Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-26 / 120. szám

Ára 6 fillér ESHEB7EIKOZLO Bé&.ém®mmbm

¥ 1936 május 26. kedd 63. éwfolyam 120. szám Közel másfél millió pengős elszámolás, öntözés és egyéb inségmunka, az elemi oktatás zavarai, dülőút megnyitás és szennyvizderités a májusi közgyűlés sokrétű tárgysorozatán (A B. K tudósitója jelenti.) A képviselőtestület május havi közgyűlését feltűnően csekély érdeklődés mellett nyitotta meg Jánossy Gyula polgármester, majd Tamássy Károly dr. aljegyző felolvasta a polgármesteri jelentést, amihez elsőnek Such János szólott. Mi indokolta — kérdezte — az inségmunkások napszémbérének 1"60ról l 20 ra való csökkentését? Kérte, hogy annak a miniszteri rendeletnek, mely eltiltja a géppel történő aratást, szerezzen érvényt a polgármester. Gyulai Mihály szóvótette, hogy a szemetet és fekáiiát a gyepmesterek a szénáskertekben dobálják szét s ezzei e szun ogtenyészést hihetetlen mértékben elősegítik. Aradszky György védelmébe vet

fe az aratógépeket oly értelemben, hogy ott ehol van, lehessen használni. Békéscsabán nir. csenek uradalmak, ct>ak ezekben szokták azt különösképpen alkalmazni. Vandlik Mátyás azt kérdezte: kinek az utasítására történt, h«gy a szarvasi müut nyári útjait lezárták, amikor ilyen intézkedésre nem lett volna szükség. Szobek András a munkásság helyzetéről beszélt. A csabai műnké, piac soha nem v" fel az itteni munkástömeget es a helyi sovinizmus most nagyon elfajult, az elzárkózás szörnyű politikája a munkásokat tétlenségre és éhségre kárhoztatja. A környező uradalmakban enyhíteni kellene, amennyire lehet, ezt a merev elzárkózást. Az építőipar általános pangása következtében leromlás alakult ki. Kérte, törekedjék arra a polgármester, hogy minden legkisebb épületet tatarozzanak. Manapság már ott tartunk, hogy kihal a tapasztalt építőipari társadalom. séoücvi szempontból végezzük. (Helyeslés.) A szarvasi ut környéki lakosság kérelme alapjón tiltottuk el a nyári ut használatát. Ha heti vásárok alkalmával két percig várni kell a kocsival, még nem olyan nagy dolog. (Vandlik: Az az ut nagyon kell 1) A munkásság helyzete nagy gondot okoz a hatóságoknak. Az önellátás kérdésében többizben leveleztem a környékbeliekkel, az egyik főszolgabíró elintézte kérésem, a másik más módon cselekedett. Nem tudok ma még határozott választ adni, mit fogok ezekben a kérdésekben csinálni. Előfordult már, hogy táviratilag kellett a miniszternél interveniálnunk, mert különben az uradalmak a csabai munkásokat karhatalommal távolitolták volna el. Felhívás fogok kibocsájtani a tatarozások megkezdésére. Az OTI székházépítés terminusát rövidesen közlöm. A hűtőház és vágóhidnál szeptemberben megkezdődhetnek a földmunkák. Az erzsébelhelyi óvoda ügyében ma adtam ki rendelkezést, a juniusi közgyűlés elé kerül az ügy. A tanerőkérdésben, ha nem is vagyunk illetékesek, tehetünk olyan javaslatot, hogy ilyen esetekben, mint az Irényiuccai és erzsébethelyi, alkalmazzanak kisebb fizetéssel segédtanerőket. Háromezer pengő a zárszámadási felesleg A mindig (?) aktuális erzsébethelyi óvoda Darida Kéroly nem hallott a jelentésben semmit az erzsébethelyi óvoda megnyitásáról. Nem tűr halaszlőst ez a kérdés, lehetetlen, hogy ne akadjon Erzsébethelyen e célra egy-két üres szoba. Az óvónőnek pedig megfelelő segítség szükséges. A mult hónapban az elemi iskolás tanításban, nemcsak az Irányi uccában, hanem Erzsébethelyen is voltak zavarok. Oda vezethető vissza ez, hogy a miniszter eltiltotta az állásnélküli diplomás tanitók fizetés nélküli kisegítését. Csicsely Pál a III. és IV. kerületi sáncárok környékén lévő nagy bűzről beszélt, amit nem lehet kibírni. Paróczay János szóvátette, hogy a Mátyás király-uccában viz áll, uminek nincs lefolyása. Hrabovszky Mihály konkrét esetet említett, amikor egy gazda a vegykisérleli állomás által kirótt büntetést megfellebbezte és közben a végrehajtó elhajtotta a tehenet, pedig a gazda nyolc gyermeket tart el. Ne részésitsék az érdekelteket ily súlyos büntetésbsnBékéscsaba területén a szaporodás nagy, a birtokok elosztódnak. Talán ez is az oka annak, hogy nehéz a helyzet. Filipinyi János: A gépekkel történő béraratást kell megakadá lyozni. (Helyeslés.) Nem szeretném, ha az a hir terjedne el a közönség körében, hogy mi kívánjuk a tanerők ingyenes dolgoztatását. Jánossy Gyula polgármester válaszolt ezután a felszólalásokra. — Ugy terveztem — mondotta —, hogy akkordba vagy 1'60 napszámbérrel számolom el az inségmunkát 8 ez felsőbb fórumok részéről meglehetős ellenzéssel találkozott, mégis keresztülvittem. Most mér az inségmunka megszűnt, csak rendkívüli segítség a nyújtott munka, de most kevesebbei dolgoznak naponta. Bizonyos tekintetben örültem, hogy ennyire is tudtam a nincsteleneken segíteni. Gépbéraratást rendszerint nem szoktak engedni, hozzám ilyen kérelem nem érkezett. Ha a fekáiiát más helyre vitték a gyepmesterek mint kellett volna, az kihágást jelent. Az udvarok vizsgálatát egészBaukó András városi főmérnök: A Kovács-malom szennyvizderitője állandóan engedélyezés és javítás alat> áll, még máig sem intézték el. Tavaly a sáncárkok ellen nem volt panasz. Szobek András: Az ügyvezető orvos vizsgálja meg a vizet a Kovács malomnál és kényszerítsék ki a derítő engedélyezését. Horváth látván adóügyi tanácsnok: A vegykisérleli büntetéspénzzel sújtott gazda ügye hároméves ügy, a felet tizenkétszer idézték, magam jártam közben a kihágési bírónál a részletfizetés engedélyezésére. A polgármesteri jelentés elfogadása után rétértek a tárgysorozatra, amelynek során Kós Sándor főszámvevő ismertette a háztartás, az alapok, alapítványok; villamosmű és fürdő 1935. év' zérószámadősát. A háztartás zárszámadásának végösszege 1.315 ezer pengő. 42.000 pengővel kevesebb folyt be, mint amennyire szőmitottak, csökkent a borfogyasztási, a forgalmi adó, a késedelmi kamat, viszont mősutt többet vettek be az előirányzottnál. 30000 pengő végeredményben a zárszámadási felesleg. Ötvenezer pengő volt az államsegély a mult evben, főleg szociális szempontból fontos és nélkülöz hetetlen beruhőzésokra fordították. Kétezerhusz pengővel 9000 pengőre emelkedett a szegénygyógyellátá8. Az államsegélyből fizette ki a város a mentőautót is. Aradszky György: A háztartás sokkal tartozik az alapoknak. Hősi emlékmű — ez élet követelményeinek f igy elembevételével Jánossy Gyula polgármester: Az év elején mindig kölcsönveszünk az alapokból, igy a hősi emlékmüalapból is. A hősi emlékmű létesítését nem szobor, hanem napközi otlhon, vagy óvoda formáiéban kellene megoldani, falán emléktáblával. (Általános helyeslés) Az év vége felé próbálnék ilyen épületet létesíteni, annál inkább, mert az emlékművel < kapcsolatban rengeteg osiromot álltam ki a szobrászok részéről is. Szobek András: A zárószámadási mí, szociáldemokraták nem fogadjuk el, mert a magyar adórendszerrel szemben bizalmatlanok vagyunk. Ez a bizalmatlanság nem személyeknek szól. Darida Károly ez Urbón-féle óvodatelekre vonatkozólag kérdezte, hogy melyik alapban fokszik ennek a pénze. Vandlik Mátyás ugy találta, hogy a rengeteg saámon felolvasás után nem lehet eligazodni, ki ketl azokat tenni közszemlére. Jánossy Gyula Srobekkel szemben azt jelenti ki, hogy a zárszámadás nem egyéb, mint a költségvetés keretei közötti összegek elszámolása. A túllépés megtámadható lenne, ha a város a pénzt elpocsékolta volna, azonban csak szociális szempontok voltak mindenkor irányadók. Azoknak, akik a napszómokra vannak utalva, azt kellene mondaniok, helyesen járt el a város. Annyira bonyodalmas és sokrétű a zárszámadás, hogy nem