került, utasítása alapján uj elnöknek Guruczi Sándort választottuk meg, bór NEP jelvényt viselt. Meg is bélyegeztek bennünket, hogy olyan embert választottunk meg vezérünknek, aki a NEP-pel köt paktumot. Az eskütétel már 1933 óta mindig beszéd tárgya, volt, de nem kötelezőképpen. Én Guruczi kezébe tettem le az esküt — négyszemközt. — A szöveg nem tünt fel furcsának? — Azért nem tünt fel, meri a kommunizmus nagyon elterjedt a szocialista, kisgazda és egységespártban elbújva. — Milyen módon akartők a kommunizmust letörni ? — Böszörményi jelentette volna a kormányzónak, hogy mennyi embere van és hogy mindenkor szolgélatára lesz. — A többi tervekről, főleg április 17 ről, mit lud ? — Nem tudok én semmit, nem is igen közöltek velem valami érdemlegeset, meri én olyan vagyok, hogyha egy kisilalt beveszek, rögtön elmezavart kapok. Háborús baj ez nálam, agyrázkódás. Háromszor voltam már rövidebb hosszabb ideig az elmegyógyintézetben, mióta hazajöttem a frontról. — A csendőrségen maga sok mindent bevallolt... — Kényszeriteltek rá, volt ott valami csavarós vas, azzal fenyegettek. Nagy István jóformán az elnök minden kérdésére egyformőn felel: állhatatosan hangoztatja, hogy nem lud semmiről. Beosztásáról sincs tudomása, felügyelői megbízatását csak szóbelileg közölték vele. Nem hallott a párt céljairól és arról sem, hogy a zsidókat és csahosaikat meg akarták ölni. A csendőrségen csak azért vallott, mert ütötték, verték. Guruczi is azt mondja, hogy Nagy István a megbeszélésekről hiányzóit, igy nem is igen tudhatott valamit is. Mikó József egyáltalán nem tett esküt, előbb csak pártoló tag volt,