Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-06-24 / 143. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 junius 17 azután beválasztották ellenőrnek. Lakásán volt az utolsó összejövetel, de ott csak heten vagy nyolcan jelentek meg. Pártdolgokról beszélgettek. Nagyon vontatottan beszél, az elnök végül figyelmeztette : — Nem akar beszélni, ez a baj.,. Komorocky István a husz pont érdekében jónak látta, ha belép a pártba. Ez még 1933 ban történt. Esküt nem tett, ez évben összejöveteleken sem vett részt. A pőrt céljőról, a forradalomról sem tud. Pénztóros volt, majd később rohamosztagparancsnok. Guruczi: Komoroczkv ludja kötelességét — mondta Nagy, amikor szóvátettük, hogy nem jár gyűlésekre. Szilágyi Anlal nem tudja, mikor tette le az esküt. Beosztást nem kapott. Csak a tiszthelyettestől hallotta, hogy neki a csendőrlaktunyát kellett volna elfoglalni. Amikor nem akart vallani, fejét betörték. ugy hogy kórházban kezelték. Kalapja még mai nap is véres. K. Szabó Ferenc rágalomnak tartja az egész vődet, mert állami és társadalmi rend felforgatásáról nem volt soha szó. Az esküt letette. Elnök: Tudta-e, mire törekszik a pórt? Vádlott helyeit Guruczi: Nem volt jelen a gyűlésen. Kiss Gyula nem tett esküt, nem lépett be a pártba, nem volt rohamosztagvezető. Valaki beirta, valaki gazember... A párthelyiség küszöbén belül sem volt, csak a vádiratból tudta meg, hogy neki a postahivatalt kellett volna megrohamoznia. Török Ferencnek nem volt szándéka az esküt letenni. Szavanként olvasták fel előtte és igy nem tudta kivenni az értelmét, ezért irta alá. A rohamosztagokról ugy gondolta, hogy választősi célokat szolgálnak. Tassu Gyula a vádat szörnyűnek tartja, amit borzalom még el is gondolni. A Böszörményi-féle vezérséget csak a mozgalomra értette. Nem vallotta a csendőrségen, hogy nem volt szabad olyanoknak elmondani a parancsot, akik nem tagok. A tőrgyalős egy órakor ért véget, ma délelőtt kilenc órakor folytatják. 500 ügyvéd közül csak 176 vehetett részt az ügyvédi kamara vasárnapi közgyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi ügyvédi kamara vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Most alkalmaztők először a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint aktiv és passzív választói joga és a közgyűlésen való részPosztóforgalmi Ift. ierakatából szerzi be az uri közönség ruhaszükségletét. — Lerakat: Un drássy-ut 12. váteli joga csak annak van, aki a törvényben előirt tagdíj- és nyugdijrészlelfizetési kötelezettségét pontosan teljesítette. Jellemző az ügyvédi kar súlyos anyagi helyzetére, hogy a szegedi ügyvédi kamara 500 bejegyzett tagja közül csak 176-nak maradt meg az alkotmányos joga. Széli Gyula dr. elnök megnyitó beszédében foglalkozott az ügyvédség folyton rosszabbodó gazdasági helyzetével és kiemelte, hogy az ügyvédi kar ennek ellenére is megőrizte teljes erkölcsi integritősőt. Részletesen foglalkozott a tervbe vett ügyvédi rendtartási javaslattal, amelyet ügyvédellenes és autonomiaellenes rendelkezései miatt az ügyvédi kar egyértelműen visszautasított. Hajnal István dr. titkár előterjesztette a kamarának az igazságügyminiszterhez intézendő évi jelentését, amely az ügyvédi karnak régi és állandóan fennálló kérelmeit és sérelmeit tartalmazza, kéri a jegyzői magánmunkálatok megszüntetését, az okirati kényszert, az illetékeknek az ügyvédekről való elháritósát, a zugirászat megszüntetését. Vinkler Elemér dr. pénztáros terjesztette elő ezután az 1935. évi zárszámadást, amelynek kap csón Bertényi Ivón dr. kifogásolta a zárszámadás több kiadási tételét. Indítványozta, hogy a zőrszámadást a kifogősolt tételek helyesbitése végett adják vissza a választmánynak. A közgyűlés Széli Gyula dr. elnöknek azt a javaslatőt fogadta el, hogy a zőrszámadást a kifogásolt tételek fennlartósőval elfogódják, a kifogásolt tételekről a választmány később összehívandó közgyűlésen tesz jelentést. Az í 936. évi költségvetés előterjesztése ütőn Szivessy Lehel dr. kifogásolta, hogy az ügyvédség jelenlegi su'yos helyzetében a kamarai ügyvéd tisztviselők fizetésének mintegy 40 százalékos felemelését javasolja a vőlaszhnőny. Indilvőnyozta, hogy a fizetéseket tovóbbra is az eddigi összegekben állapítsák meg. Többek hozzőszólŐ8a után a közgyűlés nagy többséggel Szivessy Lehel dr. indítványát fogadia el. Az ügyvédi lagdij elleni fellebbezések elbírálása után dr. Gróf Györgynek az az inditvőnya került tárgyalásra, hogy a kamara ügyvéd-tisztviselői nobille officiumként díjtalanul viseljék tisztségüket és, hogy a kamarai tagdíjakat a jelenlegi progresszív kivetés helyett mindenkire egyenlő összegben őllepilsák meg. A közgyűlés az indítványt, mini időszerűtlent, egyhangúlag elutasította. Ezzel a kissé viharosan indult közgyűlés az elnöknek mondott kö 8zöneltel véget ért. óriási károkat okozott a jég A főispáni szemle eredménye : a búzában 40—70 százalék, az árpában még nagyobb a veszteség (A B. K. tudósítója jelenti.) Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán, Varga Gyula dr. polgőrmester, Szentes Károly dr. főjegyző és Márky Jenő gazdasőgi felügyelő kedden délutőn bejárták a jéggel sújtott gyulai halőrt, hogv a helyszíni tapaszlalatok alapján tegyék meg intézkedéseiket. Szentes Kő roly dr. főjegyző a lőlottakról igy nyilatkozik : — Mintegy tízezer holdnvi területen pusztított a jég, 40—70 sző zalék kőrt okozott a búzában, az árpában még nagyobb a veszteség. A jégeső rendkívül súlyosan érinti a gazdákat és Gyula város egész gazdasági életét. Most mőr egész ponlossőggal meg lehet állapítani, hogy a vihar Szeghalom határóban, a községtől mintegv tiz kilóméternyire ke lelkezett. Itt is rendkívül nagy a kár, 90-95 százalékos az árpában, 50 százalékos a búzában. Csabai kérdés az IPOSz gyűlése előtt Áttérhet e szakvizsga utján az iparos egyik szakmáról a másikra az uj törvény szerint? (A B. K. tudósítója jelenti.) Az IPOSz hélfőn este 6 órai kezdettel nagygyűlést tartott Budapesten. A nagyszabású ülésen mintegy hatvan vidéki ipartestület képvisellette magát. Békéscsabáról Elekes Gyula ipartestületi jegyző jelent meg. Foglalkoztak az iparlörvény novella életbelépése előtt egyes módosításokkal, amelyeknek végrehajtására ígéretet is tett Flusk István dr. miniszteri litkár, a minisztérium kiküldöttje. Részleies vita fejlődölt ki az OTI tartozások rendezése körül. Az ipartestületek képviielői kérték, hogy a hátralékokat részletekben fizethessék le s ugyancsak sürgették a bélyegrendszer bevezetéséi, az alkalmazottak OTI tagdijőval kapcsolatban. A bélyegrendszer ugyanis lényegesen egyszerűsítené az adminisztrőciól. A gyűlésen igen sokan szólaltak fel és többek közölt Elekes Gyula békéscsabai ipartestületi jegyző azt a kérdést vetelle fel, hogy ez uj ipartörvény érielmében az iparos éttérhet-a szakvizsga utján egyik szakmáról a másikra, mint azt ddig megtehelte. A kérdés nagy meglepetést kelleti, meri az uj ipaii novella nem intézkedik erre vonatkozólag. A nagygyűlés végül ugy halározolt, hogy ez irányban kérdést intéz a minisztériumhoz. Az iparosság mindenesetre nagv érdeklődéssel várja a választ, mert ha lörlénelesen az ipari novella kizárja az egyik szakmából a másikba való átmeneteit, ugy ez súlyosan étinlené az iparosságot. A nagyszabású gyűlés éjszaka 11 órakor ért véget. HIRADO Olaszorszóg keletafrikai birodalma a most közzétett szómitósok szerint 1,708.000 négyzetkilo méter kiterjedésű, vsgyÍB hatszor olyan nagy, mint az anyaorszőg. A lakosság lélekszámát 7.6 millióra becsülik. Az eritreai és szomóliföldi régi gyarmatoknak a népazőmlálős adatai szerint 1,600.000 főnyi lakossága van, mig a meghódolt Abesszínia népességét 6 millióra becsülik. Addisz-Abeba a legkisebb tarlomőny a tartományok között, mert csak 7000 négyzetkilométer, lakossága pedig 300 ezerre tehető. Serédi hercegprímás esztergomi beszédéből: — Mikor a nemzetek az egész emberiség vesztére szinte atomizálódnak befelé — mondotta a hercegprímás — s egyre jobban izolálódnak kifelé: az emberiség sorsáért aggódó elmék keresik azokat az eszméket, azokat az erőket, amelyek ismét össze tudnák fogni a már-már széthulló emberiséget. Ezek az eszmék, ezek az erők a dolog természeténél fogva csak egyetemes jellegűek lehetnek, amelyek transcendentálís voltuk miatt alkalmasak arra, hogy egyegy nemzet keretén belül társadalmi, az emberiség nagy családján belül pedig nemzeti különbségre való tekintet nélkül összefogják az embereket. Ilyen átfogó, transcendentálís eszme és erő az igazság, akár a természetes ész segítségével, akár a kinyilatkoztatás utján, akár pedig mindkettőnek felhasználása által ismerjük meg azt. Egy angol statisztikus az alábbi kis táblázattal világítja meg a mosdószappan-fogyasztás és a halandóság kapcsolatát. Az első oszlop számai az évenkinti és fejen' kinti mosdószBppan-fogyasztóst, a mősodik oszlop számai az ezer lakosra eső halálozásokat mutálják: Dánia 682 gr 10.8 Németország 640 „ 11.1 Anglia 549 „ 12.Olaszorszóg 458 „ 14.— Franciaország 368 „ 15.6 Szavazati jogot kap néhány hónap múlva minden francia nő — mondotta a Dordogne megye tanszemélyzete előtt tartott beszédében Suzanne Lacore asszony, az uj francia közoktatásügyi államtitkár. A müncheni felsőbíróság elvi jelentőségű határozatot hozott egy hózassági ügyben. A pert egy őrja asszony indította, aki 1934 októberében férjhezment egy nemárja férfihez, abban a tudatban, hogy férjének csak egyik nagyszülője volt zsidó. Mikor aztőn kiderült, hogy a férj nem egy, hanem két zsidó nagyszülővel rendelkezik, a házasság felbontősát kérte azon az alapon, hogy tévedésben volt férje vérkeveredésének foka felől. A müncheni felsőbíróság ki is mondta a házasság felbontását. Az indokolás szerint a törvények lényeges különbséget tesznek zsidók és kevertvérüek közölt. Negyedzsidó szabadon köthet házasságot németvérü lánnyal, de két zsidó nagyszülővel rendelkezőnek mór külön engedélyre van szüksége.